Növekvő érdeklődés

Ádám János vezérigazgató

„A legsikeresebb nemzetközi versenytársainkhoz hasonlóan, a legkorszerűbb fajtákat, technológiákat, menedzsment megoldásokat, a korábbiaktól gyökeresen eltérő, fenntartható megoldásokat kell alkalmaznunk.”

A rendezvény alapgondolata Csányi Attilától a Bonafarm Zrt. vezérigazgatójától vett idézet volt.

A vezérigazgató előadásában többek között a vállalat erőforrásairól beszélt. 10 vállalat, 11 tevékenység, 7 megyében több mint 40 telephely, 1600 munkavállaló, 27 ezer hektár mezőgazdasági terület veti meg a színvonalas gazdálkodás alapját.

A Bonafarm Mezőgazdaság évente 130 ezer tonna gabonát és olajos magot termel, 300 ezer tonna takarmányt, 21 millió liter tejet, 350 ezer hízót, 15 millió tenyésztojást és 3,2 millió vágó-brojler baromfit állít elő, szállít piacra.

A szervezet korszerűsítéséről szólva a vezérigazgató elmondta, hogy céljuk az alkalmazkodás a viharos gyorsasággal változó körülményekhez.

Az egységes irányítás, az átláthatóság, a nyomon követhetőség szervezése; a szellemi-, szakmai-, anyagi-, biológiai tőke jobb kihasználása.

Piacközpontú gondolkodás, átgondolt fejlesztések, hatékony költséggazdálkodás, innováció, a szakmai műveltség, a „vállalati tudat”erősítése, a hozzáadott érték növelése és – a rendezvény egyik alapgondolatához igazodva – az integráció, a kölcsönösen előnyös partnerkapcsolatok gazdagítása.

A hazai agrár-felsőoktatás legfiatalabb dékánja, Dr. Gyuricza Csaba (Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Kar) a rendezvény díszvendégeként az agrár-felsőoktatás helyzetéről és a gyakorlati problémáiról tartott előadást.

Anno a 90-es évek közepétől jó pár évig szinte szégyenteljes volt az agrármérnöki végzettség és a mezőgazdaság.

Mára – hála a fejlődésnek, a társadalom felismerésének – újra kezd felértékelődni és úgymond divatba jönni ez az ágazat.

Persze vannak még sztereotípiák. Az előítéletek a képzéssel és az agrárszakemberekkel kapcsolatban lássuk be nem minden ok nélküliek, ami az agrárium leértékeléséhez vezetett, sajnos a felsőoktatásban is megjelent.

A beérkező úgymond divatos szakok és a bolognai képzés bevezetése szétszabdalta a korábban jól működő agrármérnöki szakokat.

A három éves alapképzés az ésszerű, logikus, széles spektrumú oktatás helyett egy specializálódás felé vette az irányt.

Csak egy példa a sok közül: a 3 éves alapszinten kikerülnek növénytermesztői mérnökök úgy az egyetemről, hogy a gyakorlatban pontosan tudjuk, nem rendelkeznek megfelelő szakmai ismeretekkel.

Így egyértelműen nem várhatjuk el a friss diplomás emberektől, hogy megfelelő józan szakmai érvek mellett tudják kezelni az agrárium kérdéseit.

A helyzet abszurd, amin rövid időn belül változtatni kell, hisz a munkaerő piac ezt le fogja reagálni.

A másik probléma ma hazánkban, hogy jelenleg 23 agrártudományi képzés van, miközben szétnézünk más európai országokban (Ausztria, Hollandia).

Egy nemzeti agrár-felsőoktatási intézmény kiválóan meg tudja teremteni saját országuk számára a kellő agrármérnök szakembert.

Minden bizonnyal ezt is megoldja nálunk az élet, hisz egyre kevesebb a gyermek, így idővel a felsőoktatásban csökken a jelentkezők száma.

Ez egy természetes folyamat, csak idő kérdése, és felesleges lesz a sok intézmény.

A gyakorlati oktatás problémájának boncolgatása rámutatott, hogy e téren is van mit javítani a felsőoktatásban.

Hogy mi a helyes arány a gyakorlati és az elméleti órák között, nehéz kérdés.

Nekünk az a célunk, hogy a kikerült diplomásaink meg tudjanak felelni a munkaerő piac elvárásainak.

