Páponya – az elfeledett csodagyümölcs

Napjainkban annak ellenére kevesen ismerik a páponyát, hogy igen sokoldalú növény. Termése értékes, tele van vitaminokkal, ősszel pedig sokféleképpen felhasználható dekorációs kellék. A páponya elnevezésen kívül több mint egy tucat másik neve is létezik.

A soknevű csodabogyós

A páponya (Physalis alkekengi) a burgonyafélék családjába tartozik. A Physalis nemzetség mintegy 30 faját ismerjük, de közülük egyedül ez az egy él meg a Kárpát-medencében is fagytűrőképességének köszönhetően.

A páponya számos elnevezése ismeret, mint japán lampionvirág, piros zsidócseresznye, fizálisz, piros papmonya, alkekengi, muharc, hólyagcseresznye, korallcseresznye, kláriscseresznye, kőrontófű, Vénusz köldöke, Halicacabon, sócsepp, ördöglámpás vagy lampionvirág.

A páponya Ázsia nyugati részén, valamint Közép- és Dél-Európa országaiban őshonos, hazánkban főként a Mátrában találkozhatunk állományaival. A páponya évelő, elágazó szárú növény, magassága 50-60 centimétert éri el. Termése cseresznyeméretű gömbölyű bogyó, amit az éréskor vele nagyobbodó, barnásra színesedő csésze rejt. Csészéje feltűnő, jellegzetes, felfúvódott, skarlátpiros, a belsejében található bogyó pedig fényes és piros.

Mivel a gyümölcs és a burok is enyhén mérgező, az arab és spanyol gyógyászatban vizelethajtásra használták. Gyümölcse kismértékben fogyasztva tisztítja a vesét. Túlfogyasztás esetén viszont erős izzadást és hasmenést okozhat.

A virágkötők őszi kedvence

A páponyát a Kárpát-medencében leginkább dísznövényként termesztik, ennek is köszönhető, hogy többfelé elvadult. Találkozhatunk vele száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is. Termése ősszel szedhető, különlegesen szép dísz készülhet belőle. A termése zöldről színeződik élénkpirosra, általában szeptember és november között szedhető, olvasható az agraroldal.hu-n. Frissen díszítésre használva távolítsuk el a leveleit, majd néhány órára állítsuk vízbe. Amennyiben szárítani szeretnénk, akkor levegőn lógatva tegyük.

A páponya jótékony hatásai

Fontos tudni, hogy a páponya éretlen termése mérgező, szedése csak a burok szalmasárga állapotában szabad: a burokban található bogyónak pedig narancssárgának kell lennie!

A burokban lévő már érett termés viszont fogyasztható, habár az íze elég keserű. Azonban jelentős C-vitaminforrás: dupla annyit tartalmaz, mint például a citrom. A C-vitamin és egyéb aktív hatóanyagai is csökkennek a szárítás és feldolgozás során. Gyógynövényként is megállja a helyét, hatóanyagai a triterpén-laktonok, szerves savak, gyanta és a pektin. Vizelethajtás mellett alkalmazták régebben májbetegség, köszvény, illetve reuma esetén is.

Így neveljünk páponyát

Páponyát bárki könnyedén és egyszerűen nevelhet. Kedveli a meleg, nedves és párás helyet. Magját februárban érdemes elvetni, gondozása szinte teljesen azonos a paprikáéval. Kiültetésére április végén, május elején (a fagyok elmúltával) kell sort keríteni. 7-8 tőnél többet nem érdemes ültetni, mert ez a mennyiség már elegendő a díszítéshez és a fogyasztáshoz is. A növények július környékére bebokrosodnak, ekkora válnak igazán széppé. Jól levegőzött talajra van szüksége, ültetésnél figyeljünk arra, hogy gyökerei ne terjedhessenek szabadon. A páponya lassan fejlődik, viszont könnyedén elszaporodhat.