Precíziós gazdálkodás a szőlőtermesztésben

A szőlőültetvényeket nagyfokú heterogenitás jellemzi. A precíziós szőlőtermesztésben különösen fontos, hogy minél több és minél pontosabb információt gyűjtsünk az ültetvényünkről. Állókultúra lévén a folyamatos és megismételt adatok lehetővé teszik az idősoros adathalmazok alkalmazását. A gyakorlati használhatóságot az adatok térinformatikai feldolgozása adja.

A precíziós szőlészet

A precíziós szőlészet az ültetvények termelési és adminisztrációs folyamatainak magas színvonalú nyomon követhetőségét teszi lehetővé, hasonlóan a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott módszerekhez és megoldásokhoz. A szőlő állókultúra, ezért nagyon fontos, hogy már telepítéskor GPS-jel-támogatással ellátott ültetőgéppel végezzük a telepítést. Ezzel az ültetvények, dűlők, sőt, az egyes tőkék geolokációs adatai (pontos sor- és tőtávolság) is rögzítésre kerülnek. Ezek az alapadatok a későbbi munkafázisok koordinálását teszik pontosabbá és könnyebbé, további adatgyűjtés mellett. A cél olyan ültetvényinformációs rendszer felépítése, amely lehetővé teszi a célzott döntéshozatali támogatás elérését.

Az ültetvényinformációs rendszerben a talajokról, a klimatikus adottságokról és a domborzati viszonyokról gyűjtött adatokat digitalizált térképen ábrázolva helyezhetjük el. A széles fajtahasználatot figyelembe véve fajtára és táblára szabottan időzíthetjük az agro- és fitotechnikai munkákat. A rügyfakadástól a lombhullásig gyűjtött növényi adatok az ültetvény mikroklímájáról és a szőlő növényegészségügyi állapotáról tárolt információkkal közösen komplex rendszert alkotnak. Megfelelő és rendszeres adatgyűjtés esetén a menedzsmentzónáktól kezdve akár a tőkeszintű megoldásokig is eljuthatunk. Ezt a szenzortechnológia (talaj és növény) és a vezeték nélküli adattovábbítás fejlődése tette lehetővé. A szántóföldi precíziós mezőgazdasági gyakorlathoz hasonlóan a szőlőültetvények esetében is lehetőség nyílik a differenciált tápanyag-kijuttatásra vagy -pótlásra, akár az adott szőlőtőke igényeinek megfelelően. A másik legnagyobb figyelmet kiváltó terület kétségtelenül a növényvédelem. A kezelések és beavatkozások sorrendjét a fejlett döntéstámogató rendszerek segítik. A monitoring rendszerek adatokat gyűjtenek a talajról, a levegőről, a szőlőről, a betegségekről és a kártevőkről egyaránt. Az adatok elemzése és térképes ábrázolása után már valós időben avatkozhatunk be annak érdekében, hogy a szőlő a legjobb védelmet kapja (integrált kártevőkezelési program). Az összegyűjtött információk alapján a termésbecslés pontossága is javul, a szüret időpontja optimálisan szervezhető. Az automata meteorológiai állomások adatai nemcsak a növényegészségügyi beavatkozások, hanem a fagyvédelmi védekezések és a szüret tervezésekor is sokat segíthetnek, akár táblák szerinti sorrendben végrehajtva azokat.

 

 

A szőlő vegetációja

Az állomány felvételezése a legfontosabb. A távérzékelésen alapuló monitorozás sokat segít ebben. A leggyakrabban használt módszer az infravörös fény visszaverődésével – leggyakrabban drónokkal –készített normalizált vegetációs index felvételek készítése (NDVI, normalized difference vegetation index). A vegetációs indexekhez szükséges adatokat szenzorok, drónok vagy akár robotok is gyűjthetik. A vegetációs és levélfelület-indexek sokat segíthetnek a tőketerhelés beállításában. A legnagyobb problémát – hasonlóan a szántóföldi precíziós gazdálkodáshoz – a szőlőtermesztésben is az eltérő hálózatokból származó adatok felhasználhatósága jelenti. Az egységes szabványok, platformok hiánya miatt sok esetben csak jelentős egyedi informatikai fejlesztéssel és komoly IT-háttérköltséggel teremthető meg egy egységes, jól használható rendszer. Ezt a helyzetet jól példázza az agribotok (pl. adatgyűjtő, metsző-, permetezőrobotok) piaca is. Egyszerre vannak jelen a kísérleti fázisban lévő, a prototípus és kereskedelmi forgalomban kapható szériagyártmányok. Az innováció és a robotizáció viszont a szőlőtermesztést is átformálja. Az ipari és mezőgazdasági permeteződrónok piacán már látszanak az egységesülés, szabványosodás jelei.

