A precíziós mezőgazdaság forintosított előnyei

Az Ericsson megrendelésére készült tanulmány szerint 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az agrárágazatot. Az Analysis Mason vizsgálata szerint a mezőgazdaságra jelentős mértékben támaszkodó országokban beruházásarányosan kiemelkedően nagy hozzáadott értéket képviselhet az 5G-s hálózatok és az azokra épülő precíziós mezőgazdasági megoldások terjedése.

 

Az 5G-s hálózatok és az azokra épülő precíziós mezőgazdasági megoldások pénzt hoznak az ágazatba (Fotó: Barna Ferenc)

 

A digitalizáció előnyei az agráriumban

Magyarországon az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást (223 millió euró) és a helyhez kötött vezetéknélküli hálózatokat (134 millió euró).

Az Ericsson közleménye szerint a nagyarányú fejlesztések újra vonzóvá tehetik az ágazatot a fiatal munkaerő számára, csökkentve az egyre több régióban jelentkező szakemberhiányt.

 

A szenzorok és kommunikáló gépek nem új keletűek az agráriumban

Az 5G a korábbiaknál lényegesen több gép és szenzor párhuzamos, gyors és megbízható vezeték nélküli kapcsolatát teszi lehetővé. Ezzel a megoldással a szakemberek precízebben szabályozhatják például azt, hova kell több, hova kevesebb víz az öntözés során; pontosabban paraméterezhetik a permetezést vagy az állatok takarmányozását…

Az érzékelők – a nagyobb hálózati kapacitásnak köszönhetően – valós idejű kommunikációt folytathatnak, ellentétben a ma még általánosan alkalmazott gyakorlattal, mikor a gyűjtött adatokat – jobb esetben – naponta egy-két alkalommal összegzik elemzéshez.

 

A kártevők elleni harcban új eszköz az 5G révén a drónok

Ezzel a technológiával precízebben végezhető például a termények permetezése, de jelezhetik azt is, mikor jött el a betakarítás ideje.

A korábbinál lényegesen nagyobb adathalmazhoz gyorsabban fér hozzá a mesterséges intelligencia, a realtime bejövő adatokat azzal össze tudja vetni, elemzi a gépi tanulás segítségével. Így a drónok a kultúr- és a gyomnövényeket meg tudják különböztetni, és célzott kezelést alkalmazhatnak.

 

A precíziós mezőgazdasági megoldások a folyamatos felügyeletet, a környezeti hatások figyelemmel kísérését is biztosítják (Fotó: Barna Ferenc)

 

Csökkentett környezeti hatás

A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdaság karbonlábnyomának csökkentéséhez is hozzájárulnak.

Ennek alátámasztására két szemléletes példa:

• Az Agroscope svájci kutatóközpont projektjében például a talaj nedvességét, a termények növekedését, az időjárást, az állatok mozgását monitorozó érzékelők adatai alapján 10 százalékkal csökkentették a nitrogénalapú műtrágya felhasználását a terméshozam romlása nélkül.
• Az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást tesznek lehetővé.

 

 

Forrás: MTI

Összeállította: Barna Ferenc