Növekedés az agrárbiztosításban

2019-ben várhatóan a 11,4 milliárd forintot is megközelíti a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya, ami 16%-kal több az előző évinél. Mivel a fizetett díjnak maximum 65%-át lehet visszaigényelni utólagos díjtámogatásként, az előre megállapított 5 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeget a gazdák jelentősen túligényelték.

A támogatási séma

Bár tavaly a díjtámogatás éves összegét 4-ről 5 milliárd forintra emelték, ez az emelt összeg sem nyújt fedezetet az elérhető támogatások maximumára. Idén a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint várhatóan az alábbi séma szerint zajlik majd. A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében 55 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák Emellett a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások (B típus) esetén 40 százalék, míg a többi szántóföldi kultúra (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható.

Javítani kell

Kedvező változás idén, hogy már mindhárom biztosítási módozat tartalmazza a kilenc kockázati fedezet lehetőségét (őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk) – magyarázza a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szakértője. – A gazdálkodók túlnyomó többsége azonban mindössze két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra kötött biztosítást. A jövőben fontos feladat a többi fedezetnek az egyedi adottságokhoz igazodó bevonása is a biztosításokba, de ehhez szükség lenne egyes káresemények (például a gyümölcsöket érintő tavaszi fagykárok) feltételrendszerének javítására is a biztosítók részéről – figyelmeztet Póczik András.

A JÉGER sem véd mindent

Az idei, a kárbejelentések alapján átlagos kár-év után jelentősebb növényi káresemények az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszályt követően a keleti és déli országrészeket sújtó jégverések és viharkárok voltak főként Szabolcs, Csongrád, Békés, Baranya, júliusban Békés és Bács-Kiskun megyékben. Összességében mégis kedvező a kép: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszernek (JÉGER) eddigi eredményei bíztatóak, de teljes védelmet messze nem képes biztosítani. Emellett a viharkároknak idén mind a gyakorisága, mind az intenzitása megnövekedett.

Klímaveszély és állatbiztosítás

Sajnos az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére. – Az állatbiztosítások megkötése ugyanakkor a jelenlegi helyzetben díjtámogatási rendszer nélkül is feltétlenül ajánlott: egyes kiemelkedő karantén és zárlati betegségek (például a sertéspestis) egyre több hazai régióban jelent kiemelt kockázatot. Fontos, hogy ha egy adott területen megjelenik egy-egy betegség, arra a biztosítótársaságok gyakran már nem adnak fedezetet, vagyis célszerű mindenképpen előre gondolkodni – emelte ki a FBAMSZ szakértője.

A hazai agrárstratégiai prioritások, valamint a klímaváltozás miatt előtérbe kerülő erdősítési programok sikerének elősegítése érdekében célszerű a támogatott növénybiztosítást az erdőkre, azokon belül is legalább az új telepítésű erdőterületek befejezetlen erdősítéseire, azok állományára kiterjeszteni.

 

agrárbiztosítás árvíz aszály fagy jég vihar