Most nyögjük a tavalyi bő termést

Magyarország almatermése 300 és 900 ezer tonna között változik évjárattól függően évente, és az évi termést mindig döntően meghatározza a gyümölcsfajta alternancia-hajlamát befolyásoló előző évi termésterhelése. A tavalyi 900 ezer tonnához közelítő, nagy termés okozta terhelés mellett idén aszállyal, gyengébb virágzással és terméssel küszködnek a termesztők, s további komoly terméskiesést az időjárás.

Szeszélyes évszakok

A rendkívül aszályos tavasz az öntözetlen ültetvényekben, vagyis a termőfelület bő 70%-án, ronthatta a virágok minőségét, termékenyülését. Március-április folyamán több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések, melyben a virágszervek „megfáztak”, a virágzás időszakában – főleg az ország észak-keleti régiójában – jelentős fagykárok is kialakultak. A virágzás lezárultával hűvös, extrém csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami összességében kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre. A rendkívüli szélsőségek között ingadozó csapadék-, hőmérsékleti és fényviszonyok eredője az átlagosnál gyengébb terméskötődés és/vagy nagyon erőteljes május-júniusi gyümölcshullás lett. Június második hetében az extrém magas hőmérséklet és UV-sugárzás okozott kisebb mértékű, bár ilyen korai időszakban még nem szokványos napégési károkat. Május-június folyamán lokálisan, de sok helyen érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket. Június 27-én – a tavaszi fagykárokkal egyébként is erőteljesen sújtott, a hazai almatermő felület felét adó – észak-keleti országrészben okozott extrém erejű zivatarlánc jelentős vihar- és jégkárokat.

Kisebb termés, jobb árak

A tavalyi nagy termés és az időjárási viszontagságok okán ebben az évben gyenge almatermés várható Magyarországon. A jelenlegi kilátások alapján 450 ezer tonna körülire becsüljük a hazai almatermést, ami a tavalyi nagy termésnek mindössze a fele, de még a tízéves átlagtermésnél is mintegy 25%-kal alacsonyabb. A terméskilátásokhoz hozzátartozik, hogy fajtától, termesztőkörzettől, az ültetvény elhelyezkedésétől és fekvésétől függően erőteljesen változékony, mozaikos a kép: még egy ugyanazon ültetvényben is nagyon eltérő a termés fajtánként vagy akár parcellánként is.

Az alma hasznosítási irányok közötti megoszlása várhatóan ebben az évben is 1/3 étkezési és 2/3 ipari alma lesz. Bár az öntözött, magas szinten művelt, intenzív, étkezési célú ültetvényeken szignifikánsan jobb a termés, mint a kettőshasznú vagy ipari célú ültetvényekben, a helyzetet árnyalja, hogy – az adott esetben a jelentős fagykároktól is megmenekült – jéghálóval nem fedett ültetvények jó részében tapasztalható valamilyen mértékű jégkár, ami még nehezen becsülhető mértékben rontja a minőségi kihozatalt – áll a FruitVeb helyzetértékelésében.

Az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak: ellentmondásos információk éreznek ugyan észak-európai versenytársunktól, de a hivatalos információk 2,0-2,5 millió tonna körüli termésről árulkodnak, ami a tavalyi termés fele (az átlagtermés 60%-a). Európa más, meghatározó almatermelő országaiban sincs a tavalyihoz hasonló rekordtermés. Így a tavalyi nyomott áraknál sokkal magasabb, de várhatóan szerint még az átlagos áraknál is lényegesen jobb árakra számíthatnak a gazdák ebben az évben.

(forrás: FruitVeb)