A gyártók fejlődése is folyamatos

A gyártók keresik az együttműködési lehetőségeket, és gyakran élnek az IoT (Internet of Things) kínálta lehetőségekkel. Jó példa erre a közelmúltban megvalósult kooperálás, amelynek során két mezőgazdasági gépgyár, a SAME és a Grégoire fogott össze a Connected Vineyard program keretében. Eddig ez a legteljesebb körű működőképes modell, ami létrejött az egyes piaci szereplők között (SDF, Pessl Instruments, Topcon). A rendszer képes a digitalizált térképek alapján a szőlő gépesített munkafázisait differenciáltan végrehajtani és kontrollálni, a tápanyag-gazdálkodástól egészen a betakarításig. A betakarítás időpontjának megválasztásakor a legjobb minőségű szőlőt szeretnénk leszüretelni, az érettség lehető legjobb fázisában. A precíziós szőlészettel ez a cél könnyebben elérhető. Az összes körülményt figyelembe véve a differenciált betakarítás is megvalósítható. A statisztikailag releváns mintagyűjtés és az időjárási modellek alapján a szüretek sorrendje is könnyebben felállítható. A tápanyag-ellátottság és a növényvédelmi előrejelzés mellett a harmadik legfontosabb terület a termésmennyiség mérése. Ezt már a korszerű szüretelőgépek automatikusan elvégzik, hasonlóan az arató- és cséplőgépek hozamtérképeihez. Az adatok értékelése után az adott évi ültetvény művelési terve könnyebben összeállítható.

 

 

A precízió jelentősége a szőlőben is meghatározó

A precízió alkalmazásának köszönhetően a szőlő minősége növekszik, a termelési költségek pedig csökkennek. A jobb minőségű szőlőből jobb minőségű bor készíthető, ami jobb áron és biztosabban értékesíthető. Ez segítheti pozícionálni a borászatot a prémium termékek piacán. A cél az előállított bor általános minőségének növelése. A javuló jövedelmezőség az inputanyagok felhasználásának optimalizálásán keresztül valósul meg. A felhasznált anyagok csökkentése által a környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvések is megvalósulnak. Ettől függetlenül fontos volna a toleráns és rezisztens fajták előtérbe helyezése. Noha a hazai szőlészeti és borászati ágazat komoly problémákkal küzd, nem szabad, hogy ne figyeljünk a legújabb trendekre, fejlesztésekre. Amíg a zöldszürettel szeretnénk megoldani az ágazat helyzetét, nem beszélhetünk a hazai precíziós szőlőtermesztés létjogosultságáról. Amíg a szőlőfelvásárlási árak nem fedezik a termelési költségeket, nehéz a rendkívül komoly technológiai fejlesztéseket népszerűsíteni. Ám hosszú távon a méretgazdaságos szőlészeteknek, borászatoknak nincs más választásuk. A vertikumban még nagyobb lehetőség előtt állhat az összefogás és az integráció, hiszen bizonyos méret alatt már a szőlőtermesztés gépesítése sem rentábilis, nem beszélve a precíziós termelési gyakorlat meghonosításáról. A magyar szőlőtermesztés és bortermelés számtalan hullámvölgyet és komoly válságot túlélve, minőségben egyre közelebb került az élvonalhoz. A termesztéstechnológia modernizálása is csak idő kérdése, létjogosultságát kár lenne megkérdőjelezni.

Akit a legújabb trendek és fejlesztések érdekelnek, az látogasson el jövőre a szőlő- és gyümölcstermesztésre fókuszáló bolognai EIMA-ra (2021. február 3–7.) vagy a világ legnagyobb mezőgazdasági kiállítására, a hannoveri Agritechnicára (2021. november 14-20.).

Reméljük, a Covid-19 pandémia nem húzza keresztül számításainkat!

 

Söjtöri Andor

agrár agribot Connected Vineyard program differenciált betakarítás drón IT mezőgazdaság NDVI precíziós gazdálkodás precíziós mezőgazdasági gyakorlat robotizáció szőlészet szőlőtermesztés ültetvényinformációs rendszer