Bezárás

A kicsi szép

Írta: Agrárágazat-2021/12. lapszám cikke - 2021 december 25.

A falusi szálláshelyek és a falusi vendégasztal-szolgáltatás szabályai

Az Állami Számvevőszék idei jelentése szerint a jelenlegi koronavírus-válság világosan megmutatta, hogy minél koncentráltabb a szálláshely-elrendezés, szobakiosztás, illetve városi vendéglátóhelyek esetén a nyílt vagy szellőztethető helyiségek hiánya, annál mélyebb krízishelyzetbe kerülhet a turisztikai szolgáltató. A dokumentum – nem meglepő módon – a fenntarthatóságot jelölte meg az ágazat kockázati kitettségének csökkentésére. A falusi szálláshelyek, valamint az erre épülő falusi vendégasztal-szolgáltatás éppen ennek a célnak próbál megfelelni, ráadásul népszerűsége sem vesztett szignifikánsan „bájából”.

oldalas

Az emberközpontú közgazdaságtan megalapítója, Ernst Schumacher leghíresebb művének címe: A kicsi szép. A zöld közgazdasági gondolkodás bibliájának is nevezhető alkotás fő gondolata szerint a kicsi nemcsak szép, de jó és hasznos is, hiszen a kicsinység egy fenntarthatóbb, működőképesebb világot alapoz meg. Erre a gondolatra fűzhető fel a falusi turizmus szolgáltatás is, amelynek kialakulása a falusi fizetővendéglátás kialakulásával kezdődött. Nagy szerepe volt ebben az Országos Magyar Weekend Egyesületnek már 1929-től, amely arra próbálta megnyerni a városi úri középosztályt, hogy ne külföldön üdüljön, hanem a „szép fekvésű hazai falvakban”, fogyasztásával elősegítve a falusi családok megélhetését. Azután, 1936-tól az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség kapcsolta be a vidéki területek a turizmusba, ehhez utazási kedvezményeket is adott a MÁV és a HÉV vonalaira, belefogott a szálláshelyek szervezésébe is, és beindította a vízparti üdülőtelepek kiépítését. Azóta sok minden változott: a vidéki romantikától – nagyobb tavaink mentén – az 1980-as, 1990es évek „Zimmer Frei”-féle szobakiadásig. A kereskedelemről szóló törvény szerint a szálláshely-szolgáltatást üzletszerű gazdasági tevékenység körében és nonprofit közösségi-szabadidős szálláshely-szolgáltatás keretében is végezhetik az érintettek. Ez utóbbira példa a gyermek- és ifjúsági tábor, hegyi menedékház, kulcsosház, valamint a bivakszállás. A szálláshely működtetését az üzemeltető a területileg illetékes települési jegyzőnél köteles előzetesen bejelenteni, hogy a hatóság nyilvántartásba vegye.

A jegyző ezzel egyidejűleg értesíti többek között a járási hivatal népegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi szerveit, valamint 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetén a katasztrófavédelmi hatóságot is, hogy elvégezhessék az ellenőrzést. Ha az üzemeltető turisztikai vendéglátó tevékenységet is kíván folytatni, ezt köteles előre bejelenteni. A szolgáltató köteles regisztrálni a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnál az elektronikus szálláshelykezelő szoftver segítségével, illetve – legfeljebb 8 szobáig és 16 férőhelyig – ehhez ingyenesen használhatja „Az én vendégszobám” szoftvert is. A közölt adatokat az illetékes települési jegyző is ellenőrzi az idegenforgalmi adó beszedéséhez. A szálláshelyeket a nemzeti szálláshely-tanúsító védjegyrendszer alapján lehet minősíteni, de aki a védjegyet jogosulatlanul használja, az védjegybitorlást követ el, ezért ellene a védjegy tulajdonosa a bíróságon felléphet. Háromféle szálláshelytípust különböztetünk meg: prémium szolgáltatást nyújtókat (panzió és szálloda), kommersz szolgáltatást nyújtókat (kemping, üdülőház, közösségi szálláshely), valamint magánszálláshelyeket. Ez utóbbi kategóriába tartozik az AirBnB, valamint a falusi szálláshely is. A falusi vagy agroturizmus egy komplex, sokoldalú tevékenységhalmaz. Beletartoznak a nyugalmat, a csendet, a pihenést biztosító vidéki környezetben való speciális üdülési formák mellett a különleges természethez kapcsolódó üdülési formák is, például az ökoturizmus, a sport- és az egészségeséletmód-turizmus, a kulturálisörökség-turizmus. Bizonyos területeken az etnikai alapú turizmus is megjelenik.

