A Dél-Európa felől terjedő ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) immár nem csak a szarvasmarha- és kiskérődző-telepeket fenyegeti a mezőgazdaságban.
A délkelet-európai ragadós száj- és körömfájáshelyzet új szintre lépett: Cipruson már sertéstelepeket is elért járvány. Ez azért különösen fontos fejlemény, mert a betegség nemcsak szarvasmarhát, juhot és kecskét, hanem sertést is fertőzhet, a telepi következmények pedig gyorsan súlyossá válhatnak. A brit állategészségügyi értékelés szerint Ciprus 2026. április 15-én jelentette az első sertéstelepi RSZKF SAT1-kitörést a WOAH felé, egy mintegy 4000 sertést tartó állományban.
(Fotó: Shutterstock)
Cipruson már több mint száz gazdaság érintett
A ciprusi járvány gyorsan terjed: helyi beszámolók szerint április végére már több mint száz állattartó telep vált érintetté, és a harmadik sertéstelepen is igazolták a fertőzést. A felderített sertéstelepek egymáshoz közel, Nicosia térségében találhatók, ami növeli a járványügyi nyomást. A korábbi kitörések főként kérődzőket, különösen juh- és kecskeállományokat érintettek, de a sertések megjelenése a fertőzési láncban már jóval komolyabb gazdasági és állategészségügyi kockázatot jelez.
A pufferzóna miatt nehezebb a kép
Ciprus helyzete politikailag és járványügyileg is összetett. A szigetet kettéválasztó pufferzóna miatt nehezebb átlátni, pontosan honnan és hogyan terjedhetett tovább a vírus. A gyanú szerint az első fertőzések az északi, török ellenőrzés alatt álló területekhez köthetők, de a nemzetközileg elismert adatszolgáltatás korlátozott, így a nyilvános információk hiányosabbak lehetnek. A WOAH külön is figyelmeztetett arra, hogy az RSZKF SAT1 szerotípus már túllépett korábbi, főként afrikai előfordulási területén, ezért gyors és pontos jelentésre, valamint fokozott nemzetközi éberségre van szükség.
Görögországban Leszbosz a gócpont
A ciprusi helyzet mellett Görögországban, Leszbosz szigetén is folytatódik a járvány. A görög agrárminisztériumi adatok alapján március 15. és április 20. között 48 esetet igazoltak, 60 pozitív gazdasággal, miközben összesen 434 telepet vizsgáltak. A fertőzés itt elsősorban szarvasmarha-, juh- és kecskeállományokat érint, sertéstelepi kitörést nem jeleztek, de a térség piaci károkat is szenved: a zárlatok, a feldolgozási gondok és az állati termékek mozgatásának korlátozása már a tej- és sajtszektort is nyomás alá helyezi.
Magyar tanulság: most sem lehet lazítani
Magyar szempontból a legfontosabb üzenet nem a pánik, hanem a fegyelem. A délkelet-európai járványgóc erősödése azt jelzi, hogy a hasított körmű állatokat tartó gazdaságokban – szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertéstelepeken egyaránt – a biobiztonságot most különösen komolyan kell venni. A telepi forgalom ellenőrzése, a járművek és eszközök fertőtlenítése, az állatmozgások dokumentálása, valamint a gyanús tünetek azonnali jelentése nem adminisztrációs teher, hanem a gazdaság védelmének alapja. Az RSZKF nemcsak állategészségügyi ügy: ha megjelenik, pillanatok alatt piaci, logisztikai és jövedelmezőségi válsággá válhat.
Agrárágazat Tudástár: Biobiztonság – A biobiztonság azoknak a telepi járványvédelmi szabályoknak és gyakorlati intézkedéseknek az összessége, amelyek csökkentik annak esélyét, hogy egy fertőző állatbetegség bejusson a gazdaságba vagy onnan továbbterjedjen. Ide tartozik a forgalom ellenőrzése, a járművek és eszközök fertőtlenítése, az állatmozgások dokumentálása és a gyanús tünetek gyors jelentése. A ragadós száj- és körömfájás mostani délkelet-európai esetei miatt ez a hasított körmű állatokat tartó telepeken különösen felértékelődött. A WOAH és a brit hatósági értékelés szerint Ciprus 2026. április 15-én jelentette az első sertéstelepi SAT1-kitörést, miközben a szervezet nemzetközi éberséget sürgetett a szerotípus terjedése miatt.
