A klímaváltozással észak felé terjedő üvegszárnyú kabóca már régen nem csak a nádat szereti. A szőlők, a burgonyák, a gabonák mellett új kultúrákra is ráéhezik a mezőgazdaságban.
Egyre gyakoribb a növényvédelmi kihívás
A német cukorrépa- és burgonyatermesztők egyre gyakrabban találkoznak az üvegszárnyú kabócával (Pentastiridius leporinus), amely nem önmagában, hanem a terjesztett kórokozók miatt vált igazi rémálommá. A kártevő két, gazdaságilag is súlyos betegséget „szállít”: az SBR-t (Basses Richesses Szindróma) és a Stolbur fitoplazmás betegséget. Ezek hozam- és minőségromlást okoznak, szélsőséges esetben akár teljes táblák gazdasági jövedelmezőségét is tönkre tehetik.
A terjedés gyorsulására a kutatók egyre több magyarázatot találnak: a Max Planck Intézet és a Fraunhofer kutatói friss eredményekkel mutatták meg, hogy a kabóca mikrobiomja nemcsak a kórokozókból áll. Olyan szimbionta baktériumokból is, amelyek esszenciális aminosavak és B-vitaminok előállításával segíthetik a rovar táplálkozását és alkalmazkodását – vagyis közvetve a terjedési sikerét is.
Évek óta jelen van nálunk is
Ami ebből magyar szemmel fontos: ez tipikus klíma- és globalizáció-érzékeny kártevőpálya. Magyarországon a kabócák és levéltetvek vírusvektor szerepe a gabonában és a szőlőben sem ismeretlen. A mostani német példa pedig azt üzeni, hogy egy „korábban más tápnövényhez kötött” faj rövid időn belül új kultúrák felé nyithat. Németországban már dokumentálták, hogy a kabóca burgonyában is megjelenhet mint új gazdanövény-kapcsolat. Ez jól mutatja: a kockázat nem marad meg egyetlen ágazatban. A védekezésben ezért a korai felismerés, a táblaszintű megfigyelés és a vektorok elleni célzott, integrált szemlélet (vetésváltás, gyomgazdák kezelése, kockázatos táblák fokozott kontrollja, technológiai fegyelem) lesz a kulcs. Emellett célszerű már most úgy tervezni a 2026-os szezont, hogy a vektor-nyomás ne meglepetésként érkezzen.
Agrárágazat Tudástár: Vektorok által terjesztett növénybetegségek – A vektorok által terjesztett növénybetegségek olyan kórokozókhoz köthetők, amelyeket rovarok – például kabócák vagy levéltetvek – juttatnak át egyik növényről a másikra, ami a klímaváltozás és a gazdanövény-váltás miatt egyre több kultúrát érint, növeli a hozam- és minőségkockázatot, és integrált növényvédelmi döntéseket tesz szükségessé a szántóföldi és ültetvényes termelésben.
