Minden elvetett 3 gabonaszemből 2 megsemmisül(!) még azelőtt, hogy a feldolgozóipar emberi vagy állati élelmiszert készítene belőle. A nemesítésnek is jut szerep abban, hogy ezen a borzasztó arányon javítsunk – vallja a hazai nemesítés egyik szaktekintélye.
Amikor a bolygón mezőgazdászai a szezon elején elvetik a gabona-vetőmagokat, elméletben 3,3 milliárd tonna termés várható. Ennek egyharmada azonban a rossz időjárás, a növénytermesztési hibák vagy más objektív okok miatt el sem jut az aratásig. A másik harmada aratás után megy veszendőbe a betakarítási veszteség mellett a raktározási, szállítási technológiai problémák miatt, végül pedig azért, mert megromlás vagy felesleg miatt hulladékká válik. A nemesítésnek ott van szerepe, hogy a betegségek, gyomok, állati kártevők vagy szárazság, hőség miatt fenyegetett mennyiséget megmentse, ellenállóvá tegye. Mindez összességében 5-600 millió tonna termény sorsát érinti, mondja laptársunk, a Mezőhír júniusi számában Mesterházy Ákos akadémikus. A kutató, növénynemesítő professzor olyan elemi tudásokat is megfontoltabban kellene a gyakorlatban alkalmazni, mint például a változó időjárási viszonyoknak megfelelő talajművelési technológiák vagy a megfelelő raktározás.
Mesterházy Ákos a génszerkesztés problematikájával kapcsolatban rámutat: a magyar nemesítésnek ma nem a génszerkesztés a legnagyobb gondja, hanem a túlélés és a már létező tudások alkalmazása.