Ez egy nagyon komplex folyamat, ugyanis ma a mezőgazdaságban egy forradalmi megújulás zajlik.

Megnyíltak a kapuk, a bankoktól a közszférán át a termelésig igen széles intervallumban keresnek mezőgazdasági végzettségű szakembereket.

Természetesen nem várható el, hogy ilyen széles körű gyakorlati felkészítést tudjon produkálni a felsőoktatás, azonban az állami szerepvállalással ezt biztosan tudnánk növelni.

Egyet szögezzük le, nem állunk rosszul Európa szinten, ám van 4 terület – az ökológiai- és a hulladék gazdálkodás, a megújuló energia és a vízgazdálkodás –, amik még gyerekcipőben járnak hazánkban.

Ez utóbbira a Bonafarm csoport igen nagy lépéseket tett, hogy a talaj nedvességtartalmának kulcskérdéseire megtalálja a megfelelő megoldást.

A vízfelhasználásunkat át kell gondolni, hiszen a vízkészletünk véges – mondta Gyenei Ferenc, a Bonafarm növénytermesztési ágazatigazgatója.

Az egész mezőgazdasági társadalomnak fel kell nőni ahhoz a feladathoz, amihez az időjárás állít minket.

El kell érnünk, hogy növényeink a szélsőséges körülmények között megfelelő mennyiségű és minőségű termést produkáljanak.

Sajnos 2010 óta nem volt olyan év, ami normális csapadékelosztást mutatna, aszályos időket élünk.

Legjobban a vízigényes növények sínylik ezt meg, a Bonafarm csoport tekintetében kiemelendő a hibridkukorica.

Hazánkban a vetőmag termő területeken hosszútávon kizárólag öntözéssel fogunk tudni minőségi termést előállítani.

A Bonafarm e kérdéskörben hatalmas beruházásba mintegy 3100 hektáron történt öntözésfejlesztési projektbe kezdett.

A cégcsoport berendezése ma Magyarországon a legnagyobb kapacitású 8mm/hektár víznormát tudja.

Ez 40mm/órás intenzív esőnek felel meg.

A Bonafarm öntözőberendezésénél fontos szempont volt, hogy alacsony energiafelhasználású és alacsony nyomású rendszerben működjön. A kijuttatott víz 90%-a felvehető a növények számára.

Ez az öntözési technika egy igen precíz informatikai rendszerre épül.

Ahhoz, hogy a Bonafarm a területének 70%-át tudja öntözni, szükségessé vált egy óriási szivattyútelepi kapacitás kiépítése, ami dinamikusan tudja mindenféle kompromisszum nélkül változtatni a kijuttatott mennyiséget az öntözőberendezésekhez.

Ez ma Magyarországon nagy szenzáció.

„A Debreceni Egyetemmel közösen egy kutatásfejlesztésben azon dolgozunk, hogy egy komoly meteorológiai állomás megvalósításának segítségével a rengeteg paraméter figyelembevételével az öntözés technikáját minél pontosabban tudjuk végezni.”

A tápanyag kérdése is hatványozott figyelmet igényel az öntözéses gazdálkodásnál.

A Bonafarm egy magyar innovációs fejlesztésnek köszönhetően pontosan meg tudja határozni, hogy mikor mennyi tápanyag kijuttatása szükséges.

A fentiek mellett a hígtrágya, mint komplex tápanyag kijuttatás is bekerült a Bonafarm elképzelésébe, mivel ez a növénytermesztés komoly alapjául szolgálhat.

Az öntözött földek nagy része állattenyésztési telepek körül van, így magától adódik a lehetőség, ám a folyamatot ki kellett találni, hiszen itt felmerülhet a túlzott nitrogén kijuttatás veszélye.

Ehhez egy fázis bontott hígtrágyával és egy injektáló rendszerrel külön-külön adagolhatóvá téve történhet meg a kijuttatás.

Dalmandon idén bevezetésre szánják ezt a hígtrágya kijuttatást, és nagyon remélik, hogy a folyamat nem áll itt meg.

A minden szempontból tartalmas elméleti előadások után a talajművelési- és fajtabemutató vette kezdetét, mindeközben a helyszínen zajlott a Bonafarm gigantikus főzőversenye, ahol is az étkek zsűrizését Benke László négyszeres olimpiai bajnok mesterszakács vezette.

A rendezvényen készült fotók megtekinthetők a galériában.