A modern gazdálkodás velejárója a vegyszerek széles körű használata. Mindamellett ez problémákat is okoz, mint például az ivóvíz minőségének a romlását. Az ivóvíz minősége nemcsak az ember szempontjából nagyon fontos, de az állatenyészésben sem közömbös, mennyire szennyezett vizet fogyasztanak az állatok, mert a hús, tej, tojás minősége is romolhat, ha valamilyen veszélyes anyagból több van az állatok ivóvízében.
Milyen veszélyes anyagok lehetnek az ivóvizünkben?
Kémiai értelemben tiszta víz a természetben nem található. Minden víz kevesebb vagy nagyobb számú kémiai komponenst tartalmaz.
Egyes anyagok hasznosak szervezetünkre, mások viszont veszélyesek is lehetnek.
A magyarországi ivóvizekben található veszélyes anyagok közül az ANTSZ szerint a legtöbb magyar fogyasztóra veszélyt az arzén, bór, nitrát, nitrit, fluorid képez.
Ezek összesen több mint 500 településen 1,6 millió embert veszélyeztetnek.
Mindamellett más veszélyes anyagok is előfordulhatnak ivóvizünkben, mivel a közelben lévő ipari, mezőgazdasági vagy más tevékenységből az emberi felelőtlenségből vagy tudatlanságból is a vízbe kerülhetnek.
Bővebb információt a környezetünkre káros anyagokról települések szerint az ANTSZ honlapján is talál az érdeklődő.
Az alábbiakban ismertetjük a leggyakrabban előforduló veszélyforrást jelentő anyagok fontosabb tulajdonságait és meghatározásuknak a legegyszerűbb módját.
Baktériumok az ivóvízben
Ha az ivóvízként felhasznált felszín alatti és felszíni vizek szennyvízzel fertőződnek, és ez által az ivóvíz kórokozókkal szennyezett, annak súlyos egészségügyi következményei lehetnek.
A víz által okozott fertőző megbetegedések hasmenéssel, hányással, magas lázzal járnak, de előfordulhatnak másfajta tünetek is.
Bármilyen tünet jelentkezésekor orvoshoz kell fordulni!
Ahol nincs kiépítve a vízvezeték hálózat, ott a lakosság gyakran az ásott kutak vizét fogyasztja, amely a talaj felsőbb rétegeiből származik, emiatt gyakrabban tartalmaz fekáliás szennyezést, amelyet az E.coli baktériumok jelenléte igazol.
Az E. colihoz hasonló alakú, egyéb bélben, vagy talajban élő baktériumok összefoglaló neve: coliform baktériumok.
Az E. coli kimutatásának a jelentősége az, hogy jelenléte az ivóvízben jelzi, hogy a víz székleteredetű baktériumokkal szennyeződött, ezek azonban többnyire a vastagbélen kívül kerülve már súlyos betegséget okozhatnak.
Az a víz, amelyben kimutathatók, ivóvízként nem használható fel.
Peszticidek az ivóvízben. Mi az a peszticid?
Az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel vele jár a vegyi anyagok aktív felhasználása.
A peszticid egy gyűjtő fogalom. A peszticidek a következőket jelentik:
- szerves rovarirtók (inszekticidek)
- szerves gyomirtók (herbicidek)
- szerves gombaölők (fungicidek)
- szerves féregirtók (nematocidek)
- szerves atkairtók (akaricidek)
- szerves algairtók (algicidek)
- szerves rágcsálóirtók (rodenticidek)
- szerves csigairtók (szlimicidek)
- egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók), valamint metabolitjaik, bomlási és reakció termékeik.
Mivel ezek nagyon mérgező anyagok, az ivóvízben megengedett határszintek nagyon alacsonyak – az ivóvízben leggyakrabban kimutatható antrazin határértéke 0,002mg/l, és a simazine határértéke 0,017 mg/l.
Atrazin: elsősorban kukoricánál alkalmazott gyomirtó szer, melyet a világ több országában betiltottak.
Vízbe kerülve igen lassan bomlik le, így koncentrációja az évek során jelentősen növekedhet.
Ez a hatóanyag állatokban bizonyítottan rákkeltő hatású, ismertek a hormonális szabályozást befolyásoló tulajdonságai is.
Magyarországon még több évig használhatjuk, ugyanis „esszenciális használati jogot” kértünk rá az EU-tól.
A DDT-nél lényegesen komolyabb problémát okoz.
Nitrátok és nitritek a vízben
Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát.
