Bálázógépek, bálacsomagolók

A szálastakarmányok betakarításának, gyep-, lucernaszéna, szenázsbálák készítésének munkafolyamataiban a bálázás, bálakészítés, a takarmány minősége szempontjából meghatározó szerepet tölt be. Mindezek mellett a bálázógépek egyre nagyobb szerepet kapnak egyéb más mezőgazdasági szálasanyagok, a különböző szalmafélék, kalászos gabonák, és egyéb növények szalmái, mint pl. a kukoricaszár bálázásában.

Az elmúlt időszakban a szalmafélék almozási célú használata mellett megnőtt az igény a takarmányozási, ipari és bio, illetve hőenergetikai célú felhasználása iránt. A mai korszerű bálázógépeknek, tehát az állattartásnak, a takarmány beltartalmi jellemzőinek megóvására vonatkozó igényei mellett, számos egyéb igénynek is meg kell felelnie. Annak ellenére, hogy a bálázógépek jól kiforrott konstrukciók, a gyártók folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat, azok konstrukcióit. A folyamatos gyártás és gyártmányfejlesztés következtében újabb és újabb típusokkal jelennek meg a piacon. Az említett széleskörű vállalkozói és felhasználói igényeknek megfelelően a különböző konstrukciók, mint pl. a szögletes kisbálázó gépek, kisméretű hengeres, állandó- és változókamrás hengeres bálázók, valamint az eltérő bálaszélességű és magassági méretű, családelven kialakított szögletes nagybálakészítő gépek találhatók a mezőgéppiacon. A tartósított takarmányok, a fű- vagy lucernaszenázs etetése iránt – éppen a magasabb beltartalmi értékek és a betakarításkori időjárási kockázatok csökkentése miatt – világszerte, így hazánkban is egyre növekvő igény mutatkozik. Ennek következtében a különböző egyedi- és csoportos bálacsomagoló gépek esetében is számos típussal és konstrukciós megoldással találkozunk.

Szögletes kisbálázók a szálastakarmányoknál

Azt tapasztalhatjuk, hogy a szálastakarmányok bálázásos betakarítási technológiáiban a szögletes kisbálázó gépek használata ismét előtérbe került – elsősorban a családi nagyságrendű állattartás kialakulásának és a hobbi lótartás terjedésének köszönhetően – így a folyamatos műszaki fejlesztés eredményeként a gyártók újabb és újabb típusokkal jelentkeznek. Ezen a területen a fejlesztés az üzembiztosság növelésére és a kézi munkaerő csökkentésére irányul. Az üzembiztosság növelésére, a hajtáslánc leegyszerűsítése, nagy nyomatékátvitelre alkalmas kardántengelyek, robosztus fő hajtóművek alkalmazásával törekednek a gyártók. A működő szerkezeti részek túlterhelés elleni védelmére pedig megbízható működésű tengelykapcsolókat építenek a hajtásba. A tömörítő szerkezet, a dugattyú általában durvalemezből, hegesztéssel kialakított robosztus szerkezet, melynek egyenletes, sima járását a lendkerék biztosítja. A szögletes kisbálázó gépek automata kettő kötözőfejjel, kettő műanyagzsineggel végzik a kötözést, a bálahosszúság általában 0,4-1,2 m között változtatható. A kézi munkaerő-igény csökkentésére a gépeket bálacsúszdával és bálaröpítővel szerelik fel. (1. ábra)

A hengeres nagybálázó gépek vonatkozásában mind az állandókamrás, mind a változókamrás, hengeres bálázók hatékony innovációjával találkozhattunk.

történő természetes, vagy bálaszárítóba történő mesterséges utószárításon esnek át. Ez a takarmány minősége szempontjából rendkívül kedvező tulajdonság, ugyanis éppen a levélpergésre hajlamos lucernaszéna esetében a levélpergési veszteséget elviselhető mértéken belül lehet tartani, a bálák kezelhetősége, kazalozás, vagy további manipulálása szempontjából azonban hátrányt jelentett, mivel ezek a bálák nem elég tömörek, nem elég alaktartók. Ezt a hátrányt kiküszöbölendő, arra az esetre, ha nem szükséges a bálák táblán történő utánszáradása, pl. gyepszéna, szenázskészítés vagy szalmabálázás – egyes állandókamrás, hengeres bálázógépeknél – a bálakamra hátsó részének hidraulikus munkahengerrel történő nyomásával a bálák tömörsége fokozható. Ezért az állandó bálakamrás gépeknél újdonságot jelent az elektronikusan vezérelt, hidraulikus működtetésű bálatömörség-szabályzó alkalmazása, mely lehetővé teszi az állandókamrás gépek használatával a tömörközepű bálák készítését is, pl. a Claas Rollant állandókamrás gépeken alkalmazott MPS rendszer. (2. ábra)

