Terveznek a szamócások

 

 

A szamócát az unió északi országaiban szalmatakarásos, a mediterrán vidéken bakhátas műveléssel termesztik, Magyarországon viszont mindkettővel találkozhatunk.

 

A szamóca télen

A tél meglehetősen érzékenyen érinti a növényt, bár fagy- és betegségérzékenységük fajtánként eltérő.

Rövidnyelű lombozata eltakarja a tő érzékeny középső részét, ami hótakaró esetén elegendő védelmet nyújt, de hidegebb időben érdemes nekünk laza lombtakaróval vagy átlátszó lyukacsos fóliával borítani.

Ez utóbbi a tavaszi beindulást is segíti, de virágzáskor szükséges különös figyelmet fordítani a fagyvédelemre, mert a virágzat már -1 fokon megfagyhat.

 

Kártevők

Az állományt többnyire egy-két termőév után cserélik, a vírusmentes szaporítóanyag beszerzésére különösen nagy gondot kell fordítani.

A kártevők a talajból gombás megbetegedések formájában jelennek meg, de a szamócalégy, szamócaatkák, takácsatkák, sodrómolyok, cserebogárpajorok, lisztharmat, botritisz, és a szürkerothadás elleni védelemről gondoskodni kell.

Vegyszeres irtás a beültetés utáni meggyökeresedéskor lehetséges, a már termő ágyásokban várjunk a virágbimbók megjelenéséig, valamint a termés betakarításáig.

 

Import kontra magyar áru

A szezon az import chilei majd spanyol áruval kezdődik, azt követi az olasz, a macedón és a görög, míg a hazai is megjelenik.

A külföldi termékek esetén előfordulhat, hogy már csak a német piacokról fennmarat mennyiség érkezik ide.

Ennél azonban súlyosabb gond, hogy a külföldről származó szamóca kapcsán keveset tudunk a pontos eredetről, valamint a vegyszeres ellenőrzésről.

Ez a visszatérő probléma több év távlatában sem tekinthető megoldottnak, pusztán a magyar – egyébként szigorú – feltételrendszerekre van rálátásunk.

A külföldi – pl. marokkói földterülettel rendelkező spanyol – vállalkozó azonban gond nélkül spanyol területre juttathatja az uniós területen kívül termelt gyümölcsét, mivel így rá a közös szabályrendszer feltételei nem vonatkoznak, de termékét már uniós állampolgárként továbbíthatja, így Magyarországra is eljuttathatja.

Az onnan érkező gyümölcsöt félzöld állapotában szedik és gyakran tíz napon át utazik célállomásáig, amit csak jelentős mennyiségű tartósítószerrel bír ki, hiszen normál körülmények között három napon belül bepenészedne.

A hazai szezon kezdetén gyakran előforduló jelenség, hogy a külföldi epret hazai áruként tüntetik fel, ezzel is keresve rajta kilónkénti néhány száz forintot.

Ugyanis ennyivel lehet többet elkérni a magyar eperért.

Ez a csalás a magyar hatósági minőségellenőrzés gyengesége miatt többnyire következmény nélkül lehetséges, ami arra is alapozható, hogy a hazai fogyasztók az elmúlt 5-6 év során már szívesebben nyúlnak a zsebükbe, hogy a jobb ízű magyar árut vásárolják.

 

Mennyibe fog kerülni a hazai eper?

A magyar eper ára a tavalyi szezon kezdetén 1.200,-Ft/kg, a szabadföldi dömping betörésével júniusban már 500-1.000,-Ft között volt.

Az első hazai szabadföldi termesztésű szamóca legkorábban május harmadik hetében kerülhet piacra.

A hazai termék bizonyossága az egyre több helyen működő „Szedd magad!” módszer alkalmazása, amin gyakorlatilag mindenki nyer.

A termesztők a sok fejfájást okozó munkaköltségen takaríthatnak meg jelentős összeget, a vásárlók pedig arról bizonyosodhatnak meg, hogy az általuk leszedett termés egészen biztos, hogy itthon termett.

Szedd magad!

 

Termesztés föld nélkül

A többféle termesztési módszer között egyre többet hallani a talaj nélküli megoldásról is.

Ennek részleteiről győződött meg az a csoport, melynek tagjai tavaly júniusban – a TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft. és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezettel közösen – egy szakmai tanulmányút során észak-olaszországi szamócatermelő üzemekbe látogattak.

