A korszerű logisztika egy borászat sikeres működésének alappillére
A borászati logisztika több mint a bor útjának szervezése és biztosítása. A logisztika marketing és kontroling, minőségbiztosítás, termékkövető informatika és vállalatirányítás is egyben. A logisztikai háló részei a termelő, a kereskedő, a vevő, a logisztikai szolgáltatók, az informatikai szolgáltatók és a pénzügyi finanszírozók is.
A logisztika kapcsolja össze a termelőt, az értékesítőt és a vásárlót.
A vállalat által nyújtott kiszolgálási színvonal közvetlenül hatással van a teljes fogyasztói elégedettségre, a piaci részesedésre, a teljes logisztikai költségre, végső soron a jövedelmezőségre, emiatt a logisztikai rendszer megtervezésének, a logisztikai stratégia kialakításának és logisztikai rendszer működésének alapja és mozgató rugója.
A logisztika tárgyiasult elemei a raktárak, tárolók, áruelosztók, ingatlanok, építmények, belső berendezések, üzemeltetés, infrastruktúrák, informatikai rendszerek, szállító eszközök, átrakó berendezések, csomagolók.
A korszerű szemlélet szerint a logisztikához kapcsolódó tevékenységeket integráltan kell kezelni, mert így a termelők magasabb szinten szolgálhatják ki vevőiket, és alacsonyabb költségeket érhetnek el.
A logisztikai költségek számottevő részt képviselnek a vállalati költségekből, és a logisztikai funkció jelentős szerepet játszik a vállalati működésben azzal, hogy hozzájárul a vállalat marketing törekvéseihez, azaz kulcsszerepet játszik a vevői elégedettség elérésében, és ezáltal a profit növelésében.
A logisztikai tevékenység átgondolt, összehangolt fejlesztésével komoly költségmegtakarítás érhető el a termék minőségének romlása nélkül.
A hatékonyan működtetett logisztikai rendszer indirekt módon hozzájárul a termék minőségének javulásához is, hiszen a szervezett keretek, nyugodt körülmények között végzett termelőmunka kézenfekvően magasabb minőséget eredményez.
A logisztika hatékonyságának növeléséhez ma már a borágazatban is modern technika (pl. szállítóeszközök, raktártechnika, áruazonosító és nyomonkövető rendszerek stb.) szükséges.
Az agrárlogisztika különböző gazdasági ágazatokon ível át.
Érinti a mezőgazdaság mellett az élelmiszeripart, a közlekedést és áruszállítást, a kül- és belkereskedelmet, a hírközlést és azokat kiszolgáló ágazatokat.
A vállalatok működése, ezen belül az anyag- és információáramláshoz, azaz a logisztikához kapcsolódó tevékenységek nem elszigetelten, hanem vállalatok közötti kapcsolatrendszereken keresztül, ellátási láncok által valósulnak meg.
Az ellátási lánc azon szervezetek, vállalatok összessége, amelyek közvetlenül részt vesznek a termékek és/vagy a szolgáltatások ellátási és elosztási, illetve kapcsolódó információs és pénzügyi folyamataikban a forrástól a végső fogyasztóig.
Az ellátási lánc tehát nem más, mint a vállalatok körül létrejött vállalati hálózatok egy keresztmetszete, aminek a végén maga a vevő van.
A borászati logisztika fontossága
Mivel a jelen cikk megírásakor még nem álltak rendelkezésre a végleges adatok a 2012-es év vonatkozásában, ezért a 2011. évi adatokra fókuszálunk.
Tavaly a szőlő- és borágazat kibocsátása 67,5 milliárd forint volt, ennyivel járult hozzá az ágazat a magyar mezőgazdaság múlt évi több mint 2.000 milliárd forint értékű bruttó kibocsátásához (forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium).
Az említett adatokból kitűnik, hogy az agrárszektoron belül a borágazat súlya ugyan nem meghatározó, de nem is elhanyagolható tényező.
Hosszan lehetne sorolni azokat a tényezőket, amelyeknek a változása pozitív hatást gyakorolna a borágazat szektoron belüli fajsúlyának növekedésére.
Ezek közül mi most csak a „központi témánknak” számító logisztikára fókuszálunk.
A bortermelésben és értékesítésében napjainkra egyértelművé vált, hogy a tevékenység eredményessége nagymértékben a piaci igényekhez való alkalmazkodás képességén múlik.
A borkészítés és a kapcsolódó szolgáltatások költség hatékony biztosítása összetettebb lett, mint valaha is volt.
