Mikroelem trágyázás és startertrágyázás egy menetben

A mikroelemek iránti megnövekedett igények miatt, szinte napról napra újabb és újabb mikroelem készítmények jelennek meg a hazai piacon.

Azonban az egyre növekvő felhasználás ellenére sem ismerjük teljes körűen még napjainkban sem az egyes növény fajok sajátos mikroelem felvételét, sem a különböző talajtípusok eltérő mikroelem szolgáltató képességét.

Így illúziónak tűnik, továbbá költséges is, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő generál keverékekkel a növényfaj mikroelem igényének és a talajok mikroelem szolgáltató képességének ismerete nélkül kíséreljük meg a nyomelemek céltudatos visszapótlását.

A mikroelem tartalom meghatározására szolgáló standard módszerek lehetővé tették az ellátottság egységes értékelését.

A mikroelem trágyák okszerű felhasználásának azonban csak egyik szükséges, de nem elégséges feltétele a talaj mikroelem tartalmának ismerete.

Az egységes vizsgálati módszerek alkalmazása mellett hasonlóan fontos a különféle növényfajok speciális igényének és a mikroelemek időbeni felvételének az ismerete is.

A mikroelemek előfordulása a talajban

A talajok mikroelem tartalmának értékelése szempontjából meg kell különböztetni a talajok mikroelem tartalmát és mikroelem ellátottságát.

A mikroelem tartalmat a talajt alkotó kőzet határozza meg, amelyen a talaj képződött.

Az alapkőzet összetételén kívül a mikroelem tartalmat befolyásolja még a kőzet mállási sebessége, amelyet alapvetően az időjárás, elsősorban a csapadék határoz meg.

Igen jelentős mikroelem forrás a talajok szerves anyag tartalma is.

A talaj egyes szerves anyagai relatíve kis molekula tömegű (200-nál kisebb) vegyületekből állnak, azonban a talaj szerves anyag tartalmának 80-90%-át 103-106 nagyságrendű relatív molekula tömegű szerves vegyületek alkotják.

A környezeti tényezők hatása a talajok mikroelem forgalmára

A talaj tulajdonságok mellett a klimatikus tényezők is – a talaj szárazsága, ill. nedvessége által – befolyásolják a mikroelemek felvehetőségét.

A szárazság okozta mikroelem felvétel gátlást vízpótlással megszüntethetjük, de a talajok öntözése során felléphetnek olyan indirekt hatások – pH, redoxpotenciál változás –, amelyek módosíthatják az öntözés elsődleges hatását.

Az öntözés és a sok csapadék kevésbé ismert, és vizsgált hatása a növények mikroelem tartalmára az, ami a levelek kimosódása által jelentkezik.

A kimosódással, amelynek aránya elérheti a felvett mikroelem mennyiség 45%-át is, mesterségesen idézzük elő a jelentős mértékű mikroelem hiányt, ami rontja az öntözés hatékonyságát.

Az öntözés és az öntözéssel kombinált tápanyag utánpótlás hatását mértük 2012-ben Solton.

A félüzemi körülmények között (5 ha) két alkalommal 25-15 mm öntözővizet juttattunk ki.

A 2. öntözésnél (megtermékenyülés, szemkötődés) a terület egyik felén hektáronként 15 kg nitrogén, 2 kg P2O5, továbbá kén, cink, bór és egyéb mikroelemekkel dúsított levéltrágyákat kevertünk az öntözővízhez.

A csak öntözött terület termésátlaga 10,27 tonna, míg a minimális mennyiségű tápanyaggal kiegészített táblarész hozama 13,02 tonna/ha volt.

A klimatikus tényezők, így a hőmérséklet emelkedése, és a vegetációs időszak alatti csapadék mennyiségének csökkenése, szükségessé teszi az öntözött területek további növelését.

Annak érdekében, hogy az öntözés hatékonysága javuljon, szükséges kidolgozni a szántóföldi kultúrák esetében is a zöldségfélék estében már kidolgozott és elfogadott tápoldatos öntözési technológiát.

Az emberi beavatkozás hatása a mikroelemek felvehetőségére

A mikroelemek felvehetőségét és talajbeli mozgását befolyásoló tényező a műtrágyázás.

A nagy mennyiségű műtrágya hatásaként módosulhat a talaj pH-ja, aminek következménye az egyes mikroelem oldhatóságának, ez által felvehetőségének megváltozása.

