Most dübörgünk vagy lavírozunk?

A kétnapos Portfolio Agrárszektor 2014 Konferencián közel ötszáz résztvevő hallhatta többek között a fenti mondatokat. Az agrárium meghatározó szereplői ismét Siófokon találkoztak, hogy a tanulságokról és leginkább az előttünk álló feladatokról beszéljenek nyíltan, akár vitába is bocsátkozva.

A szívós munkától a tisztes megélhetésig

Ismét 200 ezer fő felett van a mezőgazdaságban teljes foglalkoztatásban dolgozók száma – tudtuk meg Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől -, sőt közvetve több mint félmillió ember megélhetését biztosítja a hazai agrárium. A miniszteri előadás az ágazat pozitív eredményeit emelte ki. Így például a szektor kibocsájtása 2010 és 2013 között folyóáron 37%-kal nőtt, miközben a beruházások volumene is emelkedett. A támogatások európai szinten 11%-kal csökkentek, ugyanakkor a hazai támogatási összeg 20%-kal emelkedett. A belföldi piacon már 80 százalékot ér el a magyar élelmiszerek aránya; külkereskedelmi többletünk több mint fele a mezőgazdasághoz köthető. A pozitív adatok között volt ugyanakkor olyan is, ami viszonyítás kérdése: a hazai agrárium már 8,93 milliárd euró értékben exportált, ugyanakkor az orosz embargó miatt számos hús- és tejipari termék még keresi helyét a világban). Sertésállományunk újra elérte a 3 milliót; szántóföldi növénytermesztésünk történelmi rekordévet zárt.

Ahogy a miniszter fogalmazott, „szívós munkával sikerült visszaállítani a magyar vidék megbecsülését, az ágazat a nehéz körülmények ellenére is tisztes megélhetést képes biztosítani a vidéki lakosság számára”

A természeti potenciálhoz képest elmaradó kibocsájtás

Az EU nem érdekelt a pályázati források mielőbbi kiközvetítésében, és a szabályok várhatóan csak tovább fognak bonyolódni, ennek ellenére egyszerűbb és átláthatóbb támogatási rendszert jósolt Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. A következő hat évben 1200 milliárd forintnyi támogatás állhat rendelkezésünkre. Ezen belül a kormány a beruházásokat kívánja a leginkább támogatni, és ezek között is kiemelt súlyt kap majd az élelmiszer-feldolgozás, ami – különböző alapokból – összesen 300 milliárd forintnyi támogatásra számíthat. Várhatóan külön programmal kívánják majd elősegíteni az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát.

Ugyanakkor a küszöbön álló amerikai szabadkereskedelmi egyezménnyel a magyar gazdák egy még inkább erősödő versenyhelyzetben találják magukat. A technológiai fejlesztések tehát elengedhetetlenek a termelékenységnövekedés érdekében.

A jövőben várható globális méretű élelmiszerfogyasztás-növekedés elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokból fog érkezni. Várhatóan Afrika és Közel-Kelet lesz az a két régió, ahonnan a legnagyobb importnövekedés realizálódik majd. A magyar kormány szerint a régiónk, ezen belül hazánk kiemelt szerepet tölthet be abban, hogy a globálisan növekedő fogyasztásigényt kielégítse. Viszont – ismét egy paradoxon – öntözött területeink nagysága 1990-hez képest jelentősen csökkent, komoly fejlesztésekre van szükség úgy, hogy közben az unió az öntözésre használt vízmennyiség csökkentését tervezi. Miközben tehát természeti adottságaink elvileg adottak, ehhez mérten viszont – egyelőre – nem használjuk ki lehetőségeinket.

Földtörvényről pro és kontra

A konferencia legizgalmasabb kérdéseit a kerekasztal-beszélgetések firtatták. Így a közös agrárpolitika (KAP) témája is a földtörvény körüli vitává fejlődött. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke ugyanis épp ezt a törvényt sérelmezte. Véleménye szerint sürgősen újra kellene tárgyalni a földforgalmi törvényt, illetve a támogatások elosztását, mert a jelenleg hatályos intézkedések véleménye szerint likvidálják a hazai agrárium szereplőinek elmúlt évtizedes munkáját, és azokat a szereplőket lehetetlenítik el, amelyek a legtöbb adót fizetik, és amelyek a legtöbb embert foglalkoztatják.

Természetesen a válasz sem maradt el Jakab Istvántól, a MAGOSZ elnökétől és Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkártól: az átcsoportosítások a területalapú támogatások csak 15%-át érintették, azok többsége pedig kompenzálódhat az állattenyésztésnél nyújtott többlettámogatásokkal.

