fbpx

Új név, logó és portfólió a martonvásári NemesMag Kft.-től

Írta: Kohout Zoltán - 2026 március 05.

A vetőmag-nemesítés egyik hazai fellegvárában, Martonvásáron új korszakot nyit a NemesMag Kft. Új névvel, arculattal és bővülő portfólióval erősít a hazai piacon. A cég üzenete egyértelmű: a nemesítés világszínvonalú alapjaira építve nemcsak vetőmagot, hanem a termelői igényekhez igazított, kipróbált megoldásokat kíván nyújtani a vetőmag szaporítóknak, viszonteladóknak és a termelőknek.

Szakmai és kereskedelmi erősítés

Csulik Zoltán ügyvezető a NemesMag Kft. sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az Elitmag Kft. utódaként létrejövő vállalat nem „nulláról indul”, hanem tudatos átalakulás eredménye. A működés alapjai változatlanok maradtak – a telephely, a csapat és a szakmai háttér –, a legnagyobb változás a név és a márka. Ezzel a cég egyértelműbben szeretné megmutatni a piacnak, kik ők és mit képviselnek: minőségi, szántóföldi vetőmagok nemesítését és hasznosítását a gazdák számára.

Elmondása szerint a döntés tavaly nyáron érett meg, amikor célul tűzték ki, hogy a martonvásári őszi búza fémzárolt szaporítóterület piaci részesedését 25%-ról 35%-ra növelik. Ennek érdekében megerősítették a kereskedelmi oldalt: új értékesítési csapat építésébe kezdtek, és szorosabb együttműködés indult a nemesítőkkel, valamint a termelői és viszonteladói partnerkörrel. A NemesMag sikerét három pillérre építik: a meglévő és új növényfajtákat biztosító martonvásári világszínvonalú nemesítési háttérre, az Elitmagból érkező tapasztalt és elhivatott szakembergárdára, valamint a velük évek óta szorosan együttműködő üzleti partnerek bizalmára, piaci erejére és elkötelezettségére.

Csulik Zoltán ügyvezető, NemesMag Kft.
Csulik Zoltán ügyvezető, NemesMag Kft.

A cégvezető kiemelte: a fejlesztési irányokat termelői visszajelzésekre alapozzák, mintegy 200 gazda megkérdezésével mérték fel az igényeket. Céljuk, hogy a vetőmag mellett szélesebb megoldáscsomagot kínáljanak, ezért már biostimulátor termékek forgalmazásába is belefogtak. Következő lépésként a kukoricapiacra való belépést említette, elsősorban martonvásári genetikára támaszkodva, első körben F1 értékesítéssel. A portfóliót bővítették napraforgóval és cirokkal is, mert a gazdák számára is biztonságot jelent a több növényfajra épített, kipróbált genetikai kínálat.

Csulik Zoltán végül hangsúlyozta: a névváltás nem szakítás a múlttal, inkább egy lendületes indítás egy letisztult, fiatalosabb brand felépítéséhez. Ez könnyebbé teszi a cég azonosítását, és a hosszú távú, stabil piaci jelenlétet szolgálja.

Környezetünk része

Dr. Kontschán Jenő, a HUN-REN ATK főigazgatója arról beszélt, hogy a nemesítés és a kutatás ma világszerte gyorsan változó terület, ahol új szemléletek és irányok jelennek meg egyszerre. A NemesMag létrejötte nem csupán arról szólhat, hogy a kutatóhelyen kinemesített fajtákat „eladják” a piacon, hanem egy olyan partneri együttműködésről, amelyben a termelőktől érkező valós, gyakorlati visszajelzések is beépülnek a fejlesztésekbe. Az igazi innováció az, ami a szántóföldi gyakorlatban is bizonyít, és ténylegesen megjelenik a piacon, nem csak kísérleti eredmény marad. Rámutatott: a mezőgazdaságot a saját környezetünk részeként kell kezelni, amelynek fejlődéséhez a kutatás és a termelői tapasztalatok összekapcsolása adhat tartós alapot.

Brand épül

Dr. Balla Zoltán, a NemesMag PR és szakmai vezetője szerint az új arculat nem „egy logócsere”, hanem egy tudatos, többéves brandépítés kezdete. A cél, hogy a NemesMag név ugyanúgy automatikusan beugorjon a termelőknek, mint egy ismert fogyasztói márka. A kulcs a könnyen felismerhető logó és a következetes arculat: a középen megjelenő „mag–kéz” a gondoskodást jelképezi. A körülötte lévő gyűrű a nap szimbóluma, a színpalettát pedig a búzamező világából választották, egyedi betűtípussal kiegészítve. A csomagolástól a járműgrafikán át a szlogenig („Tradícióból kiválóság”) mindennek ugyanazt az üzenetet kell erősítenie, mert a vetőmag bizalmi termék: ha a gazda nem azt kapja teljesítményben, amit ígértek, oda a hitelesség. Kiemelte, hogy elindult a megújult weboldal is frissülő, blog jellegű szakmai tartalmakkal, mert nem „PDF-katalógust” akarnak online, hanem folyamatos kommunikációt.

Dr. Balla Zoltán, PR és szakmai vezető, NemesMag Kft.
Dr. Balla Zoltán, PR és szakmai vezető, NemesMag Kft.

