Precíziós szemenként vető gépek a kertészeti növények magvainak kivetéséhez

Precíziós kertészeti vetőgépeknek a szemenként vető gépek azt a csoportját nevezik, amelyek a különféle, szemenkénti vetésre előkészített (pl. osztályozott, koptatott, drazsírozott) zöldség- és apró-magvakat a termesztéstechnológiák szerinti sor- és magtávolságokra (tőtávolságokra), a beállított vetési mélységben egyenként helyezik a talajba.

1. kép Kertészeti vetőelem általános felépítése (Monosem Mini Seed)

A zöldségfélék magvainak – szabad földi, növényházi vagy fóliasátrak alatti – vetésére kizárólag szemenként vető gépeket használnak. A különböző fajtájú, méretű és alakú, igen eltérő ezermagtömeggel jellemezhető zöldségfélék magvainak megfelelő munkaminőségű kivetése a gépekkel szemben számos szigorú követelményt támaszt, amelyeket csak a direkt ilyen célokra kialakított konstrukciójú gépek biztosítanak.

A zöldségfélék magvainak vetésére alkalmazható vetőgépek szempontjából lényeges az adott zöldségfaj termesztéstechnológiája is, illetve már a vetéstechnológiát is a betakarítógép konstrukciójához (a gépi betakarítás rendszeréhez) szükséges hozzáigazítani. Ilyen, a betakarítást befolyásoló tényező lehet például sík művelési mód esetén a betakarítógépet üzemeltető erőgép nyomtávolsága, gumiabroncsainak szélességi mérete; a növénysorok/iker növénysorok távolsága; bakhátas termesztéskor a bakhátak magassága, távolsága, osztása; ágyásos művelés esetén az ágyástető-/ágyásalj szélessége, az ágyások távolsága/osztása, valamint az egy ágyásban található növénysorok száma stb.

2. kép Egyszerű és könnyű (9 kg-os) Terradonis JP-1 egysoros kézi vetőkocsi

A vetőgépcsaládok általános jellemzése

A kertészeti vetőgépek építési módja kézi kialakítású; egy-/kéttengelyes kerti traktorokhoz kapcsolható; hordozóvázra telepített (saját motoros) önjáró konstrukciójú vagy az erőgépek hárompontos függesztőberendezésére kapcsolható lehet.

A kézi vetőgépek tolókarral ellátott vetőegységek, amelyekkel kézi erővel végezhetők el a pl. a konyhakerti vagy a zártkerti vetések. A hagyományos kialakítású, tolókarral kiegészített kézi vetőgépek igazi „vetőkocsik”. Az elől-hátul tömörítőkerekekkel alátámasztott vetőegységek tengelyei között a vetőszerkezet és a részegységek (magtartály; magadagoló szerkezet; barázdanyitó csoroszlya és a magtakaró-tömörítő kerék) vannak elhelyezve. Ezek a kézi vetőgépek többségükben egysoros kialakításúak, de több vetőkocsi egymás mellé telepítésével, 2-6 (sűrű)soros kézi kisgépek is felépíthetők. Fontos kiegészítő részegységük a sorjelölő (egyszerű sorjelző) berendezés, mellyel a pontos sorcsatlakozásokra nyílik lehetőség. Az egy-/kéttengelyes kerti kistraktorokra 1-4 vetőegység kapcsolható fel, és így kisüzemi kertészeti vetőgépek alakíthatók ki. Az ilyen gépekkel kivethető vetősorok száma – a sortávolságoktól és a vetőcsoroszlyáktól függően – 4-8 ikersor is lehet. A saját (benzin, dízel vagy elektromos) motoros, önjáró gépek hordozóvázára telepített vetőegységekből – 5-9 soros – növényházi és szabad földi sűrűsoros vetőgépek építhetők fel. A könnyű és közép nehéz univerzális erőgépek három pontos függesztő szerkezetére felszerelhető vetőegységekből 4-18 soros síkművelésben alkalmazható, ill. 1-2-3×4-, 5-, 6-, 7-, 8 soros, a bakhátas- és ágyásos művelésekben használható nagyüzemi kertészeti vetőgépek kialakítására nyílik lehetőség.