Egy borászati üzem működtetése és az értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások kifejlesztése sokkal eszközigényesebb, finanszírozási szükséglete nagyobb, összességében komplexebb, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
A jelenlegi éles, piaci versenyben a gyakorlati feladatok megoldásánál sokkal pontosabban kell koordinálni az egyes folyamatokat, mint ahogyan azt nagyon sok résztvevő a gyakorlatban jelenleg végzi.
A részfolyamatokat egyidejűleg kell elvégezni ahelyett, hogy egymás után végeznék el őket.
Tehát, a folyamatot integrált módon kell koordinálni.
A szőlészeti integráció és a logisztika szőlészeti integráció és a logisztika legmagasabb szintjén érhető el az, hogy a kertészeti munkákon kezdve a központilag irányított növényvédelmen át egészen a szüret megszervezéséig minden munkafolyamatot kézben lehessen tartani.
A szektoron belül egyöntetű az a vélemény, hogy azok a borászati cégek lesznek 6-8 év múlva is sikeresek, akik a szervezettségük, a szakmai tudásuk és vevő kiszolgálási képességük fejlesztésében évről-évre jelentősen javuló eredményeket érnek el, és ezen hatékonyságnövekedésük jelentős részét „átadják” megbízóiknak, segítve logisztikai folyamataik megbízhatóságát, gyorsítását és költséghatékonyságát.
A logisztika jelentősége a globalizáció további térhódítása és az időbeli verseny miatt tovább növekszik, és remélhetőleg nagyobb számban ismerik fel a hazai borászati gazdaságok, mint az egyik legfontosabb vállalati hatékonyságnövelő tényezőt.
Milyen szempontok alapján minősíthetik a vevők egy borászat logisztikai rendszerét?
A vevő számos kritérium alapján minősíthetik egy-egy borászat logisztikai rendszerének milyenségét.
(A piaci pozíciójuk megtartására, illetve a „piaci tortaszeletük” növelésére törekvő vállalkozások folyamatosan önmagukat is minősítik.)
A minősítések során a leggyakrabban használt sarokpontok az alábbiak:
- Rendelkezésre állás
- Kiszolgálási idő
- A kiszolgálás minősége
A fenti tényezők komoly dilemmákat jelentenek a vállalati menedzsmentek számára.
Milyen dilemmákról van szó? Az említett paraméterek egy bizonyos szint elérése után már csak egymás rovására javíthatók.
Ezért a vevői igények alapos feltérképezése szükséges, hogy mely területen milyen mértékű romlással jár együtt egy más területen elért javulás és a javulás kompenzálja-e a romló paramétert.
A másik probléma, hogy a vállalatnak több vevője, vevőcsoportja van, akik többnyire más és más paramétert tartanak a legfontosabbnak a felsorolt háromból.
A borászati logisztika tevékenységeinek területei
Az agrárlogisztika (és ezen belül a borászati logisztika) a termékek sajátosságai miatt sokban különbözik más ágazati logisztikáktól.
A bortermelés termelés szezonális volta miatt mindenképpen többletraktározási igény merül fel a borászatokban és a kereskedőnél egyaránt.
A borok és egyéb szőlészeti termékek piacra jutásához, versenyképességük biztosításához értéknövelő logisztikai rendszerekre van szükség.
Egy borászati logisztikai rendszer kiépítésénél, fejlesztésénél és eredményes működtetésénél a szélesebb értelemben kezelt logisztika tevékenységei közül az alábbiaknak jut kiemelt szerep:
- szállítás
- rakodás
- raktározás és tárolás
- csomagolás
- anyagkezelés
- termelés
- termelés programozás
- termelés irányítás
- készletgazdálkodás
- megrendelések feldolgozása
- vevőszolgálati tevékenységek
- igények előrejelzése
- elosztási kommunikáció
- üzem és raktártelepítés
- egységrakomány-képzés
- információkezelés
A jelenlegi tendenciák figyelembe vételével kijelenthető, hogy a következő években Magyarországon is felerősödik az a folyamat, amelyben a hagyományos beszállítók szerepét az agrárszektorban (a borágazatot is beleértve) és a kereskedelemben is az integrációs struktúrák veszik át.
Az agrártermékek logisztikai rendszere, a termelési és értékesítési lánc szereplőinek olyan együttműködését jelenti, amelyben az egyes szerepelők amellett, hogy megtartják az önállóságukat, az erőforrásaikat egy közösen meghatározott cél érdekében, mennyiségileg és minőségileg összehangolják.