Comprima F 155, illetve F 155 FC gépcsaládba tartozó állandókamrás gépeken a tömörítést hevederes, rudas Novo Grip” rendszer végzi, a hevederek működő hosszának a változtatásával a bálakamra-átmérő 1250 és 1500 mm között 50 mm-enként állítható. Ezen a gépen a rudazatokat hordó textilbetétes bordázott hevedereken (3. ábra) túl újdonság a vezérelt pálya nélküli rendfelszedő szerkezet, itt az anyagtovábbítást a felszedő ujjakat elválasztó lemezek megnyújtott leválasztó részei végzik. A fejlesztés továbbra is súlyponti kérdése a hengeres bálázókkal történő szenázsbála-készítés.

álnak, mint állandókamrás társaik. Éppen ezért a mai változókamrás bálázógépeken megtalálható a zsineges kötözés mellett a fóliás, ill. hálós kötözőanyag használatának a lehetősége. Az újabb fejlesztési eredmények következében a változókamrás gépekbe is be van építve a rotoros forgócsillagokból és rugóbiztosítású állókésekből kialakított szeletelő berendezés. A változókamrás, hevederes gépek egyes típusainál (pl. a New Holland 658) szintén a bálatömörség növelésére külön tömörítő hengereket építenek be, mely hengerek munkája eredményeként, különösen a bálák külső, 5-10 cm-es rétege lesz tömörebb. A tömör külsőréteg nagyobb védelmet jelent a bálák beázása ellen (4. ábra). A változókamrás bálázók a betakarítandó, nagy munkaszélességű kaszák, ill. gabonavágó-asztalok után visszamaradó rendek méretéhez igazodóan, többnyire 2,0-2,2 m munkaszélességű rendfelszedővel vannak felszerelve. Az újabb fejlesztésű változókamrás gépeknél, a korábbi 6-8 hevedert kevesebb, 3-4 szélesebb formázóheveder váltotta fel (pl. a McHale), így váltak ezek a gépek alkalmassá az aprítóberendezések használatára, illetve a forgó szalmaleválasztású kombájnok utáni szalmabálázásra (5. ábra).

A szálastakarmány-betakarító gépek vonatkozásában a fejlesztési irányokat és koncepciókat elemezve az biztosan elmondható, hogy a gyártók a termesztéstechnológia és etetéstechnikai igények kielégítésére a különböző tulajdonságú növényfélék és a gazdálkodók eltérő termelési szintjéhez igazodó teljes komplex gépsorokat gyártják és kínálják a vállalkozók részére. Visszatérve pl. a hengeres bálázókhoz az látszik a korábbi viszonyokhoz képest, hogy szinte minden gyártó, mely korábban csak állandókamrás gépeket gyártott, egymás mellett szerepelteti kínálatában az állandó- és változókamrás, hengeres bálázógépét is.

szítő gépek fejlesztése a teljesítménynövelésre, a takarmány minőségének maximális biztosítására, és az energia-felhasználás csökkentésére irányultak.

Emellett az energetikai felhasználásra való melléktermékek és anyagok bálázására való alkalmasság is egyre fontosabb szempont (6. ábra). Ennek megfelelően ezek a nehéz univerzális traktorokkal üzemeltethető gépek – szinte kivétel nélkül – szeletelő berendezéssel vannak felszerelve. A kötözés biztonságának és a kötözőanyag igénybevételének csökkentésére – az újabb fejlesztésű típusok – kettős csomózású kötözőszerkezettel működnek. A teljesítménynek és az üzemeltetési paraméternek maximumon tartása érdekében a fedélzeti komputer alapfelszerelés.

A bálacsomagolás technológiai lehetőségei

Ma már az állandó bálakamrás gépek gyártói – szinte kivétel nélkül – gyártanak a bálázóikhoz egyedi bálacsomagoló gépeket is többféle változatban, önálló függesztett vagy vontatott, telepíthető kivitelben, vagy a hengeres bálázóhoz kapcsolt, vagy azzal egybeépített változatban. Az egyedi bálacsomagoló gépek mellett számos csoportos bálacsomagoló gép is megjelent a piacon. A telepíthető változatú hengeres bálacsomagolóval megoldható a bálák tároló helyen történő csomagolása és egyedi tárolása, de ez esetben a szenázsbálát a tábláról 6 órán belül be kell szállítani és be kell csomagolni. A bálázóhoz kapcsolt, vagy azzal egybeépített géppel a csomagolás a bálázással egymenetben elvégezhető, ez esetben a bálák elszállítása kismértékben a bálázástól függetleníthető.

