Európának egyszerre kell szembenéznie logisztikai és ellenséges kereskedelmi fellépéssel a műtrágyaellátásban. Miután a műtrágya döntő jelentőségű technológiai és költségtényező, a Copa & Cogeca drámai folyamatról beszél…
Ellátási zavaroktól, drágulástól tartanak
A Copa & Cogeca szerint a CBAM (karbonvám) műtrágyákra való élesítése után az EU nitrogénműtrágya-importja 2026 januárjában drasztikusan visszaesett. Az EU adatai alapján 190,5 ezer tonna érkezett, szemben a 2025. januári 1,2 millió tonnával, vagyis a megszokott szint nagyjából 16%-ára esett az import. A szervezet ezt „drámai és példa nélküli összeomlásnak” nevezte, és azonnali felfüggesztést sürget. Szerintük a technikai biztosítékok és a piaci felkészültség hiánya ellátási lánc-zavarokat és költségnövekedést okoz a gazdáknál.
A nitrogénműtrágyák az EU teljes műtrágya-felhasználásának kb. 46%-át adják, és ennek több mint 30%-a hagyományosan importból jön, ezért ekkora kiesés közvetlen termelési kockázat. Igaz, a mostani visszaesés mögött „bespájzolás”, azaz készletezés is van. Tavaly decemberben – a CBAM végrehajtása előtt – kiugróan megugrott az import (bő 2,5 millió tonnára, ami több mint másfélszerese a 2024 decemberinek), vagyis sok szereplő előre betárazott. Közben az uniós műtrágyaárak 2026 januárjában 25%-kal magasabbak voltak a 2024-es átlagnál.
Mivel a műtrágya a gazdák inputköltségeinek átlagosan 15–30%-át adja, és a szántóföldi növénytermesztés harmadik éve negatív haszonkulcsot mutat, a helyzet több tagállamban gyorsan fordulóponttá válhat. A készletek szintje is szorít: a jelenlegi készletek a 2026-os igényeknek csak kb. 45–50%-át fedezik, Olaszországban és Írországban ennél is alacsonyabb arányokról szólnak jelzések.
Logisztika
A műtrágyapiac jelenleg nemcsak ár-, hanem logisztikai-ellátási lánc kérdés is. A CBAM adminisztratív terhei és az importtal kapcsolatos bizonytalanság már most vámolási elakadásokhoz és kikötői torlódásokhoz vezetett. Emiatt a szállítmányok átfutása kiszámíthatatlanabb, az új tételek érkezése akadozhat, ami különösen az NPK-kínálatot szűkíti és felfelé tolja az árakat.
Magyarországon a kitettség logisztikai oldala látványos. A tengeri úton beérkező műtrágyák gyakran európai kikötőkbe (például a Konstanca-térségbe) futnak be, majd a Dunán jönnének tovább. Ám ott az alacsony vízállás korlátozza a hajózást, torlódást és késést okoz, miközben a kikötői fogadóképesség is szűk keresztmetszet. Közúton lehet kerülő megoldás, de a dráguló fuvarozás, korlátozások és infrastruktúragondok miatt ez egyre kevésbé tervezhető. A logisztikai felár pedig gyorsan beépül a beszerzési árakba.
Geopolitika
Ráadásul az EU arra kényszerül, hogy védje piacát az ellenséges orosz piaci magatartástól. A háború után Oroszország mesterségesen alacsonyan tartotta a karbamid- és más nitrogénműtrágyákat. Árban alákínált az EU-s gyártóknak, akik a magas energiaárak és szigorúbb szabályok miatt nem tudtak versenyezni. Ennek hatására több európai üzem visszafogta vagy leállította a termelést, ami növelte az EU kitettségét. Három éve már az orosz import már 30% fölé ment az uniós műtrágyabehozatalban, két éve tovább nőtt. Amint az európai kapacitások leépültek, az orosz exportőrök árat emeltek, az „olcsó dömping” drágulásba fordult. Ez egyszerre terheli a gyártókat és a termelőket, és rávilágít, miért stratégiai kérdés az EU saját műtrágyaiparának megtartása.
Agrárágazat Tudástár: CBAM (karbonvám) – A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) az EU „karbonvám” rendszere: az EU-n kívülről érkező, nagy kibocsátású termékek (pl. műtrágya-alapanyagok) importjához kibocsátási adatok és adminisztráció társul, később pedig fizetési kötelezettség is megjelenhet. Célja, hogy az EU-s gyártók ne kerüljenek versenyhátrányba a lazább klímaszabályok mellett termelő importtal szemben, ugyanakkor átmenetileg ellátási és árazási feszültséget is okozhat.