A csoport Ferrara környékén és Veronában családi gazdaságokat látogatott meg, ahol már egy ideje talaj nélküli termesztéssel is próbálkoznak.

Olaszországban az augusztus közepe az optimális hónap a telepítésre, frigó palánta esetében 2-3 héttel korábban.

Az ültetés során 5-6 palánta kerül egy m2-re.

A legnagyobb költséget a szüret jelenti.

A talaj nélküli termesztés lényegesen költségesebb, mint a szabadföldié vagy a fóliásé.

További hátránya, hogy szürete is később lehetséges, ami alaposan visszaszorította ezt a módszert.

Ugyanakkor mellette szól a megnövekedett terméshozam, ami az előző két technológiánál elérhetőnél nagyobb, mivel az itteni ültetés 8-10 palánta is lehet m2-ként.

A termesztő közeg perlites-tőzeg duplán húzott fóliával bevont bakhátra helyezve, és ezt a módszert leginkább akkor alkalmazzák, amikor nincs lehetőség a megfelelő talajfertőtlenítés elvégzésére.

 

 

Az Epermester Pincészet Eperborai Magyarországon a szőlő- és bortermelésnek jelentős hagyománya van, 22 borvidéken 5 nagy régióban foglalkoznak borkészítéssel. Az Etyek-Budai borvidék pincészetei között néhány éve, 2010-től szerepel az Epermester Pincészet, amely annak ellenére, hogy viszonylag kezdő a borkészítés területén, komoly sikereket ért el. Hosszú évek előkészületei és kitartó munkájának eredményeként jött létre a Dunakanyar Kistérség epertermesztését is újjáélesztő Epermester Pincészet. A környék ideális az epertermesztésre, a Szentendrei-szigeten fekvő Tótfalu a sziget legnagyobb agrártelepülése. A község megőrizte tradicionális agrár-jellegét és Tahitótfalu legjellemzőbb termesztett növénye napjainkban is az eper. A cég tulajdonosai lokálpatriótaként elkötelezettséget éreztek a helyi értékek megőrzése, valamint a helyi lakosság számára versenyképes munkahelyek teremtésére. Céljuk, a különleges eperbor készítése volt, amelyet elsőként a magyarországi piacra kívántak bevezetni. A családi vállalkozást 2010-ben alapították Tahitótfalun és a megfelelő felkészülés után eperbor gyártásához kezdtek. Az alapító id. Kallós Gábor elmondta, hogy először egy helyben kóstolt igen rossz minőségű eperbor adta az ötletet, hogy a helyi adottságokat kihasználva minőségi eperbor készítésébe vágjon. A pincészet borásza Az Epermester Pincészet borásza Szabó Iván eredetileg szőlészettel és borászattal foglalkozott. „Az ötlet, az eperbor készítés, rokonszenves volt számomra, és örömmel vállaltam a megbízást. Az eperbor készítés hasonló a szőlőből készült boréhoz, azonban van eltérés, a levétől másként kell elválasztani az epret, mint a szőlőt. Az epret tartályban erjesztjük, reduktív technológiát használunk. A másik különbség, hogy elkerülhetetlen a cukor hozzáadása a préselt gyümölcsléhez, hogy az elérje a 11-12% alkoholtartalmat. Amint a lé elnyerte a kívánt cukorfokot, borélesztő segítségével erjesztjük. Az eperben nemcsak a cukor kevés, a sav is sok, így a harmonikus, száraz érzet létrehozásához kell néhány gramm cukor. A fejlesztést folytatjuk, tervezzük a hordós érlelés bevezetését.” – mondta Szabó Iván. Az első eperborok Az Epermester Pincészet 2011. júniusában két eperborral jelent meg, a kellemesen száraz Epervérrel, és a lágyan simogató Epermézzel, a 2012. évi Eperfesztiválon pedig a két alapbor prémium változatát mutatták be. Az édes mézes eperbor inkább a hölgyek ízlését kielégítő desszertbor, míg száraz eperbor valódi minőségi kategóriát képvisel, a borértő ínyencek ízlését is kielégíti. A borok csomagolásához innovatív megoldásokat választottak a 250 ml-es borospalackokhoz menetes koronazárat alkalmaztak, ami Magyarországon újdonság. A prémium kategóriás borokhoz pedig a formailag különös palackokra beégetéssel kerül a grafika és a szöveg. A piaci sikerek is folytatódnak és a tulajdonosok ennek érdekében további fejlesztéseken dolgoznak, és ahogy az induláskor megfogalmazták: „célunk nem más, mint megőrizni az eper lelkét, és újrateremteni azt egy új testben.” (Eiler Olga)

 

 

Hazai gazda

Balogh László a Békés megyei Muronyban hetedik éve termel, 500 tővel kezdte, tavaly még fél hektáron termesztett ötféle (Thutop, Saint-piere, Syria, Clery, Diamante) szamócát, de ha úgy alakul a piac, idén már duplázza az eddigi területet.

