Miközben Kazahsztánban több mint kétmillió hektárnyi területet készülnek megvédeni a sáskák ellen, a jelenség már nem csupán a közép-ázsiai sztyeppék problémája. Az elmúlt két évben Ukrajnában is súlyos gradációkat figyeltek meg, de Magyarországon is olyan mértékű felszaporodás történt 2024-ben, amilyenre három évtizede nem volt példa.
(Fotó: Shutterstock)
Millió hektárok védelmében mozdult meg Kazahsztán
Kazahsztánban a mezőgazdasági hatóságok június elejéig már 700 ezer hektáron végeztek sáskairtást, ami a tervezett 2,2 millió hektáros védekezési program közel egyharmada. A munkálatok 13 régióban zajlanak, összesen 236 speciális permetezőegység bevonásával.
A kazah mezőgazdasági minisztérium szerint egyelőre nem érte kár a termesztett növényeket, de a védekezés mértéke jól mutatja, hogy a sáskák továbbra is az egyik legjelentősebb növényvédelmi kockázatot jelentik a térségben. A FAO becslése szerint Közép-Ázsiában és a Dél-Kaukázusban több mint 25 millió hektár mezőgazdasági terület van kitéve a sáskafajok veszélyének.
Ukrajnában már tömeges rajzásokat figyeltek meg
A térség legsúlyosabb esetei azonban az elmúlt két évben Ukrajnában fordultak elő. A déli régiókban – Zaporizzsja, Herszon, Odessza és részben Dnyipropetrovszk térségében – 2024-ben már helyi felszaporodások jelentkeztek, 2025-ben pedig tömeges rajzások alakultak ki.
A sáskák elsősorban a gabonatáblákat, a napraforgót és a gyepterületeket veszélyeztették. Több járásban rendkívüli növényvédelmi intézkedéseket rendeltek el, és tízezres hektárnagyságrendben végeztek védekezést. A szakértők szerint a jelenség hátterében az aszályos időjárás, a háború miatt felhagyott területek növekedése és a korlátozott növényvédelmi lehetőségek állnak.
Magyarországon is megjelent a veszély
Bár országos sáskajárásról Magyarországon nem beszélhetünk, 2024-ben a Duna–Tisza köze déli részén komoly, figyelmeztető jelek mutatkoztak. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye több térségében – Balotaszállás, Üllés, Öttömös, Pusztamérges és Zákányszék környékén – az olaszsáska jelentős felszaporodását dokumentálták.
A kártevő számos kultúrát érintett: többek között homoktövisben, burgonyában, karfiolban, kukoricában, lucernában, sárgarépában, spárgában és tökfélékben is okozott károkat. A szakemberek szerint ilyen mértékű hazai sáskahelyzetre 1993 óta nem volt példa.
A klímaváltozás kedvez a felszaporodásnak
A közép- és kelet-európai példák arra figyelmeztetnek, hogy a sáskák már nem csupán távoli kontinensek problémáját jelentik. A melegedő és egyre szárazabb nyarak kedveznek a felszaporodásuknak, ezért a növényvédelmi szakemberek fokozott figyelemmel követik a helyzetet.
Egyelőre Kazahsztánban és Ukrajnában okozzák a legnagyobb aggodalmat, de a 2024-es magyarországi esetek azt mutatják, hogy szélsőséges időjárási körülmények között hazánkban sem zárható ki újabb gradáció kialakulása.
Agrárágazat Tudástár: gradáció – A gradáció egy kártevőfaj népességének hirtelen, tömeges felszaporodását jelenti, amely jelentős gazdasági károkat okozhat a mezőgazdaságban. Sáskák esetében a gradáció során az egyedszám rövid idő alatt nagymértékben megnőhet, ami tömeges táplálkozáshoz és akár nagy területeket érintő növénykárosításhoz vezethet. A jelenség kialakulását gyakran az aszályos, meleg időjárás és a kedvező szaporodási feltételek segítik elő
