Növénykondicionálás drónnal? Megcsináltuk!

Jelen cikk megírását a 2018. évi eredmények bemutatása mellett az a szándék is vezérelte, hogy áttekintést adjon a drónos permetezés előtt álló lehetőségekről.

Mi is az a drón?

A köznyelvben a pilóta nélküli légi járműveket illetjük a drón kifejezéssel. Ez egy erősen heterogén csoport, mind a jármű mérete, felhasználási módja vagy a programozott autonómiája alapján. Hiszen egyaránt drón az a jármű, ami folyamatos emberi irányítást igényel, és az is, ami előre programozott feladatok ellátására és akár hirtelen fellépő veszélyhelyzetek elkerülésére is képes.

Kezelési magasság: 0,8-1,9 méterrel a növényállomány felett.

Mit kell tudnia egy permetező drónnak?

A permeteződrónok esetében az egyik kiemelkedő kritérium, hogy elegendő mennyiségű permetlevet tudjanak szállítani. Ennek érdekében ezek a járművek jellemzően több méteres fesztávolsággal rendelkeznek. Emellett elengedhetetlen, hogy automatizált működésűek legyenek, programozhatóak legyenek a táblahatárok, a kijuttatni kívánt lémennyiség és a növényállomány feletti munkamagasság, valamint GPS- vagy RTK-rendszerek segítségével pontos helymeghatározásra és permetezési fogások kialakítására legyenek képesek.

Hol tart a fejlesztés?

A rendelkezésre álló permetező drónok 10-20 literes permetlé-kapacitásúak, és rendelkeznek a pontos és biztonságos működéshez szükséges technikai háttérrel. A tesztelt AGRAS típusú drónok 10 literes permetlétartállyal rendelkeznek, amit hozzávetőlegesen 10 perc alatt képesek kiüríteni. A vizsgálataink alapján a permetlé mennyisége 10 liter/hektár szintig csökkenthető, így – a szükséges üresjáratot, a permetlé-utántöltést és az akkumulátorcserét is beleszámolva – óránként 4-5 hektáros teljesítménnyel számolhatunk.

Monitoring és permetező drón. A precíziós gazdálkodásban fontos kiegészítői egymásnak

Milyen esetekben használható a permeteződrón?

A permeteződrón képes bármilyen permetezési feladat elvégzésére, amit földi permetezővel is elvégezhetünk. Ezekben az esetekben költség-, illetve területteljesítmény-kalkulációt szükséges végezni, hogy ki tudjuk választani a (költség)hatékony eszközt. A drónok adta lehetőségek mindemellett abban rejlenek, hogy magas kultúrákban vagy nedves talajállapot esetén is képesek eredményes kezelésekre, amikor földi permetező géppel már nem, vagy nagy taposási kár árán tudunk védekezni. Ez alapján az agronómiai fejlesztéseknek nemcsak arra kell irányulniuk, hogy hogyan illesszük be a permeteződrónt a meglévő növénytáplálási technológiába, hanem arra is, hogy a drón nyújtotta lehetőségek segítségével új technológiát dolgozzunk ki.

Milyen jogi szabályozás áll a mezőgazdasági permeteződrón használata mögött?

A növényvédelmi jogszabályba való foglalása folyamatban van. Annak köszönhetően, hogy a kijuttatás jellege és az állománytól számított magassága megegyezik a földi kijuttató-eszközökkel, nem hagyományosan vett légi növényvédelmi jármű. Emellett az eszköz magyarországi hatósági elfogadtatásánál nagy előnyt jelenthet majd, hogy hazánkban a hagyományosan vett légi növényvédelem is nagy múlttal rendelkezik.

Milyen vizsgálatok folytak 2018-ban?

Elsődleges célunk a drónos permetezés eredményességének megállapítása volt. Ennek érdekében Tiszaszentimre, Tomajmonostora, Kisújszállás és Hajdúszovát térségében üzemi kísérleteket végeztünk kukorica- és napraforgótáblákban növénykondicionáló készítménnyel, vizsgálva a növény-egészségügyi állapotra és a termésmennyiségre kifejtett hatást. A kijelölt táblarészekben 3-10 alkalommal végeztük repülést a tenyészidőszakban egyenletesen elosztva. Az eredményeket a kezeletlen táblarészekhez hasonlítottuk.

Miért éppen növénykondicionálás?

