Az európai mezőgazdaság tojáspiacai több országban egyszerre feszültek, de országonként eltérő okokból. Körkép.
Elöregedő infrastruktúra Angliában
Az Egyesült Királyságban a gond nem elsősorban járványok (Newcastle-betegség, madárinfluenza), hanem az, hogy a tojóágazat elöregedő istállóállományra támaszkodik, miközben az új építések üteme lassul. Az NFU 2025-ös felmérése szerint az átlagos tojóistálló 17 éves, a jércenevelő és tenyészistállók pedig ennél is jóval idősebbek. Ráadásul 2020–2025 között 40%-kal kevesebb új épület készült, mint az előző öt évben. Regionálisan is látszik a különbség: Walesben fiatalabb az állomány, Angliában idősebb, ami hosszabb távon ellátásbiztonsági kockázatot vet fel, ha a beruházási kedv nem tér vissza.
Német hiány, holland bőség
A kontinensen közben egyértelműen a madárinfluenza borítja fel a piaci egyensúlyt. Németországban egyes régiókban már hiány jelentkezik a boltok polcain, ami áremelkedést tol előre. Eközben Hollandiában – különösen északon – épp az ellenkezője történik. A járvány miatti korlátozások következtében milliós nagyságrendben ragad be a tojás, mert az uniós szabályok miatt átmenetileg nem exportálható. A friss tojás tárolással veszít az értékéből, ezért sok termelő kénytelen ipari feldolgozás felé terelni a készletet, ami jóval kisebb bevételt jelent, miközben a kieső frisspiaci vevők miatt a megélhetésük is veszélybe kerül.
Kiugró drágulás a lengyeleknél
Lengyelországban – pedig ott a baromfiágazat erős – a madárinfluenza és a Newcastle-betegség kitörései megtizedelték a tojóállományt, és ez gyorsan megjelent az árakban. Tavaly októberben a nagykereskedelmi ár egyetlen hónap alatt 12%-kal ugrott, összességében pedig 50–60%-kal magasabb lett, mint egy évvel korábban. A lengyel szakmai szervezetek szerint a kieső kapacitást nem lehet gyorsan pótolni, így a hatás hónapokig, akár évekig húzódhat, ezért a hatóságok a biológiai biztonsági előírások és az oltási program szigorításán dolgoznak.
Gyengélkedő a hazai szektor
Magyarországon 2025 őszén a hiány és a járványhatás sokkszerű áremelkedésben jelent meg: októberben 89 Ft/db körüli átlagár, több helyen 100 Ft felett. A hatósági árréskorlát sem fogta meg érdemben az árat, mert a drágulást főként a termelői és beszerzési költségek, valamint a szűkebb kínálat vitte. A NAK és a MAGOSZ üzenete pedig az, hogy a tojás körüli vita nem csak tartástechnológia: a fogyasztói elvárások, az ellátásbiztonság és a gazdasági realitás között kell fenntartható egyensúlyt találni. A külkereskedelem is gyengélkedik. Bár tavaly hazánk közel 20 ezer tonna héjas tojást importált, ami 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, az export is jelentősen esett: a héjas tojás exportja 10 ezer tonnára csökkent (–3%). Az AKI PÁIR szerint 2026 első hét hetében a ketreces tartásból származó M+L étkezési tojás csomagolóhelyi ára 66,71 Ft/db, ami 3,1%-kal magasabb az előző év azonos időszakánál.
Vigyázó szemek az USA-n…
Az Egyesült Államok esete mindehhez intő példa. A 2025-ös madárinfluenza-válság miatt extrém drágulás és hiány alakult ki, ami importkényszerhez vezetett. Ez Európának is jelzés: ha a járványok és a beruházási elmaradások egyszerre szűkítik a kínálatot, a tojás ára gyorsan és tartósan elszállhat.
Ugyanakkor a kelet-európai/magyar termelőknek érdemes figyelniük a piaci folyamatokat. Reális kilátás, hogy adódhatnak exportablakok (pl. hiányos piacok felé), még ha ez nem is nagy volumenű piacra törést, inkább kockázatelemzésen alapuló „besurranás” lehet most. A rugalmas gazdaságok előnye, hogy rövidebb szerződésekkel, vagy biztos vevőkörrel, gyors szállítással, és nagyon szigorú járványügyi megfeleléssel új üzleteket köthetnek.
Agrárágazat Tudástár: Tojáspiac – A tojástermelés és -kereskedelem nemzetközi piaca, amelyet a járványok (például madárinfluenza), a termelési költségek, a tartástechnológia és a külkereskedelmi korlátozások egyaránt erősen befolyásolnak.
