Mi minden van egy kalászban?

Mikotoxinok, növényvédő és állatgyógyászati szerek, allergének, toxikus fémek, GMO – csak néhány példa arra, hogy a huszonegyedik században mi mindent kell vizsgálni a gabonákban. Ahhoz ugyanis, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából megfelelő és a piacon is versenyképes gabonát termeljünk, a beltartalmi értékek mérése mellett ma már nélkülözhetetlenek ezek a laboratóriumi vizsgálatok.

A kalászosok vizsgálatára azért van különösen nagy szükség, mert táplálkozásunk egyik alapvető nyersanyagát a gabonák adják, a magyar emberek étrendjében pedig különösen nagy súllyal szerepel a gabonafélékből készült ételek fogyasztása, emellett pedig haszonállataink takarmányának jelentős részét is ezekből a kalászosokból készítik.

Lássuk, mi mindent érdemes megvizsgálni!

Mikotoxinok

Kezdjük rögtön az éghajlatváltozással. A növényeken élősködő mikroszkopikus gombák egy része a felmelegedő éghajlaton nagyobb hajlamot mutat mikotoxinok (a gombák által megtermelt mérgek) előállítására. Ilyenek például az Aspergius fajok, de a meleg, csapadékos éghajlat hatására a fuzáriumok is nagyobb valószínűséggel fertőzik meg a gabonát és termelik a toxinjaikat. A mikotoxinok egyaránt károsítják a takarmányozott állatokat és a gabonából előállított élelmiszert fogyasztó ember egészségét.

A legtoxikusabb kémiai anyagok közé tartoznak például az aflatoxinok, a fumonizinek (több mint 130 vegyületük ismert), a trichotecének, és a zearalenon (F2-toxin). Ezek hatására többek között daganatos megbetegedések, bőr- és szemirritációk, vese- és májelégtelenségek léphetnek fel. Az F2-toxin emlősöknél szaporodás-biológiai zavarokat idézhet elő.

Élelmiszer-biztonsági szempontból különösen hátrányos tulajdonságuk az, hogy az általános élelmiszer-technológia, illetve az ételkészítés során fellépő hőkezeléseknek többnyire ellenállnak!

Növényvédő szerek

A kalászosok, gabonafélék nagyüzemi termesztésénél többek között éppen ezért nélkülözhetetlenek a növényvédő szerek, amelyekkel a kártételi szint alatt tarthatók a kalászosokat támadó mikrobák, gombák, rovarok és gyomok. Ez a helyzet azonban egy újabb problémát vet fel, hiszen ily módon elkerülhetetlenné válik, hogy a learatott alapanyagokba növényvédő szerek maradékai kerüljenek. A takarmányban és az élelmiszerekben leggyakrabban megtalálható vegyületek az emberi és az állati szervezetre egyaránt káros növényvédő szerek.

A mikotoxinok vizsgálata mellett tehát a gabonák növényvédőszer-tartalmát is rendszeresen mérni kell laboratóriumokban! A WESSLING Hungary Kft. élelmiszer- és takarmányvizsgáló laboratóriumában például több mint 600 növényvédő szer (peszticid) maradékát képesek felismerni és kimutatni a vizsgálati mintákból. Ez a szám jóval magasabb annál, mint amennyit a hazai általános növényvédő szer-maradék ellenőrzési gyakorlatban mérni tudnak,

így számos olyan vegyületet is megtalálnak, amelyek az előírtakon túl szintén károsak lehetnek az állatokra és az emberekre egyaránt.

Állatgyógyászati termékek, toxikus fémek és GMO-k

Emellett igény esetén a méhektől a szarvasmarhákból származó húsmintákig mérik az állatgyógyászati termékek maradékait ugyanúgy, mint ahogyan a talajból bekerülő toxikus fémeket, amelyek megjelenhetnek a learatott és kicsépelt szemekben is. Ezért érdemes a kalászosok terméseit toxikus nehézfémekre is megvizsgáltatni.