A permetezőanyag kiválasztásának praktikus okai voltak. A tápanyagok és növénykondicionáló anyagok hatásai az évjárat és a kezelt növényállomány állapota alapján eltérnek, de minden esetben elegendő adatot szolgáltatnak. Ezzel szemben a peszticidek hatásvizsgálatához kellő mértékű fertőzés szükséges, ami az évjáratok egy részében nem valósul meg, ami a vizsgálat eredményességét veszélyezteti. A növénykondicionáló készítmények közül egy komplex összetételű készítményre (Rokohumin) esett a választás, mivel makro- és mikroelemeket is tartalmaz, valamint aminosav- és huminsav-összetétele révén a talajból felvett tápanyagok hasznosulását is javítja.

10 kezelés nem sok?

A kezelések tervezésénél szerettünk volna olyan technológiát is szimulálni, ami már nem ad többletet, már „túl sok” a növénykultúra számára. A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy 10 kezeléssel ezt a határt nem értük el, mivel még a 10. kezelés is növelni tudta a termelés eredményességét.

Mire világított rá a 2018-as év?

Az elvégzett kísérletek alapján megállapíthatjuk, hogy a tesztelt növénykondicionáló készítmény drónnal történő kijuttatás során hasonló terméstöbbletet produkált, mint a korábbi földi permetezővel végzett vizsgálatokban. Ezáltal a kijuttató eszköz nem korlátozta a készítmény biológiai hatékonyságát. Másrészről a folyamatos növénykondicionálás a betegségekkel szembeni nagyobb ellenálló-képességen is tetten érhető volt. Kukorica esetében csökkent a toxintermelő Fusarium és Aspergillus gombák fertőzési aránya, míg napraforgóban a betakarítás előtt jelentkező lisztharmatfertőzés volt alacsonyabb mértékű. (Napraforgó esetében a jelentős gazdasági kárt is okozó kórokozók fertősége az időjárási sajátosságok miatt elmaradt, így az ezekre kifejtett hatás nem volt mérhető.)

Mennyire illeszthető precíziós gazdálkodásba?

A drónhasználat nem jelent automatikusan precíziós gazdálkodást, de a permeteződrónok képesek az eltérő talaj- és növénykondíció alapján összeállított differenciált kijuttatási térkép kezelésére, ezáltal precíziós gazdálkodásba jól beilleszthetőek. A kijuttatás optimalizálása során fontos előny, hogy a kezeléseket soriránytól függetlenül elvégezhetjük, hiszen taposási kártól nem kell tartanunk.

Ökológiai gazdálkodásban mik a lehetőségek?

A permetező drónok használata összeegyeztethető mind az ökológiai gazdálkodás jogszabályi hátterével, mind a szellemiségével. A permeteződrónok használata talaj- és környezetkímélő növénykondicionálást tesz lehetővé. A növénytáplálás kérdése azért is égető ökológiai területeken, mert azok a gazdaságok, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű felhasználható istállótrágya, nagy hiányt szenvednek. Esetükben biokomposzt, egyéb biotrágya-készítmény, baktériumtrágya vagy szerves lombtrágya áll rendelkezésre. Az általunk használt Rokohumin készítmény szerves eredetű, több európai országban felhasználható ökológiai gazdálkodásban is, de hazai bio minősítése még folyamatban van.

Kell-e tartani az elsodródástól?

Légi kijuttatás esetén kritikus kérdés, hogy a kipermetezett anyag eljut-e a célfelületre. A forgószárnyas permetező drónok 6-8 rotorral rendelkeznek, melyek egyenletes lefele irányuló légáramot hoznak létre. Ez a légtömeg bevezeti a kijuttatott permetet a növényállomány belsejébe, ahol a kultúrnövény teljes magasságában egyenletes fedettség érhető el. Ezáltal a földi légrásegítéses szórókerettel ellátott permetezőgépekéhez hasonló alacsony szélérzékenységgel számolhatunk az alkalmazott kisebb lémennyiség esetében is. Az elsodródás veszélyét tovább csökkenthetjük szabályozott cseppképzésű szórófejek és adalékanyagok használatával.

Mennyi eredmény van a hátunk mögött?

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy olyan csapat része lehetek, akik már használtak, mi több: eredményesen használtak permeteződrónokat. Ez a fejlesztési folyamat természetesen nem áll meg, és remélhetőleg a közeljövőben több, drónnal végzett kezelés eredményéről is beszámolhatunk.

Köszönetnyilvánítás

Köszönet illeti a Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növényvédelmi Intézet munkatársait és Növényorvos hallgatóit a vizsgálatokban való részvételért, a Rokosan s.r.o. képviselőit vizsgálati eredmények és az alkalmazott készítmény rendelkezésre bocsátásáért, az ISM technology képviselőit az elvégzett kezelések lebonyolításáért és a Tiszaszentimrei MG Kft. képviselőit a területek rendelkezésre bocsátásáért.

Dr. Zalai Mihály,
egyetemi adjunktus, SZIE MKK NVI