A legegyszerűbb bálacsomagoló szerkezetek a traktor hárompont függesztő berendezéséhez csatlakoztatható homlokrakodó gépekkel kiszolgálható gépek. Ezeknél a gépeknél a vízszintes forgatóhengereket tartó asztalt a talajra kell helyezni, és a homlokrakodó géppel erre kell a hengeres vagy szögletes bálákat rakni. A bálák vízszintes forgását végző hengerek és az asztal hajtása hidrosztatikusan történik. A fóliát a függőleges tartó dobjára kell felhelyezni. A fóliát az adagolóhengerek között kell átvezetni és a bálakötöző alá kell rögzíteni. A fóliát – a művelet elvégzése után – egy mechanikusan vezérelt kés elvágja. A becsomagolt bála az asztal billentése után a tarlóra kerül.

A saját emelőszerkezettel felszerelt vontatott vagy függesztett bálacsomagoló gépek – a bálák fóliával történő befedését tekintve – az előzőekhez hasonlóképpen működnek, de ugyanez mondható el a bálázóhoz kapcsolt, illetve a bálázókkal egybeépített csomagolók esetében is. Ezek a gépek nem igényelnek a szántóföldön külön rakodógépes kiszolgálást. A függesztett és vontatott gépek esetében – miután a táblán a bálát megközelítettük – a hidraulikával működtetett emelőszerkezet emeli be a bálát a forgóasztalra. A további műveletek az előzőekhez hasonlóan történnek.

A bálázás- és csomagolási művelet összevonásával a munkaművelet teljesítménye megnövelhető, e célból alakították ki a bálázóhoz kapcsolt, és a bálázókkal összeépített csomagológépeket. Ezeknél a gépkombinációknál a bálák elkészülte után azok közvetlenül a csomagológép forgóasztalára kerülnek, és a bála csomagolása ezután közvetlenül megtörténik. Az így becsomagolt bálák ezek után a gyep- vagy lucernatarlóra kerülnek. A gyepek- és fűfélék tarlója nagyon alacsony és vékony szálvastagságú, az aljfüvek miatt szinte szőnyegszerű, ezért ebben az esetben biztosan nem kell számolni a fólia tarló által okozott sérülésével. A lucernát azonban magasabb tarlóval vágják, az eredményesebb újrasarjadzás következtében, és a lucernatorzsák is keményebbek, így ebben az esetben a magasról kieső bála fóliabevonása könnyen megsérülhet. Ennek elkerülésére bálázókra kapcsolt és a bálázóval egybeépített csomagológépeket kíméletes munkát végző bálalerakó berendezésekkel szerelik fel (7. ábra).

A hengeres- vagy szögletes nagybálák tárolótéren történő nagyteljesítménnyel végezhető csomagolása céljából alakították ki acsoportos bálacsomagoló gépeket (8. ábra). Ezek a berendezések áttelepíthető stabil üzemű berendezések. A csoportos bálacsomagoló gépek egyaránt alkalmasak hengeres- és szögletes nagybálák csomagolására.

A gépek vázszerkezetét saját motorról hidrosztatikusan meghajtott járószerkezet támasztja alá. A vázszerkezetre épül a fogadóasztal és a fóliázó keretszerkezet, fóliatartó és vágószerkezet. A csoportos bálacsomagoló gépek homlokrakodó gépes kiszolgálást igényelnek.

Összefoglalva megállapítható, hogy a bálázó- és bálacsomagoló gépeket a minőségi szálastakarmányok, gyep- és lucernaszéna és a szenázskészítés igényeinek megfelelően a gyártók jelenleg is folyamatosan fejlesztik. A gyártók újabb és újabb, egyre korszerűbb típusokkal jelennek meg a piacon. Az azonban nagyon fontos, hogy ebből a széles választékból az üzemek a termelési szerkezetüknek, a gyep/pillangós termőterületi arányoknak, a betakarítandó terület nagyságának, és egyéb ökológiai adottságaiknak megfelelően komplex gépsorokat válasszanak ki a minőségi takarmány előállítására.