Szédítő műtrágyaárak vs. apró tápanyag gyárak

Az energiahordozók áremelkedése nehéz helyzetbe hozta a műtrágyagyártókat. A gyárak kapacitás csökkenése, esetleges leállása pótolhatatlan űrt fog hagyni a gazdák többségének inputanyag beszerzésében. Úgy kell neki menni az őszi és tavaszi vetéseknek, hogy a műtrágya magas ára, illetve hiánya esetén nem csak a hozam és a gazdaságosság lesz kérdés, hanem már maga a termesztés technológiája is.

Az áremelések felértékelik a hasznosítható tápanyagokat

A talajban, vagy tarló formájában egyelőre a szántóföldön várakoznak a következő műveletre a hasznosítható tápanyagok.

Tarló és talajoltás (Fotó: Phylazonit)

A TARLÓ

A talaj tápanyagkészletének – egészséges körforgás esetén – jelentős szeletét teszik ki a szerves maradványokból kinyerhető elemek. Nézzük meg számszerűen egy 6 tonnás szemtermésű kukorica esetén milyen lehetőségeink vannak.

A tarlóban lévő makroelemek mennyisége (kg)

Ez 7q 10:5:15-ös komplexnek feleltethető meg, aminek jelenlegi piaci értékét a gyorsan emelkedő árak miatt nehéz meghatározni, de minimum 140.000 Ft-ra tehető. A mai árakon csak a benne rejlő N értéke olyan 50.000 ft (2,5q pétisó).

Ennyi tápanyaggal, ekkora értékkel jelen állapotok között nagyon is érdemes foglalkozni. A talajélet megfelelő javításával, a bontás irányításával 10 hónap alatt teljesen feltárható a szárban rejlő elemek 75-80%-a. Egy tarlóbontó kezelés költsége 10-14.000 forint, mellyel 100.000 forint értékű tápanyag nyerhető vissza a talajba, melyből kb. 40.000 forintnyi a N.

Mire elég nekünk ennyi tápanyag?

Nos, az optimálishoz nyilván kevés, de a várható műtrágyahiány esetén a semminél sokkal több. Gyakorlati szempontból nézzük a fenti kukorica tarló tápanyag tartalmát a követő növények fajlagos tápanyagigényéhez (kg) viszonyítva.

A terveket óvatosan, a csökkentett műtrágyázási lehetőségek realitásában határoztam meg.

Általánosságban elmondható, hogy az utóvetemény makro tápanyagigényének kb 40%-a rendelkezésre áll a fenti kukoricatarlóban. A legkedvezőbb a helyzet napraforgó esetén, és az esetleges tápanyaghiány esetén a kukorica visszavetése a legelőnytelenebb.

A kukoricatarló és zöldítések irányított és szakszerű bontásával a talaj szerves tápanyagkészletét mindenképpen növeljük, az utóvetemény tápanyagutánpótlásába lényegesen besegítünk. A várható inputpiaci körülmények miatt ez most különösen fontos lehet.

A TALAJOLTÁS

Ahogy a tarlóbontás előnyeit is a nitrogén segítségével számszerűsítettem, úgy a talajoltás sok egyéb előnye mellett most a nitrogénhez kötődő (Ah, de prózai…) szerepét emelném ki.

A nitrogénmegkötés az egyik legfontosabb biokémiai folyamat a Földön, túlmutat a mezőgazdaságon. A természet gonosz tréfája a gazdatársadalommal, hogy a nitrogén ugyan mindig velünk van, hisz a légkör 78%-át teszi ki, de mégis mélyen a pénztárcába kell nyúlnunk, ha hasznos formában akarunk hozzájutni. A nitrogén ipari előállítása költségessé lett, viszont a biológiai előállításra mindenkinek van lehetősége.

A Talajoltó készítmény alapeleme az Azotobacter Chroococcum nitrogénkötő baktérium, mely normál körülmények között kb. 30 kg légköri nitrogén megkötésére képes évente. Ez ugyan nem sok, de jelenlegi árakon nem is elhanyagolható. Kb. 20.000 Ft/Ha (1 q pétisó). A talajoltás 10-14.000 forintos költségén azonban a biztos nitrogénkötés mellett számos egyéb szolgáltatást is kapunk. A foszfor-, kálium-, mezoelemek mobilizálásával „kifacsarhatjuk” a talajainkban lévő tartalékokat, a baktériumok által gyártott hormonok, vitaminok, antibiotikumok a növény vitalitását fokozzák.

Ha a magágyba vagy a vetéssel egy menetben célzottan bedolgozzuk a Talajoltó készítményt, a szűkös műtrágyaviszonyok között is kiaknázhatjuk a talajainkban „bentragadt” potenciált és egy kis kapacitású, de stabilan működő nitrogénbányát telepíthetünk növényeink gyökérzónájába.

A Phylazonit technológia egymásra épülő elemeivel fogjuk munkára apró tápanyag gyárainkat!

100%-os megoldást nem adhatunk, de sokat tehetünk a műtrágyaárak okozta dilemmák és a műtrágya hiány okozta problémák mérsékléséért. Mindezt költséghatékonyan, természetes úton.

Mert „Szívügyünk a Termőföld!”
Tóth Gábor
Agrármérnök