A Diamante folytontermőt múlt évben próbálta ki 100 tővel, ez a fajta május-június hónapokban, majd július végétől szeptember végéig terem, ami számára azért kedvező, mert az általa ellátott cukrászatok ilyenkor még javában igénylik az epret.

Ez a fajta pedig méretében, húskeménységében is bevált, egy-egy szem 5 dkg-ot is nyom.

Ez persze nem hagyományos technológiával érhető el.

Ő bakhátas termesztéssel dolgozik 30 x 30-as sortávolsággal, szalmatakarással, így a legnagyobb eső után is tiszta termés szedhető.

Csepegtető öntözéssel a tápanyag utánpótlást is be tudja juttatni.

Növényvédelemben Olasz-Spanyol vegyes technikát alkalmaz, főként a szolnoki Malagrow Kft. termékeiből válogatva.

A talajból feljövő sok gombabetegség miatt baktériumtrágyából kétfélét, de próbál minél kevesebb vegyszerrel dolgozni, a bundásbogár ellen is 3 éve már feromoncsapdát alkalmaz.

Fontolgatja egy fóliasátor felhúzását, hogy minél előbb és minél tovább tudjon termelni, de ez igen költséges, pályázatok pedig mostanában nincsenek erre.

Ugyanakkor az is megfelelő számára, ha nem a szezon kezdetén verseng, hanem már stabil áron tud minél tovább értékesíteni.

A sok helyen alkalmazott „szedd magad” akciónak nem híve, mert nem egyenletes és nem szakszerű így a szüret, munkaerőben nem szenved hiányt, mivel évek óta odajáró betanított, alkalmi munkásokkal dolgoztat, akik a többi teendő mellett szedik, válogatják, mérik a termést.

Értékesítési problémája sincs, cukrászdákhoz viszi és kereskedők járnak hozzá a termésért, híre szájhagyomány útján terjed, nem reklámoz, piacra sem jár.

Idén a termőföldről is szeretne árulni, de eddig ezeket az igényeket nem tudta kiszolgálni, mert nem volt feleslegesen eladható mennyiség.

A szamóca értékesítése 0.5 kg-os műanyag dobozokban és 5 kg-os műanyag ládákban történik.

Tavaly próbálta először, és máris nagy sikere volt a szamócadzsemnek, amibe az osztályon kívüli termés kerül, egészben, így semmi nem vész kárba és még értékesíthető is, ellentétben a korábban cefrébe került maradékkal.

 

Gyógyhatású eper

A Parkinson-kór gyakoriságát vizsgálta az Egyesült Államokban az angol Aedin Cassidy és az amerikai Xiang Gao professzor, akik ötvenezer férfi és nyolcvanezer nő ellenőrző vizsgálatainak különböző adatait vizsgálta 20-22 éves távlatból, részletes táplálkozási szokások figyelembe vételével.

Azt tapasztalták, hogy akik a vizsgált személyek közül sok szamócát, áfonyát, almát, narancsot ettek, teát és mértékletesen vörösbort ittak, 40%-al volt kisebb az esélye, hogy Parkinson-kórt kapjanak, mint azoknak, akik éppen ezeket nem szerették.

A szakemberek kimutatták, hogy főként a szamócában, áfonyában található flavonoidok gondoskodtak az egészség megőrzéséért, így ezeknek a gyümölcsöknek a rendszeres fogyasztása igen egészséges a Parkinson-kór megelőzése szempontjából.

Emellett napi 15 dkg eper elfogyasztása fedezi egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletét is.

Köztudott, hogy kiváló vértisztító, étvágyjavító, idegerősítő, cukortartalma révén fáradtságűző hatású.

A szamóca még a májbajok ellen is jó, mert feltehetően csökkenti a máj zsírlerakódásait (a koleszterint) és a fogak is fehérebbek, ha hetente egyszer, pépesített szamócával átdörzsölik.