Javult az agrárium hangulatbarométere a Takarékbank harmadik negyedévi számai alapján. Az immár második alkalommal publikált index jól tükrözi a járványok élelmiszeriparra szektorra gyakorolt hatását.
Az előző negyedéves eredményekhez képest a vizsgált termékpályák mindegyikén javultak a kilátások, kivéve a sertésvertikumot – derült ki a Takarékbank által rendezett sajtóeseményen Ennek oka az afrikai sertéspestis felbukkanása Németországban, ami Európa-szerte zavart okozott az értékesítésben. A többi húsféleség piacán javult a hangulat, noha a raktárakban egyre több fagyasztott hús halmozódik, amit hamarosan nyomott áron kell kitárolniuk a piaci szereplőknek. A növénytermesztésben viszont egészen jó hangulat uralkodik: nincsenek komoly terméskiesések, az árak viszont rekordközeli szinten járnak. Ez utóbbi különösen aggasztja az állattenyésztőket, ahol a legnagyobb költségelem a takarmány, továbbá élő munkaerőből is többet és folyamatosan igényelnek, nem úgy, mint a szántóföld.
Szélsőséges baromfiszektor
Az alábbi grafikonon vékony piros vonal jelzi azt a „semleges növekedési szintet”, ami egy egyensúlyi állapotot (35 pont) jelez a termékpályán. Mint látjuk, a teljes agrárium egésze ettől 4,5 pontnyi távolságban van, csak a tojástermelés felhőtlenül boldog (34,6-ról 37-re javult az index). Az ágazatot idén alig érintette a madárinfluenza, a koronajárvány kitörése óta viszont folyamatosan magas a tojás ára. A Takarékbank előadásán elhangzott: ezek az árak a következő időszakban veszélybe kerülhetnek. Az Agrárágazat két okra tippel: a keresleti oldalon csökkenés következik (itthon és globálisan is), a termelői oldalon pedig erősödik a nyomás a költséges szabadtartásos technológiák bevezetésére.
A baromfihústermelés adja a grafikon másik végletét: a madárinfluenza nagyon megtépázta az ágazat exportbevételeit, közben a takarmányárak nőnek, a konkurenciaharc pedig erősödik az olcsóbbá váló sertéshússal. Mindent összevetve mégis optimistábbak lettek a csirke- és pulykatartók, illetve feldolgozók (22,5-ről 26,5-re javult az index), hiszen a legfőbb értékesítési akadály, az influenzavírus, elhárult az útjukból.
Nem látja az alagút végét a sertésvertikum
Az előző negyedévi AgrárTrend Index még nem tartalmazhatta Németország legnagyobb vágóhídjának (Tönnies) leállását a koronavírus miatt, és még senki nem sejtette, hogy szeptemberben Kína – nemcsak a Tönnies telephelyeiről – de az egész országból leállítja a sertéshúsimportot az afrikai sertéspestis felbukkanása miatt. Az árak még szárnyaltak, de az állattenyésztés és a feldolgozás üzemben tartása egyre nehezebbé vált a koronavírus miatt. A legnagyobb húsfeldolgozók hosszabb-rövidebb leállásokra kényszerültek, és csökkenteniük kellett a műszakok számát is. Lassult a sertések átvétele, csökkenni kezdett az áruk, és ennél is jobban a malacok ára. A szektor elveszítette a jövőbe vetett hitét (a bizalmi index 29,2-ről 27,7-re esett). A sajtóeseményen azonban elhangzott: egyáltalán nem reménytelen az ágazat helyzete. Az olcsón beáramló élő sertést a feldolgozóipar nagy mennyiségben alakítja át magasabb hozzáadott értékű exportcikké, ez hosszú évek óta először fordította át pozitívba a szektor külkereskedelmi egyenlegét sertéshúsból. Az EU belső piaca sokkal jobb terepet kínál az értékes testrészek értékesítésére, mint Kína. Egyébként meg oda is zajlik kiszállítás (fej, láb, farok, belsőség), csak most más uniós országokból.
Tanácstalan gyümölcságazat
A szőlő-bor termékpályán javult a hangulat a belső turizmus harmadik negyedévi felpörgésével, és bizonyossá vált az is, hogy jó a termés és jó az értékesítési ár. A többi gyümölcs esetében hiába szöktek egekbe az árak, az aszály és a fagy nagy terméskiesést okozott. A szektort sorozatosan sújtja valamilyen kedvezőtlen időjárási jelenség, küzd a növekvő kártevőnyomással és hatóanyag-kivonással, de leginkább a munkaerőhiány sújtja, amin a koronavírus csak rontott. Hatalmas gépi beruházásokra lenne szükség az ember részleges pótlásához, emellett továbbra is gond van a fajtaszerkezettel. Ebben a szegmensben rendkívül erős a külföldi konkurencia, a szektor jellemzően hazai pályán is importáradatban fuldoklik (bár idén a koronavírus és a gyenge forint is fékezte a behozatalt).
Prémium termék: zöldség
A zöldségpiac nagy örömmel vette a határzárakat. Végre egyedül maradt a hazai pályán egy kis időre, méghozzá egy olyan időszakban, amikor álomárakon értékesíthető minden zöldség. A Takarékbank elemzői úgy látják, végérvényesen letűnt az olcsó krumpli, hagyma és lecsó kora. Ez is egy sok munkáskezet kívánó ágazat, hajtatásban pedig extrém technika- és energiaigényes is. A jövő azonban mindenképpen az, hogy a termelést védett körülmények közé kell vinni, ennek árát pedig könyörtelenül legombolja a szektor a vásárlóról.
Nyerő helyzetben a szántóföld
Az időjárási extrémitások kevésbé érintették idén a szántóföldi nagy kultúrákat, a búzát, kukoricát, napraforgót. Az árak ugyanakkor a járványhelyzet miatt nagyon magasan járnak – sokkal magasabban, mint amit a készletek indokolnak. A termelői oldal nagyon elégedett, és a feldolgozói is az lesz, amint elvégzi az áremeléseket a fogyasztók felé. Emberi erőből viszonylag keveset használ a szektor termelői oldala, gépesítettsége viszont kiváló. Legnagyobb költségelemét éppen a gépek és alkatrészek teszik ki – ezek a gyenge forint miatt drágultak idén. Viszont más fajsúlyos költségelemek – nitrogénműtrágya és gázolaj – áresésen mentek át. A ráfordítási oldal mindent összevetve kedvezően alakult, miközben ez az exportorientált ágazat – a gyenge forinttal is megtámogatva – óriásit rallyzik idén.
Tanulságok járvány idején
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár üzletágának ügyvezető igazgatója összegzésében rámutatott: az integráció (az éves szerződéseknek köszönhetően) védi a termelőt az átvételi árak kilengéseitől, a feldolgozó és tároló kapacitások növelése pedig a szűkölő exportlehetőségek hatását képes ellensúlyozni. A munkaerőgondok mérséklése elengedhetetlennek tűnik a gépi kapacitások növelésével, ahogy a termelés védettebb környezetbe helyezése is (növényházak, öntözés, fagyvédelem).
