Friss őszi árpa eredmények
A talajoltó baktériumkészítmények alkalmazása az elmúlt években – részben az AÖP támogatási rendszernek köszönhetően – egyre elterjedtebbé vált a hazai növénytermesztésben. A gazdálkodói tapasztalatok és a kutatási eredmények egyaránt azt mutatják, hogy a talajélet mikrobiológiai készítményekkel történő támogatása nem csupán kiegészítő elem, hanem a fenntartható gazdálkodás egyik alapfeltétele. Ha a talaj biológiai aktivitása megfelelő, akkor hatékonyabb a tápanyagok feltáródása, intenzívebb a gyökérzet fejlődése, javul a vízmegtartó-képesség, és nő a növények stressztűrése.
A talajélet megőrzését és stimulálását támogató technológiák – mint a minimális talajbolygatás, a helyes vetésforgó, az okszerű növényvédőszer- és műtrágyahasználat – mellett a mikrobiológiai készítmények alkalmazása is jelentős szerepet játszik. A baktériumtörzsek által termelt szerves savak és enzimek elősegítik a talajban lekötött foszfor és kálium mobilizálását, ami különösen fontos a savanyú vagy gyengébb szerkezetű talajokon. Emellett számos törzs képes nitrogént kötni, illetve olyan növényi hormonokat előállítani, amelyek serkentik a gyökérnövekedést és javítják a tápanyagfelvételt.
A talajszerkezetre gyakorolt hatásuk szintén jelentős: az exopoliszacharid-termelő baktériumok stabil aggregátumokat hoznak létre, amelyek javítják a vízbefogadást és csökkentik a tömörödést. Ezek a folyamatok együtt eredményezik azt, hogy a növények kedvezőtlen körülmények között is kiegyensúlyozottabban fejlődnek. A talajoltó készítményekben található törzsek esetében gyakran előfordul, hogy a pozitív tulajdonságok egymással összekapcsoltan jelennek meg. A nitrogénkötő törzsek például sok esetben sziderofort is termelnek, amely visszaszorítja a patogén gombák szaporodását, így egészségesebb talajt és növényt eredményez. Ez a komplex működés magyarázza, hogy a mikrobiológiai készítmények hatása nem egyetlen paraméterben, hanem a növény teljes fejlődési folyamatában megmutatkozik.
Tíz év tartamkísérlet: célok és módszerek
A Nébih és a Magyar Talajvédelmi Szövetség immár tizedik éve folytat tartamvizsgálatot Pécsett, különböző növénykultúrákban, mikrobiológiai készítmények bevonásával.
Őszi árpa: mit mutatnak a hozameredmények?
A legutóbbi, 2024–2025-ös kísérletben az őszi árpa szerepelt. A savanyú kémhatású talaj és a klímaváltozás következtében tapasztalt csapadékhiány ellenére a talajoltó készítmények több ponton is kedvező hatást gyakoroltak az állományra. A vizsgálat során két olyan paramétert emelünk ki, ahol a hatás pozitív, de statisztikailag nem szignifikáns.
A kalászonkénti magszám alakulása jól mutatja, hogy a növény milyen mértékben tudta hasznosítani a rendelkezésre álló tápanyagokat. A kontrollhoz képest több kezelésben is magasabb értékeket mértek, a legjobb eredményt a 2. kezelés adta. A nagyobb magszám arra utal, hogy a növény kedvezőbb körülmények között alakította ki a termésképző szerveket, ami a mikrobiológiai készítmények által javított tápanyag-ellátottságnak és gyökérfejlődésnek is betudható (1. grafikon).
Az ezermagtömeg a szemek kitelítettségét és a növény tápanyag-ellátottságát tükrözi (2. grafikon). Bár a különbségek kisebbek voltak, mint a magszám esetében, a kezelt parcellák többségében nagyobb ezermagtömeget mértek, ami arra utal, hogy a szemek kitelítődése kedvezőbben alakult. A legmagasabb értéket a 6. kezelés adta, amelyben a szemek tömege meghaladta a kontrollét.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A hosszú távú eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a talajoltó baktériumkészítmények és a tarlóbontók együttes alkalmazása stabil, évjárattól független előnyt biztosít. A technológia különösen jól teljesít olyan körülmények között, ahol a talaj biológiai aktivitása korlátozott, vagy ahol a növények fokozott stressznek vannak kitéve. A tapasztalatok alapján a mikrobiológiai készítmények beillesztése a termesztéstechnológiába nemcsak a növénykultúrák terméshozamát növeli, és sok esetben a minőségi paramétereket javítja, hanem hozzájárul a talaj állapotának megőrzéséhez is (3. grafikon).
A tartamvizsgálat megmutatta, hogy a mikrobiológiai készítmények hatása nem egyszeri, hanem kumulatív, a talajélet fokozatos javulása évről évre érezhetőbbé válik. A kedvező folyamatok – mint a jobb tápanyagfeltárás, a gyökérzet erősödése, a stressztűrés növekedése – egymást erősítik, így a technológia hosszú távon is fenntartható előnyt biztosít. A kísérleti eredmények is igazolják, hogy a mikrobiológiai készítmények könnyen beilleszthetők a modern, környezetkímélő gazdálkodási rendszerekbe, ahol a cél a talajélet megőrzése és az inputanyagok csökkentése.
Összességében megállapítható, hogy a mikrobiológiai készítmények alkalmazása olyan technológiai irány, amely a fenntartható növénytermesztés egyik kulcseleme lehet a következő évtizedben. A talajélet serkentése, a tápanyagok jobb hasznosulása és a növények stressztűrésének javítása mind olyan tényezők, amelyek a klímaváltozás kihívásai között különösen felértékelődnek. A tízéves tartamvizsgálat eredményei alapján a mikrobiológiai készítmények alkalmazása a növénytermesztésben nemcsak ígéretes, hanem bizonyítottan hatékony eszköz a gazdálkodók kezében.
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
Agrárágazat tudástár – Tartamkísérlet – A tartamkísérlet több éven, akár évtizeden át, azonos helyszínen és beállításokkal végzett vizsgálat, amelynek célja a technológiák (pl. mikrobiológiai készítmények) hosszú távú, évjárathatástól kevésbé torzított értékelése. Előnye, hogy kimutatja a kumulatív hatásokat a talajéletre, a hozamra és a minőségi paraméterekre, így megalapozottabb üzemi döntést tesz lehetővé.
