Az európai mezőgazdaság sertéságazatában tavaly folytatódott az óvatos helyreállás. Az Európai Unió 27 tagállamában összesen 227 millió sertést vágtak le, ami több mint 5 millióval haladja meg a 2024-es szintet. Ez még nem jelent látványos fordulatot, de arra utal, hogy az ágazat lassan elkezdte ledolgozni a 2022–2023-as visszaesés következményeit. Abban a két évben ugyanis a levágott sertések száma 249 millióról 220 millióra esett vissza, részben a Covid utóhatásai, részben az afrikai sertéspestis miatt.
Európai termelés
A növekedés motorja továbbra is Spanyolország, amely változatlanul az EU legnagyobb sertéstenyésztője és sertésvágója. Az országban 2025-ben már több mint 56 millió sertést vágtak le, szemben a 2024-es, 54 millió alatti mennyiséggel. Bár a sertésállományban már enyhe korrekció látszik, a spanyol ágazat súlya továbbra is meghatározó, és exportkitettsége is erős maradt.
Németország a második legnagyobb szereplő maradt, közel 45 millió levágott sertéssel, de ott hosszabb távon még mindig leépülés látszik. Míg 2016-ban csaknem 60 millió sertést vágtak, addig most jóval alacsonyabb a kibocsátás. A háttérben részben a szigorodó állatjóléti szabályozás áll, amely sok kocatartó telepet késztetett a termelés feladására. Ugyanakkor az állományban már inkább stabilizálódás látszik, miközben a gazdaságok száma tovább csökken, vagyis a termelés egyre inkább koncentrálódik.
Franciaország és Lengyelország a harmadik és negyedik helyen áll, évente nagyjából 20 millió sertés vágásával. Franciaországban a termelés viszonylag stabil, Lengyelországban viszont a korábbi visszaesés után inkább megtorpanás figyelhető meg. Dániában ezzel szemben nőtt az állomány, de ez nem jelent meg azonos ütemben a vágási adatokban, ami jól mutatja, hogy az ország továbbra is erősen exportorientált, főként élő sertésben és malacban.
Nő a kínálat az EU-ban, de a külső piaci viszonyok zűrösek
Az uniós sertéskínálat a piaci elemzések szerint 2026 első felében még magasabb lehet, mint egy évvel korábban, az év második felében viszont csökkenés jöhet. Ebben szerepet játszhat a spanyolországi kínálat mérséklődése is. A kilátásokat árnyalja, hogy a vaddisznóállományban kimutatott afrikai sertéspestis exportkorlátozó hatással lehet, még akkor is, ha a házisertés-állományban nem jelenik meg a vírus.
Az exportban egyelőre még kitart az uniós sertéságazat. Az EU 2025-ben 4,3 millió tonna sertéshúst és mellékterméket szállított az unión kívüli piacokra, ami enyhe növekedés 2024-hez képest. A kivitel azonban még így is jóval elmarad a 2020-as csúcstól, amikor a kínai afrikai sertéspestis okozta húshiány 6,23 millió tonnára emelte az exportot. Kína továbbra is a legnagyobb vásárló, de az Egyesült Királyság, Dél-Korea, Japán és Vietnam is fontos piac maradt.
A külső környezet ugyanakkor romlik. 2026 elején az uniós sertéshúsexport nyomás alá került, mert Kína akár 19,8 százalékos importvámokat is kivethet az elkövetkező öt évben, miközben Brazília részéről is erősödik a verseny a világpiacon. Ez azt jelenti, hogy az európai sertéságazat egyszerre próbálja helyreállítani a termelését, miközben exportpiacain egyre keményebb feltételekkel szembesül.
(Illusztráció: Horizont Média/archív)
Növekedésben a hazai szektor
Magyarországon közben egyértelműen nőtt a sertésvágás. 2025-ben 4 millió 955 ezer sertést vágtak le, ami 173 ezer darabbal, vagyis 3,6 százalékkal több az előző évinél. Az élősúly 592 ezer tonnára, a hasított súly 476 ezer tonnára nőtt, mindkettő 5 százalékos emelkedést mutat. A havi vágások átlaga 49 ezer tonna fölött alakult, decemberben pedig meghaladta az 53 ezer tonnát. Külön figyelemre méltó, hogy az anyakocák vágása 17 százalékkal nőtt.
A hazai ágazatban a koncentráció tovább erősödött: a tíz legnagyobb üzem a sertések közel 82 százalékát vágta le. A külkereskedelmi mérleg továbbra is negatív, bár az import visszaesett. A behozatal főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, míg a kivitel döntően Romániába, Moldovába és Albániába irányult. Közben a hazai sertésállomány 2025 közepére 2,85 millióra nőtt, az anyakoca-állomány pedig 174,4 ezerre emelkedett, ami arra utal, hogy a magyar sertéstartásban is óvatos bővülés kezdődött.
Összességében az európai sertéságazatban most egyszerre látszik a stabilizálódás, a lassú kínálatbővülés és a növekvő piaci bizonytalanság. A termelés ugyan ismét emelkedik, de az exportpiaci kockázatok, a járványhelyzet és a koncentrálódó termelési szerkezet továbbra is meghatározza az ágazat mozgásterét.
Agrárágazat Tudástár: Sertéshúsexport – A sertéshús és melléktermékeinek nemzetközi értékesítése, amely az európai sertéságazat jövedelmezőségének egyik kulcstényezője, és erősen függ a globális kereslettől, a járványhelyzettől, valamint a kereskedelmi korlátozásoktól és vámoktól.