3. kép Pannongép gyártmányú három soros kézi vetőkocsi (sorkerekes kivitel)

Vetőegységek, vetőkocsik felépítése

Valamennyi kertészeti vetőgép egyedi vetőegységekből épül fel, mely vetőegységek (az egyes vetőkocsik) önállóan végzik a magvak kijuttatását. A különböző szerkezeti részegységből felépített soronkénti vetőkocsik egyszerre több technológiai műveletet is elvégezhetnek:

• a rögök félreterelése a vetősorokból az állítható rögterelővel és a talajfelszín elsimítása;
• a talaj vetősávjának előtömörítése mellső tömörítő kerékkel (több vetőegységes felépítés esetén ezt mellső tömörítő hengersorral helyettesíthetik);
• vetőbarázda kialakítása a különböző magasságú (ék alakú) csúszó csoroszlyákkal;
• a magvak szemenkénti kiadagolása a vetőszerkezetből a megnyitott barázdába, vetőmag-utánpótlás a magtartályból;
• magvak lenyomása a nedves barázdafenékre keskeny magnyomó kerékkel (több konstrukció esetében ezt el is hagyják);
• vetőmagvak és a talajfelszín lezárása: a barázda betakarása, feltöltése a magtakarókkal, illetve a talajfelszín elmunkálása, visszatömörítése a hátsó tömörítő kerékkel.

4. kép Jang JAS-502B Clean Seeder saját (Honda GX 120) benzin motoros sűrűsoros vetőgép

Vetőmag-adagoló szerkezetek változatai

A különböző vetőgépek legfontosabb szerkezeti egységei a vetőmag-adagoló szerkezetek, amelyek mechanikus vagy pneumatikus rendszerűek lehetnek. A pneumatikus vetőszerkezetű gépek működéséhez szükséges vákuumot az üzemeltető erőgép TLT-jéről meghajtott – a vetőgépen elhelyezett – ventilátor (ill. kompresszor) biztosítja.

5. kép Stanhay Star kettős pneumatikus rendszerű, 3×6 soros ágyásba vető gép

Mechanikus rendszerű magadagoló szerkezetek jellemzése:

– palástcellás magadagolók: a vetőhenger/cellás kerék palástján kialakított celláiba felülről bekerülő magvakat kb. kétharmad fordulat után, alul ejtik ki a vetőbarázdába. Kiegészítő részegység lehet felül a maglesodró henger és/vagy -kefe, illetve alul a magkilökő lemez. Az egyes zöldségfajokhoz a (különböző cellaszámú és cellanagyságú) vetőhengerek/cellás kerekek cserélhetően helyezhetők el a vetőszerkezetekben (pl. Terradonis JP, Jang JPH);

— emelőcellás magadagolók esetében: függőlegesen vagy ~30°-os szögben elhelyezett, kerületén cellákkal ellátott vagy furatsoros vetőtárcsa „veszi” fel a vetőmagokat és szállítja a tárcsa felső helyzetéig, ahol egy csúszda majd ejtőcső segítségével a vetőbarázdába ejti azokat. A cserélhető vetőtárcsákon a különböző számú és méretű cella/furatsor a kivetendő zöldségfaj vetőmagjának alakjához, valamint méretéhez igazodik (pl. Chapin; Earthway; Ebra SJ/MS; Jang Clean Seeder; Mistral Mini);