További hatása a talajba vitt nagy tömegű makro tápanyagoknak az, hogy jelentős sóhatások következtében a talaj kötött mikroelemeit a talaj kolloidokból kiszorítják, amelyek ezáltal hozzáférhetővé válnak a növények számára.

Megfigyelhetők továbbá különböző szinergikus és antagonisztikus összefüggések a talajba vitt különböző makro- mezo- és mikrotápelemek között.

Így pl. ismert, hogy nitrogén és foszfor túladagolás esetén rézhiányra számíthatunk a potenciálisan réz hiányos talajokon, vagy az, hogy a kálium és nitrát ionok segítik a mangán felvételét.

Befolyásolja továbbá a mikroelemek felvehetőségét az olyan antropogén beavatkozás is, mint a meszezés vagy a talaj levegőzöttségének megváltozása is.

Előfordulhat olyan eset is, hogy az adott területen termesztett növény számára, száraz termesztési körülmények között kielégítő a talaj mikroelem tartalma, míg öntözéses gazdálkodás esetén, ugyanazon területen a mikroelem hiány tüneteit tapasztaljuk.

Nem határozható meg egyértelműen a meszezés hatása sem.

Egyes területeken hatással van a talajok mikroelem tartalmára és a mikroelem felvételére a szerves anyag (szerves trágya) kijuttatása vagy annak elmaradása.

Hatással vannak továbbá a talajok mikroelem tartalmára az olyan beavatkozások, mint a fajtaváltás, a gabonaszár és a kukoricaszár elégetése.

A nagy növekedési intenzitású fajták és hibridek termesztésekor megbomlik az egyensúly a nem rendszeresen pótolt tápanyagok, elsősorban a mikroelemek esetében, azok felvétele és a fizikai, kémiai, mikrobiológiai feltáródás között.

A gyors növekedésű növények gyökérzónájában olyan gyorsan csökkenhet a mozgékony tápelemek koncentrációja, hogy egy adott elemből hiány jelentkezhet.

Magyarország talajainak mikroelem ellátottsága és mikro tápanyag mérlege.

A mikro tápelem ellátottság értékelését dolgozatunkban az 1981 végéig befejezett első talajvizsgálati ciklus mérési adatai alapján készítettük el.

Réz ellátottság értékelése

A mérési adatok alapján a vizsgált területek közel 9%-a minősült gyenge ellátottságúnak.

Rézhiányos talajok, amelyek között meszes és savanyú talajokat találunk, Békés, Fejér, Győr-Sopron, Pest, Szabolcs-Szatmár és Tolna megyében fordultak elő.

A rézhiányok legnagyobb hányadukban éppen a kiemelkedően jó termőképességű, meszes alapkőzeten képződött csernozjom talajok jellemzői (1. sz. ábra).

A talajok szerves anyag tartalmának növekedésével nő a talajok rézfixáló képessége, amely egyik oka lehet annak, hogy a legmagasabb szerves anyag tartalmú réti csernozjom talajon a réz hiány a búza termését kedvezőtlenül befolyásolta.

A talajban található réz-humusz komplexek a rezet olyan erősen tudják megkötni, hogy azt a növények nem tudják felvenni.

Szükséges megjegyezni azt, hogy a növények rézfelvétele összefüggésben van a gyökérzóna alumínium koncentrációjával, illetve annak aktivált állapotával.

Nagyon gyakran a réz abszolút koncentrációja alapján nem lehet eldönteni azt, hogy a talaj réz hiányos-e vagy sem, hanem a réz, a vas, és a molibdén egymáshoz viszonyított aránya határozza meg az ellátottság szintjét.

1. sz. ábra: A különféle csernozjom talajok réztartalom változásának dinamikája a tenyészidőszakban őszi búzával bevetett talajban /Velence-Pusztaszabolcs, 1978/

A talajok cinkellátottságának értékelése

Országos méretekben a növénytermelés szempontjából legnagyobb gondot a cinkellátottság okozza.

Megállapítható, hogy a mezőgazdasági művelésbe vont talajok közel 46%-a cinkben gyengén ellátott. Súlyosbítja a cink ellátottsági problémákat az a tény, hogy a talajok 48%-a foszforral jól, vagy igen jól ellátott, valamint ez az érték magas mésztartalommal párosul.

A cink ellátottsági problémák elsősorban azokban a megyékben jelentkeznek, ahol a foszforellátottság a jó és igen jó értékek felé tolódott el (Fejér, Győr-Sopron, Békés és Csongrád). Az exelből a cink fülecske ábrája kell

A cink a talajokban az összes mennyiséget tekintve 10-300 ppm között változhat.