disznóhús

A falusi turizmus – napraforgóktól a portákig

Még a koronavírus-válság előtt az európai uniós összesítések szerint a falusi turizmus Európában összesen 900 000 munkahelyet biztosított, és évente 150 milliárd euró bevételt termelt. Hazánkban a falusi szálláshelyeket jellemzően belföldi vendégek vették igénybe. Az Európai Unió 2013 óta támogatta, illetve támogatja a falusi turizmust, hiszen az többek között hozzájárul a fenntartható turizmushoz, a szegényebb, átalakuló térségekre jellemző, mikrovállalkozások jellemzik, mindazonáltal teljes körű turisztikai élményt nyújt. A 2030-ig terjedő Nemzeti Turizmus Stratégia a falusi turizmust a természeti turizmus kategóriájába sorolja, amelynek jelentőségét az adta, hogy a turisták költésének mintegy kétharmada a felkeresett desztinációban marad. Falusi szálláshelynek minősülnek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a gyógyhelyek kivételével az 5 000 fő alatti lakosságszámú településeken, illetve 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken (kistérségekben) található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, akár kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt is bemutatásra kerüljenek. A falusi szálláshelyek minősitését a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) végzi, de a védjegy bejegyzett jogosultja a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

A minősítési rendszer alapja a napraforgó. A tanúsító védjegyen szerepel a „Nemzeti Tanúsító Védjegy” felirat, a FATOSZ emblémája, továbbá két vagy legfeljebb négy darab aranysárga és barna színű napraforgó. Mindezeken kívül a falusi vendégház által nyújtott többletszolgáltatást jelző úgynevezett portagrafika (például lovas porta, boros porta vagy éppen falusi vendégasztalporta). A minősités pályázat útján igényelhető, az eljárást a FATOSZ Bíráló Bizottsága folytatja le, és az elnyert kategóriát a szolgáltató 5 évre szerzi meg. A minősítő rendszerben résztvevő falusi vendégházaknak évente védjegyhasználati díjat kell fizetniük. AirBnB típusú fizetővendég-szolgálati magánszálláshelynek nevezzük a falusi szálláshelynek nem minősülő, azaz a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó vagy gyógyhelynek minősülő, illetve 5 000 fő állandó lakos feletti vagy 100 fő/km2 népsűrűséget meghaladó településeken található vendégszobát, vendégházat vagy apartmant.

Dezsőnek pusztulnia kell

A falusi agroturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások jellemzően olyan étkezés- és programszolgáltatások, amelyek keretében a látogató megismerkedik a falu jellegzetes életformájával, és aktívan részt vesz annak életében. A kapcsolódó szolgáltatások egyike az úgynevezett falusi vendégasztal-szolgáltatás, ahol a falusias, tanyasi vagy vidéki környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatására kerül sor, és az elkészített élelmiszerek helyben fogyasztására is lehetőség nyílik a gazdaság helyén. A kistermelő által végezhető szolgáltatások, például: füstölés (szolgáltatás helye: a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye), állat vágása és húsának feldolgozása (szolgáltatás helye: megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén), esetleg aszalás, szárítás, őrlés (szolgáltatás helye: a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye). A kistermelői élelmiszer a kistermelő által megtermelt alaptermékből állítható elő. Kistermelő csak természetes személy lehet, szervezet, gazdasági társaság nem. Kistermelői élelmiszer termelését, előállítását és értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője, valamint alkalmazottja is végezheti. A falusi szálláshely üzemeltetője ilyen esetben élelmiszer-elállító kistermelőnek minősül, aki felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, minőségéért, az alapanyagok nyomon követhetőségének biztosításáért és dokumentálásáért.

