A Keszthelyi Növényvédelmi Fórum létszáma és tematikája jelzi: egyre nő a szakma jelentősége, felelőssége
Nemcsak az fontos kérdés, hogy a megtermelt élelmiszer biztonságos-e, hanem az is, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e elegendő mennyiség – hangoztatta előadásában Gábriel Géza, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője a 35. alkalommal megrendezett Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon. A hazai és európai növényegészségi helyzet aktuális kérdéseiről, a zárlati károsítók jelentette kockázatokról, valamint az elmúlt évek tapasztalatairól tartott átfogó előadásában rámutatott: a rendezvény az utóbbi évek egyik legnagyobb létszámú fóruma, ami jól jelzi, hogy a növényvédelem és a növényegészségügy kérdései iránt erősödik a szakmai érdeklődés.
Társadalmi kérdés is a szakma helytállása
Előadását azzal kezdte, hogy pontosítsa, mit értünk növényegészségügy alatt. Rámutatott: amikor növényvédelemről beszélünk, általában a mindennapi gyakorlatra, a szezonálisan megjelenő, honos károsítók elleni védekezésre gondolunk. Ezzel szemben a növényegészségügy fókuszában az idegenhonos, zárlati, illetve szabályozott, de nem zárlati károsítók állnak, amelyek ritkábban jelennek meg, ám amikor igen, annak messzeható következményei lehetnek. Egy-egy ilyen károsító felbukkanása nemcsak szakmai, hanem gazdasági és társadalmi szinten is komoly hullámokat képes elindítani, és akár egy teljes évet is meghatározhat az ágazat számára.
Gábriel Géza hangsúlyozta: a növényvédelem és a növényegészségügy a gyakorlatban nem választható el élesen egymástól. A két terület szorosan összefonódik, hiszen a mindennapi védekezési döntések és a hosszú távú növényegészségügyi kockázatok kezelése egymást erősítve hatnak a termesztés biztonságára.
Átalakulóban az európai szemlélet
Az előadás következő részében arra tért ki, hogy miért érezhető jelenleg kedvezőbb irányú elmozdulás az európai gondolkodásban. Felidézte: az elmúlt évek válságai, különösen a 2019–2020-as COVID-időszak ellátási problémái megmutatták, milyen következményekkel járhat, ha egyes alapvető termékekből nincs elegendő mennyiség. Ez a tapasztalat átalakította a döntéshozói szemléletet is. Az Európai Unióban ma már nemcsak élelmiszerbiztonságról, hanem egyre inkább élelmezésbiztonságról beszélünk. Vagyis nem csupán az a kérdés, hogy a megtermelt élelmiszer biztonságos-e, hanem az is, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e elegendő mennyiség.
Ez a szemléletváltás az uniós szakpolitikában is egyértelműen megjelenik. Gábriel Géza szerint ma már alig van olyan miniszteri szintű tanácsülés, ahol ne kerülne elő valamilyen formában a növényvédelem és a növényegészségügy ügye. A szabályozási környezetben is fordulat látszik: a 2022-ben felmerült, széles körű tiltásokkal operáló elképzelésekhez képest ma inkább az engedélyezési eljárások egyszerűsítéséről, valamint az alternatív megoldások biztosításáról folyik a szakmai párbeszéd.
Az aranyszínű sárgaság felfutása
A hazai szervezeti változások kapcsán az osztályvezető rámutatott: Magyarországon is fontos előrelépés történt. Hosszú idő után, 18 év elteltével önálló Növény- és Talajvédelmi Főosztály jött létre az Agrárminisztériumon belül, amely április óta működik. Jelenleg tízfős szakmai csapat dolgozik ezen a területen, és az eddigi tapasztalatok alapján egy jól együttműködő, elkötelezett közösség formálódott.
A növényegészségi helyzet értékelésekor Gábriel Géza hangsúlyozta: a hatósági munka fókuszában elsősorban a zárlati, illetve a szabályozott, de nem zárlati károsítók állnak. A tavalyi év legmeghatározóbb témája egyértelműen a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Flavescence dorée fitoplazmavolt, amely zárlati károsítóként uralta a szakmai diskurzust. Bár az ügy részleteit más előadók ismertették, kiemelte: az elmúlt években, különösen 2024-ben és 2025ben rendkívül erős felfutás volt tapasztalható a károsító terjedésében. Ez nemcsak magyar sajátosság, hanem a környező országokban – így Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában – is hasonló tendencia figyelhető meg.