A gabonatermesztőket természetesen joggal érdekelheti az is, hogy az általuk megvásárolt vetőmag azokat a genetikai tulajdonságokat hordozza-e, amelyeket az előadó állít a szaporítóanyag jelölésén. A WESSLING-cégcsoport laboratóriumaiban a vetőmagok fajtaazonosságának és genetikai állapotának (GMO) a vizsgálatára is lehetőség van.

Hogyan lehet mindezt megmérni?

A laboratóriumokban a több évtizedes tapasztalatok és a világszinvonalú analitikai technológia segítségével mindezt a sokféle vegyi anyagot, biológiai hatótényezőt nagy biztonsággal meg lehet mérni.

– A mikroszkopikus gombák toxinjait és a növényvédő szerek maradékait az akkreditált vizsgálatok során elválasztástechnikai módszerekkel elemzik. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses mintából annak homogenizálását követően oldószerrel kivonják a fontos vegyületeket, a kivonatot tisztítják, az alkotórészeket egymástól elválasztva folyadékkromatográfiás és/vagy gázkromatográfiás eszközökön detektálják. A kromatográfiás elválasztás minőségi és mennyiségi adatait általában tömegspektrometriás úton nyerik. A tömegspektrometriás technikán kívül a gáz- és folyadékkromatográfokhoz (GC és HPLC) egyéb detektorokat is kapcsolnak, például FID (lángionizációs detektor), ECD (elektronbefogási detektor), spektrofotometriás detektor, diódasoros detektor, stb.

– A toxikus fémeket az élelmiszerekből és azok alapanyagaiból kétféle ICP-technikával határozzák meg. Az ICP-OS (Inductive Coupled Plasma Emission Optical Spectrometry) angol szaknyelvi kifejezés jelentése: induktív kapcsolású plazmaemissziós optikai spektrometria. A technika lényege, hogy a mintában található elemek a készülékben előállított, magas hőmérsékletű plazmában atom- vagy ionszínképeket sugároznak. Ezeket a színképeket a berendezés optikai rendszere elemzi, majd az elemzési adatok alapján mennyiségi adatokká alakítja át azokat. Az ICP-MS pedig a plazmában keletkező ionokat tömegszelektív detektorban vizsgálja. Az ICP-MS mérési eredménye lényegében a mintában található elemek és azok különböző vegyületeiből keletkező ionok tömegspektruma. Hasznos adatokkal szolgálnak például az egyes vizsgált elemek és a technikánál alkalmazott argon nemesgáz, illetve annak a mintában jelenlévő, egyéb elemekkel keletkező, igen rövid ideig létező adduktjai. Ezek az adduktok (a vegyületek ionjai) az illető elemek jelenlétének igazolásában nyújtanak segítséget.

– A vetőmagok genetikai vizsgálatára vagy molekuláris biológiai módszerekkel, vagy egy speciális tömegspektrometriás eljárással kerülhet sor. A molekuláris biológiai vizsgálatoknál a fajtára jellemző DNS jelenlétét ellenőrzik (RT PCR – Real Time Polymerase Chain Reaction), a tömegspektrometriás eljárás pedig egy MALDI-TOF-MS (Matrix Aided Laser Desorption Ionisation – Time of Flight – Mass Spectrometry) berendezéssel lehetséges.

A takarmányok, élelmiszerek független laboratóriumi vizsgálata a termelők, forgalmazók számára több szempontból is fontos. Egyrészt így garantálható a termények, állatok és embertársaink lehető legnagyobb biztonsága, másrészt pedig a hatósági ellenőrzések előtt végzett szolgáltató laboratóriumi vizsgálatokkal feltárt kifogásolt termékek, tételek visszavonásával elkerülhető az élelmiszerbiztonsági bírság és más, a kifogásolt termékekkel kapcsolatos korlátozások okozta gazdasági és erkölcsi kár.

Szunyogh Gábor –Dr. Szigeti Tamás János
WESSLING Hungary Kft. független laboratórium