Az Országgyűlés elé került az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat. Az új törvény célja az öntözéses gazdálkodás elterjesztése annak érdekében, hogy a gazdák rugalmasan alkalmazkodhassanak az időjárás kihívásaira, s tovább javuljon a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
Az öntözésfejlesztés gazdasági és nemzetstratégiai kérdés is az élelmiszer-önrendelkezésünk miatt. Az Országgyűlés elé benyújtott öntözéses gazdálkodásról szóló törvényjavaslat révén elhárulhatnak a hazai birtokszerkezetből adódó, termelői öntözésfejlesztési beruházásokat akadályozó tényezők, közölte Nagy István agrárminiszter. Így átlagosan 5 millió forinttal csökkenhet a 100 hektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége, emellett átlagosan 90-120 nappal mérséklődhet a beruházások előkészítési időtartama.
Új elemként jelenik meg, hogy a vízjogi engedéllyel rendelkező termelők az öntözővíz átvezetése érdekében – megfelelő kártalanítás mellett – öntözési szolgalmat alapíthatnak. Emellett az agrártárca megteremti az öntözési közösségek alakításának lehetőségét is.
A törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az általuk engedélyezett öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabálynak köszönhetően pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.