Tápió-Táj Kft.
A hatékonyságban nem a költségcsökkentésre kell fókuszálni
A Gödöllői-dombság lankáin 2003 óta a legtipikusabb szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik a Tápió-Táj Kft.: őszi kalászosokat, kukoricát, repcét, napraforgót és lucernát termel. A precíziós gazdálkodás első lépéseit 2014-ben tették meg a cégvezetők, és ettől a döntéstől felgyorsultak az események a sülysápi vállalkozás életében. Három év alatt a 2000 hektáros terület teljes mintavételezése megtörtént, mára pedig az őszi és tavaszi tápanyag-kijuttatás is differenciáltan történik, változó tőszámmal vetnek, és természetesen nedvességméréssel, hozamtérképezéssel aratnak, mindezt a KITE Zrt. koordinálásával. A precíziónak viszont csak egyik alapja a gép, a másik a jól felkészült gépkezelő, épp ezért a sülysápi kollégák évente kapnak felkészítést a precíziós gazdálkodás legújabb technikai tudnivalóiból Gödöllőn. Közben pedig az évközi hozamtérképek és jövedelemtérképek is összevetésre kerülnek Sülysápon. „Nem a költségcsökkentésre törekedtünk, a cél sokkal inkább a jövedelmezőség növelése volt” – foglalta össze a precízió lényegét Sebestyén Csaba ügyvezető-tulajdonos. A sülysápi eredmények pedig magukért beszélnek: repcében 4,5, kukoricában akár 10, a klasszikus gabonatáblákban pedig 6 tonna termés várható évente, hektáronként.
Újpetrei Gazdák Zrt.
Informatikai tudás is kellett a jó takarmányhoz
Takarmányozásban, de már a betárolás pillanatában is alapvető elvárás az egyenletesen száraz és toxinmentes termény. Ebben termesztéstechnológiai és gépesítési döntések ugyanúgy közrejátszanak, mint az emberi tényezők. Ezt ismerte fel a 2.000 hektáron gazdálkodó Újpetrei Gazdák Zrt., mikor jól bevált, 15 tonnás kapacitású szárítóját videokontrollal szerelte fel. A saját szántóföldi növénytermesztése mellett ugyanis egy 400 kocás sertéstelepet is üzemeltet a vállalkozás, így a jó minőségű takarmány-előállítása jól felfogott érdeke. A vállalkozás természetesen rendelkezik saját szárítóval, de még a legkorszerűbb szárítókban is előfordulhat a belépő szárítóközeg hőmérsékletében akár 50-60%-os eltérés a levegőoszlop jobb és bal oldala között. Így a kezelő lényegében véletlenszerűen szárít, és a szárítóból kiürített termény nedvességtartalma is lutri. Az Újpetrén beépített precíziós szárítás valós időben biztosítja a kontrollt, és nem utolsósorban a homogén hőmérsékletet, kizárja a túlszárítást és a tűzesetet. Újpetrén viszont nemcsak a szárítás precíz, Palota Zoltán cégvezető az édesapjával a legprecízebb odafigyeléssel újította fel azokat a traktormatuzsálemeket, amelyek üzemkészen állnak a palotai traktormúzeumban. Így valósulhat meg az időutazás a precíziós gazdálkodás és annak múltja között.
Farkas Lajos
Minden új technológiát ki akarok próbálni
Növénytermesztő gépészként egy 4650-es John Deere traktorral kezdte önálló vállalkozását Nádudvaron Farkas Lajos, még 28 évvel ezelőtt, mindössze 5 hektáron. A kezdeti egyetlen erőgépet mára modern, precíziós géppark váltotta fel, a saját területe 250 hektárra „nőtt”, ami mellé még 1.100 hektárnyi területen végez gépi bérmunkát. Az elsők között próbálta ki a precíziós gazdálkodást, „először csak azért, hogy egyenesen tudjunk menni” – fogalmazott a nádudvari vállalkozó. A környéken sajnos az elaprózott birtokszerkezet a jellemző, így a rendszeresen felmerülő mezsgyeproblémák és számlázási kérdések is megoldódtak a precíziós eszközök alkalmazásával. A mindennapi bosszankodások elmaradásával pedig már olyan szakmai kérdések is sorra kerülhettek, mint a hozamtérképek használata, az adatok átadásával a termelők segítése. A modern technológia mellett a fenntarthatóság is foglalkoztatja a nádudvari gépész-vállalkozót, így a forgatás nélküli talajművelésben, a minimális növényvédőszer- és műtrágyahasználatban, valamint a takarónövényes technológiában is végez kísérleteket. A birtokméret növelése mellett a legnagyobb kihívásnak azonban az öntözéstechnológia megvalósítását tartja Farkas Lajos, így neki is és a már közreműködő fiának is bőven jut feladat a közeljövőben.
Sándor Ildikó