Mi lesz veled, támogatás?

A fiatalságot egy támogatások nélküli időszakra kell felkészíteni, és ennek szellemében kellene felhasználni a jelenlegi forrásokat is. Nagy Tamás szerint az EU-ban politikailag egyre kevésbé védhető, hogy egy olyan ágazat számára nyújtsanak támogatást, amely egyébként pozitív eredményt termel minden tekintetben.

A magyar programmal összefüggésben Mezei Dániel, az agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár kifejtette, hogy azt szeptemberben nyújtották be az Európai Bizottság (EB) részére, és a napokban várják az első írásos észrevételeket. Ezt követően még legalább 3 hónap, míg elfogadják majd a programot. Az államtitkár hozzátette, hogy jelenleg az EB még egyetlen ország programját sem hagyta jóvá, és ezért komoly bírálatok érik Brüsszelt. A Miniszterelnökség képviselője hozzátette, lát rá esélyt, hogy egyes pályázatokat a kormány saját kockázatára is megnyit a közeljövőben, de ilyen megoldásra várhatóan csak az egyszerűbbek esetén lesz lehetőség.

Papp Gergely (főigazgató-helyettes, NAK) szerint azonban nincs realitása a támogatások megszüntetésének, a tagországok többsége nem érdekelt ebben. Sokkal valószínűbb, hogy újabb előírások teljesítése által és más jogcímeken juthatnak majd a gazdálkodók a pénzükhöz.

A közönség is véleményt nyilváníthatott a KAP jövőjével kapcsolatban: a szavazók 46%-a arra számít, hogy a következő ciklusban csak kisebb mértékben csökkennek az EU-ban a mezőgazdasági támogatások, míg 39%-uk drasztikus elvonásokat jósol 2020-tól.

Mit jelent a szó: integráció?

Ez a szervezeti forma sajátosan magyar gazdaságszervezési megoldás, az EU-ban ismeretlen, ezért nem kerülhetett be az uniós támogatások körébe – foglalta össze a problémát dr. Nyújtó Ferenc EU szakértő. Az unióban szövetkezeti formát értenek alatta, amit számtalan sikertörténet igazol. Nálunk a megmaradt vagy újonnan alakult magyar integrációs szervezetek azonban ma is a legfontosabb szereplők, elsősorban az inputanyagpiacon és a finanszírozásban, tehát a termelés input oldalán.

A történet ?kuriózuma?, hogy az FM Hivatalok hálózata az integrátorokról, amelyek támogatást vettek igénybe, rendszeres, évenkénti nyilvántartást vezetett. Ez a nyilvántartási adatbázis elvileg benne van a rendszerben, azonban az FM Hivatalok többszöri átszervezését követően – illetve amiatt, hogy a minisztériumban ezen adatbázisnak jelenleg nincs gazdája ?, nem lelhető fel. Az utolsó elérhető erre vonatkozó adatokat a 2002. évről szóló agrárjelentés tartalmazza, amely szerint a 2002. évi agrár adósságrendezési program kereteinek több mint egy harmadát az integrációk vették igénybe. Az akkori nyilvántartás 1472 integrációról tudott mintegy 50.000 termelő képviseletében.

Jelenleg a kis és közepes integrátorok számát több százra becsülhetjük, az általuk végzett agrárfinanszírozás 100-150 milliárd forintra tehető. Szerepük sajnos az output-, azaz a terményfelvásárlási és értékesítési oldalon már nem ennyire egyértelmű. Ezt a szerepkört nagymértékben igen tőkeerős és jellemzően multinacionális tulajdonú szervezetek töltik be.

Mit mutatnak a számok? A KITE mintegy 205 milliárd forintos árbevételével (ez még 2013-as adat) a legnagyobb integrátor a növénytermelésben. 4-5 olyan integrátor működik a piacon, amelyek árbevétele néhány 10 milliárd forint, legalább tucatnyi van, amelynek árbevétele 5-10 milliárd forint körül alakul, megyénként pedig 2-3 integrátor közelítheti meg a milliárd forintos árbevételt. Amiről kevesebb szó esik: a baromfi ágazatban 6 integrátor szervezi a termelés több mint 90%-át, a sertés ágazatban pedig 4 integrátor a termelés 60%-át.

Mire elég a 212 milliárd az állattenyésztésben?

