fbpx

Mikotoxin a sertésben: a kevés is nagyon kockázatos

Írta: Kohout Zoltán - 2021 december 16.

Az utóbbi években Európában és hazánkban is javult a helyzet a mikotoxinok okozta fenyegetések elhárítása terén. A gazdaságok általában sokkal körültekintőbbek, tudatosabbak e téren, és a technológiai fejlődés is hatékonyabbá teszi a megelőzést. Ugyanakkor most egy új kutatás arra mutat rá, hogy ha a mikotoxinok alacsony dózisban vannak jelen az állatban, azok is okozhatnak szubklinikai egészségügyi problémákat.

sertés(Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)

 

A láthatatlan jelentősebb, mint ami látható

Komoly kihívás a sertéstenyésztőknek (is) a penészgombák által termelt és a takarmányokban gyakran előforduló mikotoxinok. Az elmúlt 4 hónapban az Alltech 37+ teszt kukoricában, szójában, búzában és árpában végzett mikotoxinjainak vizsgálata során a globális minták 81 százaléka(!)két vagy több mikotoxint tartalmazott (mintánként átlagosan 4-et). A szakemberek szerint ez nagyobb kockázatot mutat a hízók és a tenyészsertések esetében. Ugyanis a sertések a legérzékenyebbek a nem kívánt méreganyagok negatív hatásaira. Márpedig a fenti vizsgálati adat alapján vélhető, hogy a világ sertései rendszeresen fogyasztanak el mikotoxinokat. Bár mikotoxinkezelés és -ellenőrzés folyamatos innovációinak köszönhetően az akut mikotoxikózis-járványok ma már ritkák, még az alacsony mikotoxinszint is – amelyet gyakran nem észlelnek vagy diagnosztizálnak – a termelési hatékonyság csökkenéséhez és a fertőző betegségekre való fokozott fogékonysághoz vezethet. Ezenkívül ezekről a mikotoxinokról ismert, hogy kölcsönhatásba lépnek más stresszfaktorokkal. Ez pedig szubklinikai teljesítménycsökkenéshez, a betegségek előfordulásának növekedéséhez és a reproduktív teljesítmény csökkenéséhez vezet. Ezek gyakran nagyobb gazdasági jelentőséggel bírnak, mint az akut hatásokból eredő veszteségek.

Betegségérzékenyebb, költségesebb lesz az állomány

Míg az akadályozott növekedés és a csökkent termelékenység gazdaságilag jelentős, sok mikotoxin belső aktivitása az állatok immunrendszerében még nagyobb aggodalomra ad okot. A napi takarmányadagokban mérsékelt vagy kis mennyiségű mikotoxin jelenléte növeli az állatok vírusos, bakteriális és parazita betegségekre való fogékonyságát. A megnövekedett betegségérzékenység miatt antibiotikumokkal és parazitaellenes gyógyszerekkel végzett terápiás beavatkozások kellenek. Ez viszont növeli az állategészségügyi ellátás költségeit és a fertőzésgátló szerek – különösen az antibiotikumok – alkalmazását, aminek következtében nő az antimikrobiális rezisztencia terjedésének kockázata. A mikotoxinok immunszuppresszív hatása a haszonállatok vírusos megbetegedésekkel szembeni vakcinázást követő hiányos védelmét is eredményezheti.

A mikotoxinok emellett negatívan hatnak az antioxidáns állapotra is: gyengülnek a sejtes védekezőmechanizmusok, gyorsul a sejtek elöregedése-elhalása, romlik a vitaminok és provitaminok szállítási hatékonysága, ami serkenti a lipidperoxidációt, ami aztán rontja a létfontosságú sejtfunkciókat és programozott sejthalált vált ki.

Jó döntéshez információ kell

A hosszú távú szubklinikai hatások alábecsülése jelentősen ronthatja a sertés immunitását és antioxidáns státuszát. Továbbá negatívan hat a termelékenységre, a szaporodásra, és a betegségek súlyosságára. A legjobb az lenne – sugallja az említett tanulmány – ha a gazdaságok élnének a mikotoxinok kimutatásának korszerű lehetőségeivel. Ugyanis hatékony stratégiai intézkedések csak akkor születhetnek, ha a tényleges kockázatot azonosítják és számszerűsítik.

Figyelmeztető jelek

Addig a szakemberek azt ajánlják, minden sertéstartó, tenyésztő figyelje meg a jeleket, amik arra utalnak, hogy mikotoxin-tartalmú takarmány fogyasztottak az állatai. Először is jelzés, ha csökken a sertésteljesítmény a takarmányfelvétel; ha visszaesik a reproduktív teljesítmény és nő a vetélések abortuszok száma. Az immunrendszer gyenge teljesítményére utal, ha a vakcinázásra nem érkezik jó válasz, alacsony az antitestszám, sőt, ha a vakcinák problémákat okozhatnak a legyengült immunrendszerű állatoknál. Fontos jel továbbá, ha a terápiaként használt antibiotikumok nem hatékonyak még nagyobb dózisban vagy hosszabb idejű alkalmazás esetén sem. Figyelmeztető jelzés az is, ha ismeretlen eredetű vagy nehezen diagnosztizálható légúti betegségek jelennek meg.