Bővül a martonvásári portfólió

Bakos Péter Kenéz, a NemesMag termeltetési és kereskedelmi igazgatója azt mondta: a cég a megújulást úgy képzeli el, hogy a martonvásári nemesítésre építve, nagyobb csapattal és szemlélettel bővíti a termelőknek kínált, minőségi vetőmag-portfóliót. Kiemelte, hogy továbbra is a kalászosok adják a gerincet (búza, árpa, durum, tritikálé), de az aszályos évek miatt felértékelődnek az őszi és az „átmeneti” életformájú típusok is. Több új fajta van úton a piaci bevezetés felé: ezeknél előbb üzemi tesztelés zajlik. A cél, hogy a gazdák ne csak ismert fajtákat, hanem kipróbált új genetikákat is kapjanak – és jelezte, hogy a NemesMag a hibridek felé is nyit, különösen a kukorica, később pedig más növények irányába.

Lehet és kell is piacot építeni a hazai vetőmagnak!

Az előadásokban többször előkerült a marketing kérdése. Gyakran hallani, hogy a magyar nemesítés piaci pozíciója nem szakmai, hanem inkább „piacra jutási” tőkehiány miatt gyengébb, főleg a tőkeerős, külföldi szereplőkhöz képest. Lehet ezen fordítani? – kérdeztük Csulik Zoltán ügyvezetőt.

– Meggyőződésem, hogy igen. Én más területről érkeztem: a fogyasztói termékek piacán szereztem tapasztalatot, a tejiparban, a malomiparban és más nemzetközi cégeknél kereskedelmi és marketing oldalon dolgoztam. Részt vettem egy ma piacvezető liszttermék piacra juttatásában és márkaépítésében is, pedig akkoriban sokan azt mondták, hogy „lisztben nem lehet márkát építeni”. De lehet – és kell is. Szerintem bármilyen termékre lehet márkát építeni, ha tisztán látjuk, honnan indulunk, hová akarunk eljutni, kik a célcsoportjaink, és hogyan érjük el őket.

Akkor ez inkább pénzkérdés vagy inkább szakmai munka kérdése? Hiszen a gazdák döntését rengeteg dolog befolyásolja a klímától a piaci versenyig.

– Pénz nélkül nyilván nem megy, de én azt mondom: sokkal inkább szakmai kérdés, hogy jól rakjuk össze azt a „marketingportfóliót”, amivel a termelőket elérjük. Ráadásul a marketing nem feltétlenül látványos hirdetéseket jelent. A mezőgazdaságban ez sokkal inkább működik a rendszeres szakmai egyeztetéseken, szezonális rendezvényeken, szaktanácsadáson, személyes támogatáson keresztül. A vetőmagot nem önmagában adjuk el, hanem megoldást kínálunk egy problémára – ez a gondolkodásmód a lényeg.

Úgy érti, hogy nemcsak vetőmagot adnak, hanem technológiát, sőt akár értékesítési támpontot is?

– Igen. A vetőmag-értékesítés tulajdonképpen egy ígéret. Ezt nem lehet holnap kipróbálni: el kell vetni, végig kell menni a tenyészidőszakon, le kell aratni, és csak akkor derül ki, mit tudott a genetika. Éppen ezért nagyon megalapozott, kiváló minőségű vetőmagra és genetikára van szükség ahhoz, hogy felelősen, tiszta lelkiismerettel ígérjünk a termelőnek.

Van még a hazai nemesítésben annyi forrás és tartalék, hogy érdemben erősödjön a piaci pozíció?

– Én azt gondolom, igen. És itt vissza is kanyarodunk a pénzhez: ha erősödik a piaci pozíció, nő a forgalom és a vetőmag-felhasználás, az a licencdíjakban is megjelenik. Ezek a licencdíjak pedig nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy fenntartsuk és finanszírozzuk a nemesítési munkát. A nemesítés hosszú távú befektetés: nem úgy működik, hogy ma dolgozunk rajta, és holnap már bevétel lesz belőle. Ehhez stabil, hosszú távon működő háttér kell.

A portfólióbővítésnél a kukorica különösen hangsúlyosnak tűnt. Mi adja ehhez a szakmai motivációt és a bátorságot akkor, amikor a kukorica vetésterülete csökken, és ennek strukturális okai vannak: időjárás-változás, piaci kihívások…?

– Itt valóban nem csak pénzügyi szempontokról van szó. A tulajdonosok részéről is egyértelmű szándék, hogy olyan ügybe fektessenek, amihez a nevüket büszkén adják, és amivel érdemben hozzá tudnak tenni a hazai szántóföldi növénynemesítés jövőjéhez. Ennek része a kukorica is. Nem hagyhatjuk veszni sem a kukorica-vetőmagot, sem a kukoricanemesítést Magyarországon.

Ebben van egyfajta morális vállalás is?

– Igen, Martonvásáron indult a kukoricanemesítés egyik meghatározó időszaka, és történelmi tény, hogy Európában elsőként itt állítottak elő beltenyésztett hibrid vetőmagot: 1953-ban Martonvásáron készült F1 hibrid kukorica-vetőmag. Ez tradíció és örökség. Ezt a múltat nem szabad felrúgni, és mi büszkék vagyunk rá, hogy ennek a folytatásában szerepet vállalhatunk.


Agrárágazat Tudástár: Vetőmag-nemesítés – A növényfajták tudatos genetikai fejlesztésének folyamata, amely során a kutatók nagyobb termőképességű, stressztűrőbb vagy jobb minőségű növényváltozatokat hoznak létre, hogy alkalmazkodjanak a termelési és környezeti kihívásokhoz.