Kettős kihívás elé állítja a mezőgazdasági növénytermesztést a hét második felében kibontakozó időjárás-változás.
Veszélyben a kelő gabonák
A növénytermesztők számára kedvező március végi csapadék hatása gyorsan elillant: az elmúlt napok száraz, szeles időjárása ismét kritikussá tette a felső talajréteg nedvességi állapotát. Sok térségben a felső 10–20 centiméter már kiszáradt, miközben a vetés előtt álló vagy frissen vetett tavaszi kultúrák éppen ebben a zónában lennének a leginkább rászorulva a nedvességre. Ez azt jelenti, hogy a kelés egyre több helyen kerül veszélybe, és ha a következő napokban sem érkezik érdemi csapadék, a kezdeti fejlődés egyenetlen, hiányos lehet – írja az agrometeorológia.
Az őszi vetések egyelőre tartják magukat, sőt sok helyen kifejezetten jó állapotban vannak, hiszen a gyökérzónában még elegendő víz áll rendelkezésre. A repce virágzik, a kalászosok intenzív növekedésben vannak, de a felső rétegek gyors kiszáradása már ezeknél az állományoknál is kockázatot jelent. Különösen az Alföldön probléma, hogy a mélyebb talajrétegek sem töltődtek fel megfelelően a tél során, így tartós csapadékhiány esetén gyorsan kialakulhat a tavaszi aszályhelyzet.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Kertészetek fagyvédelme
A helyzetet tovább súlyosbítja a közelgő lehűlés. A hét második felében egyre többfelé kell számítani éjszakai fagyokra, ami különösen a gyümölcstermesztésben jelent komoly veszélyt: a virágzó vagy bimbós állapotban lévő ültetvényeknél már kisebb mínuszok is jelentős terméskiesést okozhatnak. A hűvös, szeles idő ráadásul a beporzást is visszaveti, ami tovább növeli a kockázatot. A növénytermesztők számára ez kettős nyomás: miközben a szántóföldeken a vízhiány okoz gondot, a kertészeti kultúrákban a fagy fenyeget.
Klímaváltozás most
Az idei szezon eddigi lefutása megerősíti az utóbbi évtized erősödő trendjét. A csapadék térben és időben egyre szélsőségesebben oszlik el, ami kiszámíthatatlanná teszi a tavaszi munkák alapfeltételeit. A rövid ideig tartó, intenzív csapadékos időszakok nem képesek tartósan feltölteni a talajokat, a köztes száraz periódusok viszont gyorsan visszafordítják a kedvező folyamatokat. A következő napok kulcskérdése az lesz, hogy érkezik-e legalább lokálisan számottevő csapadék, vagy a tavaszi vetések már induláskor hátrányba kerülnek.
(Forrás: HungaroMet Zrt.)
Agrárágazat Tudástár: Talajszáradás – Talajszáradásnak azt a gyors nedvességvesztési folyamatot nevezzük, amikor a felső talajréteg rövid idő alatt elveszíti a csapadékból származó vízkészletének jelentős részét, ezért a vetés előtt álló vagy frissen kelő növények vízellátása romlik; tavasszal ez különösen veszélyes, mert az egyenetlen kelés és a korai fejlődési hátrány már a szezon elején gyengítheti a terméspotenciált.
