Miközben a vámháborúban irdatlan veszteségeket szenvedtek el az amerikai szójatermesztők, a rizsfarmerek éppen a vámok agresszív emelését várják Donald Trump USA-elnöktől. Azt mondják, ha saját rizs helyett importot vesz az ország, befellegzett a rizstermelőknek a mezőgazdaságban.
Hatalmas veszteség minden rizs-hektáron
Az amerikai rizságazat most ott tart, ahol a szabadkereskedelemről szóló tankönyvi fejezetek már csak iróniával olvashatók. Meryl Kennedy, az USA-ban befolyásos 4Sisters Rice vezérigazgatója nem konferencián panaszkodott. Egyenesen az elnöknek mondta el, hogy az amerikai rizstermesztők szerint a jelenlegi vámok nem túl magasak, hanem túlalacsonyak – írja az amerikai Forbes. Donald Trump reakciója – „Többet akar?” – jól összefoglalta részéről a helyzet komolyságát.
Kennedy érvelése azonban logikus. India, Thaiföld és Kína állami támogatásokkal és dömpingáron szorítja ki az amerikai rizst a piacról, miközben az USA-ban a termelési költségek az elmúlt öt évben megduplázódtak. Az Amerikai Farm Bureau előrejelzése szerint a rizstermesztők hektáronként 364 dolláros veszteséggel zárják az évet. Eközben a rizsimport részesedése 2015 óta 15%-ról 35%-ra nőtt, vagyis a hazai piac harmadát ma már külföldi áru uralja.
Így jártak Trumppal
Mint az Agrárágazat nyomonkövette a folyamatot: az USA mezőgazdaságát megrázta Trump vámháborúja Kínával. Az USDA szerint a 2025/2026-os gazdasági évben Kína egyáltalán nem vásárol amerikai szóját. Ilyen 26 éve nem történt. Normál évben szeptember 11-ig Kína az éves amerikai szójavásárlás mintegy 30 százalékát leköti, október végére ez a hányad 60 százalék szokott lenni. Tavaly még kb. 27 millió tonna szója ment Kínába: az USA teljes szójababexportjának bő fele. 2025 január–augusztusában viszont a kínai célra küldött mennyiség mindössze kb. 5,93 millió tonna volt (29% részesedés), ráadásul a nyári hónapokban alig mozdult áru. Mivel Kína Brazíliára állt át elsődleges beszállítóként, az amerikai szója összes célpiacra irányuló kivitele 17 éves mélypontra süllyedt.
Szó szerint öngyilkos gazdaságpolitika
A számok mögött emberi történetek is vannak: Arkansasban – ahol Kennedy családi vállalkozása is dolgozik gazdákkal – az agráriumban dolgozók öngyilkossági aránya az ország legmagasabbjai közé tartozik. A „majd alkalmazkodnak” logika itt már nem stratégia, hanem kockázat. A kormány reagált: egy 12 milliárd dolláros mentőcsomag, valamint a rizs referenciaárának 21%-os emelése szerepel az intézkedések között. Csakhogy a kedvezmények csak jövő novemberben lépnek életbe – sok termelőnek addig már nem biztos, hogy lesz mit megmenteni. Innen jött Kennedy javaslata: nem újabb támogatás, hanem magasabb vámok, azonnal.
A történet pikantériája, hogy Kennedy végül nemcsak számokat, hanem egy emlékezetes mondatot is hagyott maga után a Fehér Házban. Trumpnak azt ígérte, hogy lesz egy külön gombja a rizshez. A kérdés csak az, hogy lesznek-e még gazdák, akik megtermelik.
Agrárágazat Tudástár: Vámvédelem a mezőgazdaságban – A vámvédelem a mezőgazdaságban olyan kereskedelempolitikai eszköz, amellyel egy ország a hazai termelőit próbálja megóvni az államilag támogatott, olcsó importtól; magasabb vámokkal javítható a belföldi termék versenyképessége, mérsékelhető az ágazati veszteség, ugyanakkor a túlzott vagy egyoldalú alkalmazás piaczavarokat és exportveszteséget is okozhat.