— belső töltődésű cellás kerekes magadagolóknál a magbeömlő nyílásból a forgó cellás kerék hasítékaiba (celláiba) belülről bekerülő vetőmagvak a haladási sebességgel közel azonos kerületi sebességre gyorsulnak fel, azonban sebességük irányai különbözőek, ezáltal a gördülésmentes vetési elv biztosítható, és a magvak csak a gravitációjuk révén hullnak a vetőbarázdába. Jellemzőik a – cserélhető – nagyobb átmérőjű cellás kerekek (Ø 250-300 mm) és a kevés (4-6 db) cellaszám, valamint a kivetett magvak minimális (~2-5 cm) ejtési magassága (pl. Stanhay Nine);

– lyukszalagos rendszerek esetében a magvak méretének megfelelő, kör alakú lyukakkal ellátott, végtelenített (textil betétes) gumiszalag haladással ellentétes irányban mozgó alsó ága szállítja a magtartályból ráömlő vetőmagokat, majd (egy kilökő lemez segítségével) a kiejtő nyíláson keresztül a megnyitott barázdába ejti. A szalagok elhelyezése vízszintes vagy ferde is lehet, és a cserélhető szalagok – a kivetendő magmérethez igazodóan – különböző átmérőjű és számú lyukakkal/lyuksorokkal ellátottak lehetnek (pl. Stanhay 820/870, Weremczuk Alex, Deltagro MR);

– vezérelt merítőkanalas megoldásoknál a függőleges síkban forgó tárcsára szerelt, vezérelt mozgást végző, kanál alakú sejtek végzik a vetőmagvak egyenkénti kiadagolását. Ezek a kis méretű kanalak alsó helyzetükben bemerülnek a vetőház alján lévő maghalmazba, majd onnan egy-egy magot kiemelve a felső helyzetében elforduló (vezérelt) kanálsejt – egy magvezető csúszda segítségével – a megnyitott vetőbarázdába juttatja azokat. A különböző magméretekhez cserélhető (méretű) kanál-sorozatok szerelhetők a vetőszerkezetekbe (Hermex-100/Mini, Pannongép K-/G-sorozatok).

6. kép Gaspardo Olimpia kertészeti vetőgép 4×2 ikersoros kivitelben

Pneumatikus rendszerű magadagoló szerkezetek jellemzése:

– pneumatikus, szívó légárammal (vákuummal) működő rendszereknél a függőleges helyzetű, forgó vetőtárcsa furatsorára a vákuum hatására feltapadó magvakat a vetőtárcsa szállítja a kiejtés helyére, ahol a vákuum megszüntetésével a vetőmagvak a barázdába hullnak. A kettős vagy több magvú vetést (ujjas, íves vagy fogazott) maglesodró elemek akadályozzák meg. A magvak méretéhez igazodó, furatsoros vetőtárcsák cserélhetők, a furatok átmérője ~0,5-5,5 mm. A vetőtárcsákon lévő furatok száma (~18-120 db) a fordulatszám-szabályozás mellett a tőtávolság változtatásának egyik módja (pl. Irtem PP);

– kettős-pneumatikus (szívó-nyomó légárammal működő) vetőszerkezetek: maga a rendszer az előzőekben ismertetettel megegyező (szívóoldali keskeny vetőtárcsák különböző átmérőjű furatokkal és furatsorokkal), de a vetőmagvak leválasztására több gép esetében ún. „atmoszférikus”-fúvókát, illetve a vetőtárcsák furatainak tisztítására nyomó-oldali (fúvott levegős) tisztító rendszert alkalmaznak (pl. Agricola; Gaspardo; Kverneland Accord; Monosem MS; Sfoggia Calibra).

A vetőszerkezetek fontos jellemzője még a magadagolási intenzitás, a magadagolás sebessége (db mag/s), amely nagyban befolyásolja a vetőgépek üzemeltetési sebességét. Általánosságban: a mechanikus rendszerű magadagoló szerkezetek a kisebb, a kettős pneumatikusak nagyobb sebességtartományokban működtethetők kedvezőbb vetéspontossággal.

Dr. Fűzy József