A Gerjeni Agrár Zrt.-nél Házi Szabolcs termelési vezető szerint a Duna közelsége sem garancia a csapadékra, ezért minden menetnek és minden talajmozdulatnak súlya van. A Pakstól délre, Gerjen környékén gazdálkodó társaság közel 900 hektáron termeszt klasszikus szántóföldi kultúrákat. Az elmúlt három évben a szántást gyakorlatilag elengedték, a forgatás nélküli rendszer egyik kulcsgépe pedig a Väderstad TopDown.
Kérem, mutassa be röviden a gazdaságot: hol vannak, milyen talajokon dolgoznak, mit termesztenek?
– Gerjeni központtal működünk, a tábláink többnyire a Duna vonala mellett, illetve attól 3–4 kilométeren belül helyezkednek el. Talajaink vegyesek: könnyebb öntéstalajok és kötöttebb réti talajok váltják egymást, néhol egy kevés homokkal. A vetésforgóban a búza, a kukorica, egyéb kalászosok és a napraforgó a meghatározó; repcét most nem vetünk.
A Duna mennyit segít a csapadékban, és hogyan sikerült a legutóbbi szezon?
– A csapadék nálunk rendszeresen elmarad sokszor még a környékbeli átlagtól is… A tavalyi szezonban a kukorica a kötöttebb talajainkon azért közel 6 tonnát adott, amikor országosan inkább 5 tonna körül mozgott az átlag. A kalászosoknál az árpa nagyjából 6 tonna lett, a búza pedig 7 tonna környékén zárt, a napraforgóra sem panaszkodtunk.
Milyen talajművelési rendszerben dolgoznak most?
– Három éve még szinte minden alá szántottunk, azóta tudatosan a forgatás nélküli irányba mentünk. Eladtuk az ekéket, és grúberes–lazítós–tárcsás rendszerre álltunk át. Szántást ma már csak kísérleti jelleggel végzünk néhány hektáron, összehasonlításra: azonos előveteménnyel, tápanyagellátással és növényvédelemmel futtatjuk a próbát, így az alapművelés különbsége tisztán látszik.
Mikor érkeztek az első Väderstad gépek, és pontosan melyek ezek?
– 2022-ben jött a TopDown és a Carrier 925, majd egy évvel később a vetőgépek: a 6 méteres Rapid és a Tempo 8 soros kivitelben. A TopDown nálunk 4 méteres munkaszélességben dolgozik. Ezekkel a gépekkel állt össze az a technológiai sor, amivel a forgatás nélküli művelést biztonsággal tudjuk csinálni, és közben menetszámot is spórolunk.
Mit ad hozzá a TopDown és a Carrier a mindennapi munkához?
– A TopDown lett a „bázis”: a könnyebb és a kötöttebb részeken is egyenletes, szép munkát ad, és a rendszerben stabilan működik. A Carrier 925 nagy területteljesítményű, jól tartja a mélységet, és acélhengerrel rendezett felszínt hagy maga után, ami sokszor a vetésnek is jó alap. Sekély tarlóhántásra és magágykészítésre is használjuk, és jól illeszkedik a gyors munkaszervezéshez, amikor egy szűk időablakot kell kihasználni.
A vetésnél mit tapasztalnak a Rapid és a Tempo esetében, és milyen erőgép-igénnyel dolgoznak a svéd gyártó gépei?
– A Rapid és a Tempo erőssége a stabil mélységtartás és az egyenletesség. A Tempo-nál mi nem szeretjük a „számháborút”: jó magágyban 12–13 km/h körül dolgozunk, legfeljebb 14-gyel. Tapasztalatunk szerint 15–16 km/h-nál már megjelenhet a pontatlanság, és a gép is jelzi, ha romlik a precizitás. Kísérletezünk térkép alapú vetéssel is, és eddig biztatóak az eredmények. Erőgép-oldalon a TopDown a kötöttebb talajokon megkéri a maga erejét: nálunk nagyjából 420 lóerő az a kategória, amivel biztosan dolgozik. A Carrier 925-öt jellemzően 280–340 lóerő körül használjuk ki jól. A Rapidnál – főleg amikor több feladatot végzünk egy menetben – nagyjából 240 lóerő az, amivel kényelmesen lehet haladni. Meghibásodásból eddig kevés volt: a kopóalkatrészeken túl nem volt komolyabb ügyünk.
Agrárágazat Tudástár: Forgatás nélküli talajművelés – A forgatás nélküli talajművelés olyan művelési rendszer, amelyben a szántást részben vagy teljesen kiváltják lazító-, grúber- és tárcsás eszközökkel, így a talajrétegek nem fordulnak meg. Célja a nedvesség megőrzése, a talajszerkezet védelme és a menetszám csökkentése. A rendszerben a sekély tarlóhántás, a középmély lazítás és a precíz magágykészítés összehangoltan működik, különösen aszályérzékeny térségekben.