disznóhús

A kistermelő nem állati eredetű alapterméket (pl. savanyúságot), továbbá évente legfeljebb 5 000 kilogramm mézet, heti legfeljebb 200 liter tejet és 40 kg tejterméket saját gazdaságának helyén, illetve piacon, vásáron, rendezvényen értékesíthet. Falusi vendégasztal-szolgáltatás vagy a gazdaság helye szerinti településen rendezvény keretében a kistermelő az általa levágott, saját állatállományból származó sertés, szarvasmarha, birka, kecske húsából elkészített ételt felkínálhatja helyben fogyasztásra. A kistermelő ilyen módon évente 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét, 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel. A vágást és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával, írásban kell bejelenteni az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hivatalnak. A sertés vágását követő ételkészítési program során – az esetleges trichinellafertőzés veszélye miatt – az elkészített étel csak akkor kínálható fel fogyasztásra, ha azt biztonságos hőkezeléssel készítették el. A helyszínen el nem fogyasztott ételt a kistermelő a továbbiakban csak magánfogyasztásra használhatja fel. Egyéb ételkészítési felhasználási mód esetében a sertéshúst előzetesen be kell vizsgáltatni. A kistermelőnél az állategészségügyi kerületi hivatal helyszíni szemlével és szükség esetén mintavétellel egybekötött ellenőrzést jogosult végezni. Amennyiben a kistermelő által folytatott élelmiszer-termelés és -előállítás a jogszabályi előírásoknak nem felel meg (például a megengedett mennyiségeket túllépte, állategészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy élelmiszer-biztonsági hiányosság tapasztalható), a hivatal jogosult írásbeli felszólítással kötelezni a hiányosság kijavítására, a mulasztás pótlására. A kifogásolt hiányosság további fennállása esetén a kerületi hivatal jogosult a tevékenység végzését azonnal felfüggeszteni. A fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság fennálltának megállapításakor a kistermelőt és a gazdaságot az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.

Üzletszerű vendéglátás is csak szabályozottan

A közrend, közbiztonság, az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, valamint a közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében a vendéglátás kizárólagos formáinak egyike a falusi vendégasztal-szolgáltatás, avagy háztartási körülmények között helyben fogyasztásra történő üzletszerű ételkészítés és italkínálás. Aki vendéglátást kíván folytatni, az valamilyen formában az erre irányuló szándékát az illetékes települési jegyzőnek adott tevékenységforma megjelölésével köteles formanyomtatványon bejelenteni. A bejelentés alapján kizárólag hűtést nem igénylő, előre csomagolt, nem helyben készült élelmiszerek forgalmazhatók. A jegyző a vendéglátóhelyet nyilvántartásba veszi, és egyben a szükséges hatósági ellenőrzések céljából értesíti az élelmiszerlánc-biztonsági ügyben illetékes járási hivatalt, valamint zaj- és rezgésvédelmi vizsgálatot is lefolytathat. A hatósági ellenőrzésekre a bejelentés jegyzői nyilvántartásba vételétől számított harminc napon belül kerülhet sor. Az ellenőrzés eredményéről a hatóságok a jegyzőt kötelesek értesíteni. Amennyiben a vendéglátóipari szolgáltatást a vállalkozó helyben készült, hűtést igénylő élelmiszerekre is ki akarja terjeszteni, úgy ezekre a termékekre vonatkozóan a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hatóság külön engedélyét, jövedéki termék (például szeszes ital) forgalmazása esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal engedélyét is be kell szereznie. A melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével tilos azonban szeszes italt kimérni nevelési-oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény bármely bejáratától számított 200 méteres közúti, közterületi távolságon belül.

Csegődi Tibor László