A helyzet kezelése érdekében jelentős forrásokat kellett mozgósítani: a kormányzat közel 4 milliárd forint plusz forrást biztosított a szükséges intézkedésekhez. Az egyik legfontosabb tanulságként azt emelte ki, hogy a növényegészségügyi problémát csak közös felelősségvállalással lehet kezelni. A termelők, a szakmai szervezetek és a hatóság együttműködése nélkül nincs hatékony megoldás. A tavalyi év második felében több jó kezdeményezés indult el, és erősödtek a kapcsolatok a termelői szervezetekkel és más érintett szereplőkkel.
Zárlat, megsemmisítés, gazdanövény-tilalom
Az előadás kitért más zárlati ügyekre és nyomonkövetésekre is. A diákon az elmúlt három év károsító-kitörései szerepeltek, köztük régóta ismert problémák és újonnan felbukkanó esetek egyaránt. Említést kapott egy édesburgonyát érintő vírusos megbetegedés, valamint a bab baktériumos hervadását okozó kórokozó (Curtobacterium flaccumfaciens), amely kitörési esetek import vetőmag-tételekhez kapcsolódtak. Utóbbi esetekben zárlati intézkedésekre volt szükség, beleértve a tételek megsemmisítését és a visszakövetést. Ahol indokolt volt, a megsemmisítést követően kétéves gazdanövény-tilalmat is el kellett rendelni.
Gábriel Géza felhívta a figyelmet arra is, hogy Európán belül az említett baktériummal kapcsolatban nem mindenhol egységes a gyakorlat a gazdanövénykör és a termelési korlátozások megítélésében. Magyarország ezért egységes állásfoglalást kezdeményezett, amelyben várhatóan az év első felében történik előrelépés.
A zárlati károsítók terjedésében kulcsszerepet játszik a kereskedelem. Az előadó hangsúlyozta: különösen a dísznövények és a szaporítóanyagok esetében néhány nagy piaci szereplő meghatározó, és a jelzések jelentős része is ezekhez az áramlásokhoz kapcsolódik. Több példát is említett olyan esetekre, ahol harmadik országokból származó tételek nyomonkövetése vált szükségessé, illetve ahol a hatósági ellenőrzések végül megsemmisítéssel zárultak.
Egyre több a találat, kevesebb a felszámolás
A növényegészségügyi munka két fő pilléreként a határellenőrzéseket és a belső felderítéseket jelölte meg. Az import és a forgalom ellenőrzése mellett az országon belüli monitoring, csapdázás és mintavételezés is elengedhetetlen. A tagállamoknak jelentési kötelezettségük van az Európai Bizottság felé, és az uniós trendek azt mutatják, hogy EU-s szinten nő a károsító-találatokról szóló bejelentések száma, miközben a felszámolások aránya nem tart lépést ezzel.
Kiemelt példaként hangzott el a Xylella fastidiosa baktérium, amely rendkívül széles gazdanövénykörrel rendelkezik, és komoly kockázatot jelenthet Közép-Európában is. A főosztályvezető hangsúlyozta: csak megbízható forrásból szabad növényeket beszerezni, és ahol lehet, kerülni kell a kockázatos importot.
Az előadás zárásában Gábriel Géza egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a növényegészségügyben a megelőzés az egyetlen valóban működő eszköz. A határellenőrzések, a felderítési rendszerek működtetése és a korai észlelés adhat esélyt a sikeres beavatkozásra, még ha százszázalékos garancia nincs is. A kockázatkommunikáció és az összefogás elengedhetetlen, hiszen a növényegészségügyi biztonság nemcsak hatósági, hanem közös társadalmi felelősség is. Gyanú esetén a bejelentési kötelezettség betartása kulcskérdés, mert a késlekedés jelentősen rontja a beavatkozás esélyeit.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: növényegészségügy – a termesztett növényeket veszélyeztető zárlati és egyéb szabályozott károsítók megelőzésére, felderítésére és visszaszorítására szolgáló hatósági és termelői gyakorlat összefoglaló neve; célja a termésbiztonság, az élelmezésbiztonság, a kereskedelmi megfelelés és a fertőzések korai megállítása monitoringgal, ellenőrzéssel és bejelentéssel.