Vizsgálataink szerint a különböző cink tartalmak változásának dinamikájában között nem volt különbség.

A tenyészidőszak kezdeti szakaszában – március közepe, április közepe közötti időszakban – a talajok felvehető cink tartalma növekedett, amelyet később az őszi búza virágzása időszakában 35-40%-os csökkenés követett.

A cink felvehetőségét a tenyészidőszakban a talaj pH, a foszforkoncentráció, illetve a talaj szerves anyag tartalma, valamint az agyagásványok adszorpciós kapacitása szabályozza.

A cink általában felvehetőbb a növények számára savanyú mintsem lúgos talajokon, ezért fontos megemlíteni, hogy a nitrogén-cink kölcsönhatás általában kedvező a növények fejlődésére, a termés mennyiségére.

2. sz. ábra: A különféle csernozjom talajok cinktartalom változásának dinamikája a tenyészidőszakban őszi búzával bevetett talajban /Velence-Pusztaszabolcs, 1978/

A talajok mangán tartalom ellátottságának értékelése

A megvizsgált 5,1 millió ha terület közel 96%-án a mangán ellátottság megfelelőnek bizonyult.

Komolyabb mangán ellátottsági gondokkal 3 megyében (Baranya, Győr-Sopron és Szabolcs-Szatmár) kell számolni a növénytermelőknek, a meszes Duna öntésen kialakult réti öntés és réti csernozjom, valamint a laza szövetű homoktalajokon.

A mangán összes mennyisége a talajban 50 ppm-től több ezer mg/kg-ig változik.

A talajban előforduló mangán többnyire két vegyértékű, ez az a forma, amely a növények számára felvehető.

Több különböző folyamat, például levegőtlenség, vízborítás, helytelen talajművelés fokozza a mangán felvehetőségét esetleg káros méretben is.

Mangánhiány rendszerint semleges vagy lúgos talajokon, mangán toxicitás pedig savanyú kémhatású, levegőtlen talajokon jelentkezik.

A mangán felvételét leginkább befolyásoló tényező a pH.

3. sz. ábra: A különféle csernozjom talajok mangán tartalom változásának dinamikája a tenyészidőszakban őszi búzával bevetett talajban /Velence-Pusztaszabolcs, 1978/

Összefoglalás

Az ország mikroelem mérlegét értékelve megállapítható, hogy talajaink bórban, mangánban és molibdénben fokozatosan elszegényednek.

Viszonylagos egyensúlyi állapot figyelhető meg a réznél, de a jó termőképességű talajok réztartalma már a növénytermelés eredményességét veszélyeztető mértékben csökkent az elmúlt években.

Legnagyobb mértékű az ellentmondás talajaink cinkmérlegének felállításánál.

Valószínűnek tűnik az, hogy talajaink cinkben való elszegényedése jellemzőbb a feldúsulásnál.

Ezt látszanak alátámasztani azok az adatok is, amelyek szerint hazánk művelt talajainak közel 50%-a cinkkel gyengén ellátott.

Mindezek a tények a mikroelem trágyázás eddiginél tudatosabb, szélesebb körű használatára figyelmeztető, amit a növény és a talaj analízis adatainak alapján kell megtervezni.

Amennyiben nem áll rendelkezésünkre talaj vizsgálati eredmény, abban az esetben előnyben kell részesíteni a több mikroelem komponenst tartalmazó starter trágyákat, amelyeknek egy új generációját képviselik a zeolit tartalmú készítmények.

Ezek a mikrogranulált starter és mikroelem trágyák folyamatosan biztosítják a növények számára a mikroelemeket, továbbá előnyösen befolyásolják a talaj levegőzöttségét, vízmegtartó képességét is.

A hazai természetes eredetű zeolitok mezőgazdasági jelentősége abból adódik, hogy az ásvány ioncserélő képességével alkalmas arra, hogy bizonyos körülmények között reverzibilisen tárolja a különböző agro-kemikáliák hatóanyagait, majd lassú leadással biztosítja azt a termesztő közeg felé.

A zeolit tartalmú vulkáni kőzetek mikroelem szortimentje igen tág, a belőlük előállított készítmények több mint 30 mikroelemet tartalmaznak, így összetételükben nagymértékben hasonlítanak a talajképző alapkőzetek ásványi elem összetételéhez, aminek következtében szinte optimálisan tudjuk kielégíteni a növény mikroelem szükségletét, ezáltal javítva a takarmány és élelmiszer növények minőségét.