A mikotoxinok nem látványos, de annál súlyosabb kockázatot jelentenek a globális és az európai élelmiszer- és takarmányláncban. A DSM-Firmenich tavaly január és december közötti időszakot vizsgáló világfelmérése szerint a mikotoxin-együttszennyeződés továbbra is rendkívül magas. Ez komoly kihívást jelent a takarmánygyártók és az állattenyésztők számára a mezőgazdaságban.
A legnagyobb baj: több mikotoxin egyszerre
A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mintákban jellemző a több mikotoxin egyidejű jelenléte. Számos térségben extrém kockázati szinteket mértek. Közép-Amerikában az összkockázat elérte a 83%-ot, a zearalenon (ZEN) 94%-os, a fumonizinek (FUM) 83%-os, a B-trichotecének 76%-os előfordulásával. Kínában és Tajvanon a teljes kockázat 95% volt, amit elsősorban a FUM (88%), a B-trichotecének (93%) és a ZEN (81%) dominanciája hajtott. Kelet-Európa ugyan mérsékeltebb, 41%-os összkockázatot mutatott, de a ZEN (54%) és a B-trichotecének (66%) itt is jelentős arányban fordultak elő.
Az adatok megerősítik: világszerte a Fusarium-toxinok dominálnak. Kelet-Ázsiában a FUM 97%-os, a B-trichotecének 89%-os előfordulása, a Szaharától délre fekvő Afrikában pedig a FUM 100%-os jelenléte jelzi, hogy a szántóföldi és tárolási fertőzések rendszerszintű problémát jelentenek.
Kukorica, búza, szójadara – eltérő, de valós kockázatok
A kukorica továbbra is az egyik legmagasabb kockázatú árucikk. Észak-Amerikában a minták 88%-a tartalmazott fumonizint, a maximális koncentráció meghaladta a 77 000 ppb-t. Ázsiában a helyzet még súlyosabb volt: 81% aflatoxin, 92% FUM és 62% ZEN előfordulás mutat extrém multimikotoxin-expozíciót. A kukoricaszilázs esetében több régióban az átlagos DON-szint 1600 ppb felett alakult, és a minták több mint 90%-a pozitív volt B-trichotecénekre.
A búza alacsonyabb aflatoxin- és fumonizin-szintet mutatott, de a DON és a ZEN továbbra is komoly tényező. Észak-Amerikában a búzaminták 93%-a tartalmazott DON-t, a maximális koncentráció egyes esetekben elérte a 6863 ppb-t.
A szójadara mérsékeltebb kockázatot mutatott, de bizonyos régiókban – például Észak-Amerikában – a ZEN előfordulása 82% volt.
A kész takarmány sem kivétel
A kész takarmányok vizsgálata egyértelműen bizonyítja az átvitt szennyeződést. Észak-Amerikában a minták 99%-a tartalmazott FUM-ot, 93%-a ZEN-t. Globálisan a kész takarmányokban a fumonizin előfordulása akár 85%, a zearalenoné 79%, a B-trichotecéneké gyakran 70% feletti volt. A fejlett analitikai módszerek szerint a minták 98%-a tartalmazott Fusarium-eredetű metabolitokat, mintánként átlagosan 38 különböző toxint vagy metabolitot.
Állattenyésztési következmények
A mikotoxinok csökkent takarmányfelvételt, romló takarmányhasznosítást, immunrendszeri gyengülést, reprodukciós zavarokat és elhullást okozhatnak. A baromfi különösen érzékeny a DON és a T-2 toxin jelenlétére, a sertés a zearalenon ösztrogénhatására, a kérődzők pedig – bár részben képesek lebontani bizonyos toxinokat – nagy terhelés esetén teljesítménycsökkenéssel reagálnak. A gazdasági veszteség nemcsak a klinikai tünetekből, hanem a rejtett, szubklinikai teljesítményromlásból adódik.
Magyarország és a lakossági kitettség
Hazai kutatások is megerősítik a kockázatot. Egy 2025-ben publikált vizsgálat magyar élelmiszermintákban kimutatta a fumonizin B1 és B2 jelenlétét kukorica- és búzaalapú termékekben. Bár az átlagértékek jellemzően az EU-határérték alatt maradtak, a gyermekek esetében mintegy 1,5%-ban meghaladta az elfogadható napi beviteli értéket (TDI). Ez különösen fontos, mivel a gyermekek testtömeg-arányosan nagyobb expozíciónak lehetnek kitéve.
További hazai vizsgálatok kimutatták, hogy Fusarium, Aspergillus és Alternaria fajok jelen vannak magyar szántóföldi és tárolt gabonamintákban, vagyis a toxinforrások adottak. Környezeti kutatások még vadon élő állatok szervezetében is kimutattak mikotoxin-metabolitokat, ami az ökoszisztéma-szintű jelenlétet igazolja.
A klímaváltozás növeli a kockázatot
Szakmai elemzések szerint a szélsőséges időjárás, a hőstressz és a csapadékingadozás kedvez a gombafertőzéseknek, így a mikotoxin-képződésnek is. Európai szinten bizonyos régiókban 60–80%-os előfordulási arányt jeleznek a DON és más toxinok esetében, még ha a határértéket nem minden esetben lépik is túl.
Agrárágazat Tudástár: TDI – A TDI (tolerálható napi bevitel) azt a mennyiséget jelöli, amelyből egy adott szennyező anyag (például mikotoxin) naponta, élethosszig bevihető úgy, hogy az várhatóan nem okoz egészségkárosodást. A TDI-t testtömegre vetítve adják meg (pl. µg/ttkg/nap), ezért a gyerekek kockázata nagyobb lehet: ugyanakkora ételadag testtömeg-arányosan magasabb terhelést jelent. Mikotoxinoknál a TDI túllépése jelzi, hogy a kitettség már érdemi egészségügyi kockázatot hordozhat.
