Mikor lesznek paradicsomi állapotok?

A tavalyi német uborkabotrány a hazai zöldségtermesztést is megtépázta, így a paradicsomra is alaposan kihatott. A termés javát előállító egyéni-, társas és családi gazdaságoknak – minden túlzás nélkül állítva – a léte függhet az idei szezontól. Az exporttal alig, viszont jelentős importtal rendelkező magyar viszonyok aligha paradicsomiak, ezért is néztünk utána az aktuális állapotoknak és lehetőségeknek.

A paradicsom hozamai, önköltsége és értékesítési ára jelentős évenkénti ingadozást mutat, mivel egyáltalán nem biztos, hogy a nagyobb ráfordítások vele arányosan hoznak nagyobb jövedelmet.

Az eredményesség ugyanis nagyban függ a termőhelyi alkalmasságtól, a termesztés várt és váratlan költségeitől, a termés minőségétől, az elért hozamtól, az értékesítési lehetőségektől és az értékesítési átlagártól is.

Na és persze a fajtától.

 

A paradicsom fajtaválasztéka széles, de velük szemben alapvető követelmény a folyamatos, egyenletes heti leszedhető termésmennyiség és a magas év végi hozam.

Az áruházak a kemény, jól tárolható bogyókat veszik a termelőtől, a nagybani piaci értékesítésre szánt áru esetében a termésminőség a lényegi szempont.

A kereskedők a mélypiros, tartós, vastag kocsányú, fényes, ízletes bogyókat értékelik, mint ahogyan a vásárlók is.

Persze külön kell választank az étkezési (Magyarországon, de európai viszonylatban is 90%-a hajtatásból származik, zárt térben, üvegházban vagy fóliában termelve.

Szárazföldi csak elenyésző mennyiségben jut a kereskedelembe, legfeljebb a helyi piacokon kapható.) és az úgynevezett ipari paradicsomot, ami főleg fagyasztott, darabolt, püré és lé formájában kerül a fogyasztóhoz.

Ez utóbbi kimondottan szántóföldi körülmények között nő, termesztését nagyobb termelők és üzemek végzik, itt a kistermelésnek közel sincs jelentősége.

Magyarországnak éves szinten 130 ezer tonna kvótája van, de az elmúlt évben sajnos a kvótát sem tudtuk kihasználni, mert csak 60-65 ezer tonna volt.

Ennek egyik fő oka az egyik legnagyobb paradicsomfeldolgozó, a békéscsabai üzem bezárása, amivel az ipari paradicsom feldolgozó kapacitásunk csökkent.

Van arra vonatkozó elképzelés, hogy új gyárat építenének vagy ez a régi kerülne új tulajdonos kezébe, de ez most még eléggé bizonytalan. – mondta Ledó Ferenc, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke.

A szakembertől azt is megtudtuk, hogy a hazai paradicsomtermés mintegy 70%-a az egyéni gazdaságokból származik, és a termesztésben a részmunkaidős kisgazdaságoknak és a családi gazdaságoknak is meghatározó szerepe van.

 

Étkezési paradicsomból 400 ha körüli zárt térben (üvegházban vagy fóliában) 100 ezer tonna termelődik évente.

Sajnos exportra csak alig tudunk gondolni, viszont az import elég jelentős, mert novembertől május végéig igen nagy mennyiségű termés érkezik Spanyolországból, Hollandiából és a déli országokból, pl. Marokkóból.

Tavaly az uborkabotrány miatt a paradicsomtermesztők is rossz évet zártak – árulta el Ledó Ferenc -, de bízunk abban, hogy az idén már nem így lesz és talán a termelési kedv sem csökken.

Én úgy látom, hogy akik tavaly termeltek paradicsomot, azok az idén is elindultak vele.

Kijelenthetjük, hogy optimisták vagyunk?

Inkább azt mondjuk, hogy nem vagyunk pesszimisták.

A termelőknél van egy kényszerhelyzet, ami miatt, ha akarna, se tudna mást csinálni, mert a feltételei ahhoz adottak.

Arra a technológiára van kialakítva a sátor, a támberendezés, a tápoldatozó, minden.

Nem úgy van, hogy egyik évben termelek paradicsomot, a másikban átállok paprikára vagy uborkára.

A szántóföldi növénytermesztésnél megoldható, hogy ha nem jó a búza, vetek zabot vagy kukoricát, de itt van egy termelési kényszer.Ráadásul a termesztésükhöz sem azonos ismeret szükséges.

 

Egészen más szaktudás kell a paradicsomtermesztéshez, mint a paprikához.

A hajtatásnál igaz, hogy magasak az árbevételek, de a költségigénye is borzasztó nagy.

A paradicsomnál jellemző, hogy az elmúlt tíz évben a hozamok hajtatásban megduplázódtak, a terület felére csökkent (2010 körül olyan 900 ezer ha hajtatott terület volt, most olyan 400-450 ezer ha), a termésmennyiségként meg ugyanúgy 100 ezer tonna jön le.

Milyen mértékben befolyásolja a hazai termesztést a külföldi piac?

A külföldi partnerek folyamatosan fejlesztenek és ez a technológiai váltás a paradicsomnál sokkal intenzívebb, mint a többi hajtatott növénynél.

Az elmúlt években épült pár korszerű berendezésű üvegházfólia Magyarországon.

Nem sok, de ami mégis, azok zömében pedig paradicsomot termesztenek a gazdák.

 

Csomós Éva

1. táblázat: A belföldi és az import paradicsom ára a Budapesti Nagybani Piacon

Típus	Származási hely	Méret	2011. 6. hét (HUF/kg)	2012. 5. hét (HUF/kg)	2012. 6. hét (HUF/kg)	2012. 6. hét /2011. 6. hét (%)	2012. 6. hét / 2012. 5. hét (%)
Gömb	Magyarország	35-40 mm	–	700	–	–	–
	Spanyolország	35-40 mm	–	–	560	–	–
	Magyarország	40-47 mm	545	745	790	145,0	106,0
	Spanyolország	40-47 mm	428	488	533	124,6	109,3
	Törökország	40-47 mm	–	373	–	–	–
	Magyarország	47-57 mm	550	800	800	145,5	100,0
Fürtös	Magyarország	47 mm feletti	680	915	980	144,1	107,1
		40-47 mm	700	940	1000	142,9	106,4
	Olaszország	40-47 mm	520	620	707	135,9	114,0
	Spanyolország	40-47 mm	490	–	–	–	–
	Törökország	40-47 mm	490	–	693	141,5	–

 

2. táblázat: A Gömb paradicsom leggyakoribb bruttó termelői ára a Budapesti Nagybani Piacon

 

Méret	2011. 6. hét (HUF/kg)	2012. 5. hét (HUF/kg)	2012. 6. hét (HUF/kg)	2012. 6. hét / 2011. 6. hét (%)	2012. 6. hét 2012. 5. hét (%)
35-40 mm	–	700	–	–	–
40-47 mm	545	745	790	145,0	106,0
47-57 mm	550	800	800	145,5	100,0