Már Kínától Katarig terjeszkedik a kazah gabonaexport

Akkora a lendület, hogy Kazahsztán már kereskedelmi-közlekedési vonalakat akar építtetni az Arab-öböl-menti államokkal.

Nagy volumenű megállapodás született nemrég az egyik legnagyobb kazahsztáni élelmiszeripari vállalat és az iráni agrárirányítás között az együttműködés újraindításáról a kazah árpa, takarmánybúza és kukorica Iránba történő szállítására vízi és szárazföldi úton. Kazahsztán abban bízik, hogy stabil iráni kapcsolatai révén a gabonakereskedelemben kedvező piaci feltételekkel stabil és nagy volumenű gabonaexportot tud megvalósítani. Ez azért is fontos nekik, mert tavaly hatalmas visszaesést könyvelt el az iráni viszonylatban: a 2022-es 560 ezer tonnával szemben csak 69 ezer tonna búzát exportált, és a 200 ezer tonnás árpaexport is csak a fele volt a 2022-esnek.

A kazahok nagyban gondolkoznak: azt szeretnék, ha Irán és Katar az Arab-öbölt és Közép-Ázsiát összekötő intermodális közlekedési hálózat kialakítására szánná el magát. Miután Kazahsztán már ma is a világ tíz legnagyobb búza- és liszttermelőjének egyike, öntözött földterületeinek 3 millió hektárra növelik, így szüksége lesz az így keletkező plusz termésmennyiség elhelyezésére a külpiacokon.

Ezt célozzák a kínai exportcélokra felé tett erősítések is. A 2023/24-es gazdasági év első négy hónapjában Kazahsztán jelentősen megerősítette Kínába irányuló árpaexportját mennyiségi és értékbeli szempontból is. Tavaly szeptember-december közt Kazahsztán 430 ezer tonna árpát vitt Kínába, ami a korábbi szezonénak háromszorosánál is több.