Nagy feladat vár a búza és kukoricanemesítőkre

Európa évről évre szigorítja a különböző ható- és vivőanyagokat a növényvédelemben. Környezet- és egészségvédelmi okok miatt mind kevesebb hatékony növényvédő szert használhatnak többek között a gabona- és kukoricatermesztők. Előtérbe kerülnek a betegségek ellen jól vagy közepesen ellenálló fajták, illetve a hatékonyabb növényvédelmi technikák és technológiák – hangzott el a XXVII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórumon január 18-20 között.

Dr. Mesterházy Ákos akadémikus

A jelenleginél nagyobb energiákat kell fordítani a rezisztencia vizsgálatokra – mondta előadásában Mesterházy Ákos, a Gabonakutató Nonprofit Kft. akadémikusa. Gondolatainak alátámasztására idézte a búzafajták és törzsek fuzárium fajokkal szembeni ellenállóságát vizsgáló kísérleteinek adatait, illetve a Magyar Kukorica Klubbal (MKK) karöltve végzett kukorica hibridek toxikus gombákkal szembeni ellenállósági vizsgálatok tapasztalatait. Ahogy a búzában, úgy a kukoricában is jelentős variabilitást találtak a szegedi kutatók. (Ez utóbbi eredményeit bárki tanulmányozhatja az MKK honlapján – a szerk. megjegyzése.)

A toxinszennyezés és az ellenállóság jó összefüggést mutat, de egyéb toxinnövelő és csökkentő mechanizmusok is vannak – hangoztatta Mesterházy Ákos. Ezért a szelekciónak alapvetően az alacsonyabb fogékonyság irányába kell menni, ezekből kell selejtezni a nagy toxintermelő típusokat. A 10-15-szeres rezisztenciakülönbségek bőven adnak lehetőséget mind a szelekcióra, mind a rezisztencia további növelésére.

Új irányok a búza védelmében

A búzánál több éves nagyüzemi kísérletekben 70-80 százalékos toxincsökkenést lehet elérni a fungicidek használatával. Ez tovább fokozható, ha egy ellenállóbb fajtát jobb, illetve hatékonyabb fungicid kezeléssel védik meg, az együttes hatás már 90 százalék feletti érték lehet.

Az EU környezetvédelmi és egészségvédelmi okokból több évtizede jól behatárolható növényvédőszer-politikát követ, egyre bővül a tiltó lista, ennek révén mind több hatékony szert nem adhatnak a növényorvosok a gabona és kukorica termesztők kezébe. A szigorodó szabályozás nyomán egyre inkább felfeslik, hogy a növényvédő szerek gyártóinak széles kínálata háttérbe szorította, illetve szorítja még sok esetben ma is a rezisztencia problémák növényoldali lehetőségeit, hiszen a nemesítőházak fajtaleírásainak jelentős része máig a termőképességgel próbálja meggyőzni a gazdákat a kínált fajtáik, hibridjeik előnyeiről. Mesterházy Ákos jelezte, a maga részéről sokkal nagyobb veszélynek érzi a hőstabil, le nem bomló gabonatoxinok élelmiszerbiztonsági kockázatát, mint egy gyorsan, néhány hét alatt eltűnő vegyszer okozta kockázatot. A legerősebb toxinok elpusztíthatják a kísérleti állatok felét is, hiszen a toxinok LD50 értéke százszor, ezerszer nagyobb, mint a védekezésül szolgáló fungicideké. „Azt gondolom, az EU rossz irányba megy, és egyes korlátozások igen nagy távlati kockázatokat okozhatnak. A környezeti és egészségvédelmi kihívásokra a legfontosabb növénynemesítői válasz a rezisztencia beépítése a növényekbe minél több betegséggel szemben. Szegeden a 10 éve kezdett búza multirezisztencia nemesítési program vizsgálatai, eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a fungicidek olyan szintű hatásához, amelyek határérték alatt tudják tartani a kalászfuzárium okozta toxintartalmat a kalászosokban, minimálisan közepesen ellenálló fajták kellenek, mert a fogékonyaknál a nagymértékű toxincsökkentés sem garantálja a határérték alatti toxintartalmat” – fogalmazott a professzor.

Újra kell értékelni a fajtákat

Mesterházy Ákos hozzátette, az elismert búzafajtákat újra kell tesztelni, s a legkisebb termesztési kockázattal bíró fajtákat kell előtérbe állítani. A következő évek pedig eldöntik, hogy melyikből lesz termelőbarát fajta, amely minimális védelem mellett megfelelő és jó minőségű termést ad. Új minőségi gondolkodásra van szükség az agráriumban, hogy a jövőben ne csak a termesztők viseljék a toxin okozta károk terheit. A magyar gabonák versenyképessége jelentősen javulna az ellenálló fajták arányának növelésével. A szegedi búza és tritikálé fajták közül több kiváló vagy jó ellenállósággal bír a kalászfuzáriummal, levélrozsdával, sárgarozsdával, lisztharmattal és levélfoltossággal szemben, eközben egyes búza és tritikálé fajták minősége is megfelelőnek látszik. Az ellenálló fajták jelentősége mellett előtérbe kerül a hatékonyabb fungicidhasználat, ezek egyike többek között a kalászok körkörös permetezése. Elengedhetetlen a növénymaradványok leszántása, annak gyors lebomlása lényegesen csökkenti a járványveszélyt. Megszívlelendő tanács az is, hogy betegségre fogékony kalászos sose kövessen kukoricát. Összefoglalva: alkalmazzunk táblaspecifikus növényvédelmet, ahol a fungicidet, a rezisztenciát, az agrotechnikát, tehát mindent a környezetre optimalizáljuk.

Toxinszabályozás a kukoricában

A növényvédő szerek használatának szigorodásával a kukorica esetében is elsősorban a rezisztencia ad megnyugtató lehetőséget a gazdák kezébe. Több, súlyos betegségnek is ellenálló hibridek már szerepelnek a hazai köztermesztésben. A szegedi kísérletek alátámasztják, hogy erre az alapra építkezve például a fuzárium okozta károk jelentős mértékben csökkenthetőek. Egy ellenálló fajta akár 80-90 százalékkal jobb eredményt ér el, mint a legfogékonyabb. A kísérletekben a legjobb fungicidek a kontrollhoz képest 80 százalékot érnek el, sokkal jobbak, mint a gyakorlati eredmények. Az eddig használt legjobb fúvóka 50 százalékkal csökkentette a fertőzés mértékét. De egy kiváló elővetemény is elérheti a 70-80 százalékos hatást. Egy ellenálló fajta és a legjobb fungicid használata együttesen messze 90 százalék felett csökkenti a fertőzést. Ez a világon a legjobb eddigi adat!

A közepesen ellenálló fajták már jól védhetőek. Intelem, hogy a nagyon fogékony fajták esetében a kukorica elővetemény tilos! A búzánál a fentiek kombinálásával 60-70 százalékos védelem érhető el a jónak mondott mai 30 százalékkal szemben. A felkészültebb gazdaságokban ez az arány akár 80-90 százalék. Mint hallhattuk a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Kar előadótermében, a kukorica esetében is a rezisztencia a legfontosabb. Mivel a nemesítőházak kínálatában elegendő és bőséges a választék, célszerű a betegségekre legfogékonyabb kategóriát köztermesztésbe sem engedni, vagy onnan kivonni – zárta előadását a Gabonakutató Nonprofit Kft. akadémikusa, de mint mondta, ehhez azonban a természetes fertőződésen alapuló vizsgálatok nem elegendőek, a döntést több ismerettel lehet meghozni.

Bálint Tóth János