Nitrátot el lehet távolítani a vízből desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ion cserével.
A víz puszta felforralása nem csökkenti a nitrát tartalmat.
Élelmiszerekben tartósítóként alkalmazzák a nátrium nitrátot E251 néven.
Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban.
A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúly kg.
Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására nátrium-nitritté alakulhat, melyből káros nitroaminok képződhetnek.
Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak. Az ivóvízben a nitrát koncentráció határértéke 50 mg/liter.
A nátrium-nitrit (E250) egy kémiai vegyület, (képlete NaNO2), melyet különböző színek fixálására, valamint élelmiszerek (elsősorban hús- és halételek) tartósítására használnak.
A nitritek az élelmiszeriparban kettős célt szolgálnak: egyrészt élénkebbé, tartósabbá teszik az élelmiszer színét, valamint hús- és halételek esetén meggátolja a Clostridium botulinum nevű baktérium elszaporodását, mely a botulizmus nevű mérgezésért felelős.
A kálium-nitrit a gyorsított érlelésű kolbászok és szalámifélék, a nátrium-nitrit a sonkafélék (nyers, pácolt), a hagyományos érlelésű kolbászok, füstölt szalámifélék, hő kezelt húskészítmények, húskonzervek, libamáj (egészben vagy tömbben), a húsos füstölt szalonna és császárszalonna adalékanyaga.
A nátrium-nitrátot szintén pácolt húskészítmények és húskonzervek, a kálium-nitrátot a kemény, félkemény és fél lágy sajtok valamint a pácolt hering készítésekor adagolják a termékekhez.
Napi maximum megengedett beviteli mennyiség 0,06 mg/testsúly kg.
A gyomorba került nitritekből és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.
Az ivóvízben a nitrit koncentráció határértéke 0,5 mg/liter.
Fontos , hogy a nitrátokat és nitriteket el lehet távolítani a vízből desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ion cserével.
A víz puszta felforralása nem csökkenti a nitrát és nitrit tartalmat.
Ammónia a vízben
Az ammónium-hidroxid, (más néven ammóniás víz, vagy E527) vízben oldott ammóniát jelöl.
Technikailag az elnevezés nem helyes, mert ilyen vegyület nem izolálható, mégis leírja a vízben oldott ammónia viselkedését, ezért az elnevezés használatban van.
Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E527 néven.
Előfordulhat tojásból készült élelmiszerekben, valamint kakaóban.
Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis mennyiségben alkalmazható.
Talajvizeknél az ammónia szennyvíz általi szennyezésre utalhat, de ez csak friss fertőzöttség esetén található meg a vízben, mert hosszabb idő elteltével nitritekké, majd nitrátokká oxidálódik.
Ha a talajvízből származó ivóvízben ammónia és nitrit nincs, csak kis mennyiségben nitrát fordul elő benne, ez arra utalhat, hogy a fertőzés már régebben történt.
Az ivóvízben az ammónium koncentráció határértéke 0,5 mg/liter.
Vízminőség ellenőrzése tesztekkel
Már elérhetőek olyan egyszerű tesztcsíkok és tesztkészletek, amelyekkel bárki elvégezheti a kútvíz minőségi ellenőrzését (www.vizlabor.shp.hu).
Megemlítjük, hogy az ilyen egyszerű tesztek nem helyettesíthetik az akkreditált laboratóriumi mérési eredményt.
Példaként említjük a WATERSAFE 8 paraméteres tesztkészletet, amelynek segítségével kimutatható az ivóvízben 8 potenciálisan nagyon kockázatos szennyeződés, illetve fontos paraméter: baktériumok, ólom, növényirtó és rovarirtó szerek, nitrátok, nitritek, klór, ph, keménység.
A WATERSAFE tesztkészlet tartalmaz minden kelléket a tesztek egyszerű elvégzésére otthoni feltételek között és az ára is elérhető (6000 Ft a 8 paraméteres tesztért).
Ahol problémát okoz a vízminta beszállítása az akkreditált laborba, ott gyakorlatban alkalmazható kútvizek minőségének az ellenőrzésére.
Kovács István
elektrokémikus, a kémiai tudományok kandidátusa
A www.vizlabor.shp.hu, www.kertlabor.hu , www.phmeres.shp.hu , oldalak szerkesztője.
e-mail: [email protected]
![a_parlamentbol_a_broilercsirke_nevelesbe[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/06/a_parlamentbol_a_broilercsirke_nevelesbe1-375x198.jpg)