Épp a sokat emlegetett Földtörvény védelmezői hivatkoznak leggyakrabban az állattenyésztéshez való forrásátcsoportosításra. Mint ahogy már ismert, legalábbis erősen jósolt információ: a sertéságazat mindebből kimarad (Kérdés: hogy lesz ebből mégis 6 millió sertés? – a szerk.). A kitörési pontot valóban jelentheti az élelmiszeriparnak, azon belül is a feldolgozóiparnak nyújtandó támogatás – fogalmazta meg Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető agrárszakértője. Az elosztásról azonban már egészen más lehet a hazai állattartók véleménye. Ez a kerekasztal-beszélgetésen is kiderült, ahol a Bonafarm csoport, a Gallicoop Zrt. és a Hungerit Zrt. vezetői abban mindenképpen egyetértettek, hogy az uniós és világpiacon is csak a versenyképes technológiával és kiszámítható minőségben dolgozó cégek tudnak hatékonyan megmaradni. Így egyértelműen a hivatalos foglalkoztatottságot és adóbevételt is felmutató hazai cégek támogatását preferálták.

UHT tejek körutazása

A hazai tejtermelés jövedelmezőségét és a vásárlók pult előtti hezitálását is befolyásolta az ellenőrizhetetlenné vált áfa-csalási sorozat. Ennek felszámolására az elmúlt évben (2014) közel 150.000 doboz UHT tejet vontak ki a hatóságok a forgalomból, az ellenőrzések a nagykereskedelmi cégeknél kezdődtek, majd kisebb üzletláncoknál és tejüzemeknél folytatódtak. A konferencia résztvevői abban megegyeztek, hogy ez a nagyságrend maximum jelzésértékű lehet, annak jele, hogy valami elkezdődött. Ahogy Mélykuti Tibor vezérigazgató is fogalmazott, ez a mennyiség az Alföldi Tej Kft. körülbelül egyórás termelését jelenti. Az arányokat az is jól szemlélteti, hogy például a TESCO-nál havonta 3-3,5 millió liter tejet forgalmaznak akciósan.

Viszont, ha a polcokon az UHT tej 80%-a magyar lenne, akkor a most kimenő 250 millió liter tejet nem kellene tartályokban kivinni az országból, ami a hazai adóbevételt és foglalkoztatottságot is növelhetné. De amíg a közép-európai piac tejhiánya időszakos és kiszámíthatatlan, az áfa mértéke pedig különböző az EU-n belül, addig nálunk 70-80% is lehet az áfa-csalt termékek aránya. Így a hazai gazdáknak olyan termékekkel kell versenyezniük, amik tisztességtelenül kerültek a piacra, a 40-60 Ft/liter árkülönbség pedig jelenleg eldönti ezeket az esélyeket.

A Tej Terméktanács már 3 éve folyamatosan kommunikálja az áfa-csökkentést az alapvető élelmiszereknél, európai mintára, erre már modellszámításokat is nyújtottak be. Ugyanakkor a problémát véglegesen ez sem oldaná meg.

A konferencia óta már bevezetésre is került az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EAKER). Jelenleg a hatóságok ettől várják az áfa-csalt termékek jelentős visszaesését. Az EKAER-szám az ugyanazon gépjárművel egy adott címzetthez szállított rakományhoz kapcsolódik. Az azonosított fuvarokat egyesével be kell jelenteni a fuvarozás előtt. Az úgynevezett kockázatos termékek szállítását akkor is be kell jelenteni, ha az nem útdíjköteles járművel történik, de az egy címzett számára szállított termék eléri a 200 kg-ot vagy a nettó 250.000 forint értéket. Kockázatos terméknek minősül – a korábbi várakozásokkal ellentétben – az élelmiszerek nagy része, többek között a tej is. Számítások, „jóslatok” szerint az EKAER bevezetése tisztítani fogja a piacot, sőt, ahogy a konferencián is elhangzott: a rendszer rugalmas, menet közben is változtatható. A cél érdekében?

A legnagyobb hazai agrárkonferencia a szektor legfontosabb kérdéseit feszegette két napon át. Film és előadások is foglalkoztak még többek között a tejpiaci áfacsalásokkal, melyekre megoldást még a konferencia sem nyújthatott, a valóban határtalan exportlehetőségekről, aminek néha már csak a fantáziánk szabhat határt, de a biogázalapú energiatermelés jelenlegi buktatóiról és annak (egyelőre elméleti) megoldásáról is. Agrárminiszterek, állami szereplők, integrátorok, finanszírozó bankok, gépforgalmazók, inputgyártók, élelmiszeripari vállalatok és gazdálkodók tanácskoztak egy helyen, egy időben, egy közös célért.

Összeállította: Sándor Ildikó