Az erőforrások összehangolása, a kooperáció mélysége, a mindenkori piac igényeivel összhangban valósul meg.
Ezen célok megvalósítása megköveteli a szereplők (termelők, értékesítők, finanszírozók stb.) összehangolt, hálózati működését.
A logisztikában léteznek olyan kulcsszavak amelyeknek minden – a területen tevékenykedő – szakember képzeletbeli szótárában ott kell lenniük.
Nélkülük lehetetlen küldetésnek bizonyul egy hatékony logisztikai rendszer működtetése.
A logisztikai szemléletmód kulcsfogalmai vagy alappillérei:
- Rendszerszemlélet
- Partnerszemlélet
- Teljes költség szemlélet
- Integrált informatikai rendszer alkalmazása
Miért számít nagy kihívásnak egy hatékony logisztikai rendszert kialakítása?
A logisztika fő feladata az árumozgás és az információs folyamatok hatékony tervezése, irányítása és ellenőrzése.
A logisztikai rendszer és szervezet optimális megtervezésével növelhető a hatékonyság és a vevői kiszolgálás színvonala, csökkenthetőek a működés költségei, melyek alapvető elvárások a napjaink növekvő versenyében.
Egy jól kialakított logisztikai rendszer nem önmagában, hanem a vállalat minden egyes funkciójával integráltan tud hatékonyan működni.
A vállalatok többsége az ellátási lánc valamelyik eleme, ezért a logisztikai rendszerének teljesítménye is függ az őt megelőző és/vagy őt követő többi vállalat teljesítményétől is.
A vevő az egész lánc együttes teljesítményével szembesül, ezért célszerű a lánc elemeit összehangolni, ami vállalaton túlnyúló folyamatok optimalizálását jelenti.
Ez azt jeleni, hogy arra törekedni kell, hogy a rendszerünk legalább olyan jó legyen, mint a lánc többi eleme – természetesen kerülni kell a leggyengébb láncszem effektust – viszont sokkal jobbat sem érdemes működtetni, mert az (ha nagyon drága) versenyhátrányt okozhat.
Kivéve, ha éppen ebben rejlik a mi hozzáadott értékünk.
Fókuszban a logisztikai szempontból vizsgált vevőkiszolgálás
A vevőkiszolgálás egy eszköz, mellyel a vállalatok igyekeznek megkülönböztetni a termékeiket, megtartani a vásárlóikat, növelni a forgalmukat és természetesen emelni a nyereségüket.
A logisztika a vevőkiszolgálás részét is képezi.
A gazdasági szektortól függetlenül elmondható, hogy két fő cél lebeg a termelő vállalatok előtt:
- A logisztikai költségek csökkentése.
- A jobb vevőkiszolgálás
Ez a két szempont csak egy darabig javítható párhuzamosan.
Egy bizonyos szint után már a költségek csökkentése rosszabb színvonalú kiszolgáláshoz vezet, vagy a kicsit jobb kiszolgálási minőség jelentős többlet költségeket generál.
A problémát az okozza, hogy keverednek a marketing-mix (4P) és a logisztikai rendszer (9M) elemei.
Az eltérő piaci szegmensek eltérő logisztikai teljesítményt várnak el, és fizetnek meg.
A rendszer jóságfokát több tényező együttes figyelembe vétele alapján lehet mérlegelni. Pl.:
- elvárt kiszolgálási szint
- a versenytársak gyakorlata
- a kiszolgálási szint költségei
- a vevők fizetési hajlandósága
A logisztikai költségek mérése részben megoldott, teljesítménymutatókat lehet definiálni, melyeket mérnek és értékelnek is.
Döntően kétféle szemlélet figyelhető meg a piaci szereplők aktivitását vizsgálva. Az egyik támogat minden olyan beruházást, ami a vevőkiszolgálás színvonalát növeli.
A másik inkább a termelés fejlesztésére fókuszál – kvázi arra gondolva, hogy a magasabb minőségben előállított termék eladja önmagát.
A logisztikai költségek ésszerű csökkentése – sok vállalatnál – nem azért fontos, mert az az „életben maradás feltétele”, hanem, mert egyszerűen ez egy normál hatékonysági elvárás.
![atvettek_megbizoleveluket_a_hegybirok_a_hegykozsegek_nemzeti_tanacsatol_00[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/08/atvettek_megbizoleveluket_a_hegybirok_a_hegykozsegek_nemzeti_tanacsatol_001-375x249.jpg)
