Bezárás

Rábamenti Agrárnapok Osliban – hagyományok Klapka György ötlete nyomán

Írta: Sándor Ildikó - 2011 szeptember 21.

A Rábamenti Agrárnapok elsődleges célja, hogy a Magyarországot világszerte képviselő bio- és egyéb kiemelkedő minőségű árucikkeket megjelenítse, népszerűsítse. – nyilatkozta Klapka György, a rendezvény ötlet- és házigazdája.

A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar kitűnő termékei Osliban, tehát a nyugati határhoz közel kaptak egy új lehetőséget arra, hogy magukra vonják a nagyközönség, a szakma és persze a kül- és belföldi kereskedők figyelmét.

 

 

Az agrárnapokat a fővédnök, dr. Ángyán József, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkár nyitotta meg.

akinek társaságában (és aktív részvételével) vettem részt a biogazdálkodásról, GMO-ról, a burgerlandi növénytermesztők tapasztalatairól tartott előadásokon és az azt követő beszélgetéseken, melyekről egy-egy témát összefoglalva beszámolok Olvasóinknak is.

A kiállítás standjain bio-öko élelmiszereket, hungarikumokat és a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyes termékeket láttam, kóstoltam, amiből persze most nem tudok Önöknek kóstolót adni, de érdeklődésüket remélem, hogy felkeltem.

Összefogás a zöldségtermesztők és -fogyasztók között Ausztriában

Pesti Zoltán a Burgenlandi Agrárkamara (Ausztria) zöldség-gyümölcs tanácsnoka előadásából volt mit tanulnunk, hozzáállásban, szervezésben, lojalitásban, kormányzati feltételekben egyaránt.

A magyar viszonyokkal összehasonlítva (csak) egy dolgot írt a javunkra az előadó, ez pedig a múltunkból és tanulmányainkból eredő szaktudás, mint tőke.

A burgerlandi termelőket egy összetett, de mégis abszolút átlátható minőségbiztosítási rendszer védi, aminek feltétteleit viszont maximálisan teljesíteniük kell ahhoz, hogy piacon maradhassanak.

Az osztrák minőségbiztosítási rendszer horizontálisan, azaz egy termelési ill. értékesítési szinten biztosítja a termék minőségét.

Azaz ha ezzel a címkével van ellátva pl az eper, akkor bármely piacon, az év bármely szakában biztos lehet a fogyasztó abban, hogy osztrák termelő, megbízható termékét fogyasztja.

A vertikális, azaz szinteken felépítése viszont azt is garantálja, hogy a termeléstől az értékesítésig, tehát a kiindulási anyagtól egészen az üzletig garantál a folyamat zártsága.

De mit is jelent a termelőnek, mit kell betartania ahhoz, hogy termékét a polcról is bizalommal vegye le az osztrák vásárló?

  • környezetkímélő növényvédő szerek használata (IP-lista figyelembevételével)
  • fajspecifikus tápanyagutánpótlás
  • kémiai szerek helyett inkább hasznos rovarok alkalmazása
  • az öntöző- és mosóvíz folyamatos mikrobiológiai vizsgálata
  • állandó továbbképzéseken való részvétel (az üzemvezetőnek legalább 18 hónaponként kötelező)
  • munkavédelmi és higiéniai oktatás a dolgozóknak legalább évente
  • a növényvédő
  • szerek használatához szakértői igazolvány

 

És mit jelent az AMA tanúsítvány a fogyasztónak?

  • A folyamatos ellenőrzés miatt biztos lehet abban, hogy szermaradékot nem tartalmaz az élelmiszer
  • a rövidebb szállítási utak megszervezése (országhatáron belül mozog csak a termék!) miatt a megfelelő érettségi fokban szedték le a termést, ami ízében és természetes színében is jelentkezik
  • a vidék megőrzése és az osztrák munkahelyek megtartása (és ők ezt komolyan gondolják)

A RollAMA Motivanalyse adatai alapján az osztrák fogyasztó a zöldség és/vagy gyümölcs vásárlásakor a legfontosabb szempontnak a termék származását tekinti (ez egy 1-100 skálán 81-et ért el).

Csak ezt követte (74) a frissesség, íz és kinézet, ami mögött alig maradt el (73) az ellenőrzött minőség, a márkajelzés az utolsó előtti helyen állt (45), a sort pedig a beltartalom zárta a 36-os értékével.

(Arról nem szólt a felmérés, hogy miként alakult volna a sorrend, ha fogyasztói árat is feltüntetik, bár szomszédjaink erre kevésbé érzékenyek valószínűleg).

Egy 2009-es felmérés szerint a vásárlók 41%-a megnézi, hogy a kiválasztott termék rendelkezik-e AMA tanúsítvánnyal (az is beszédes adat viszont, hogy a megkérdezettek 62%-a bízik a tanúsított termékek hitelességében).

Házi lekvár, tartósító és ízfokozó nélkül

Ebben a felgyorsult világban is találunk szinte minden családban egy lelkes háziasszonyt, egy mindent tudó nagymamát, aki még tud lekvárt főzni.

A rendezvényen leültem Ecseri Istvánné Mártikával a Fazenda standján az őstermelői feladatokról, higiéniai követelményekről, a biogazdálkodásról és nem utolsó sorban a lekvárfőzésről beszélgetni.

Az impozáns lekvárok láttán először a kíváncsi látogatók is közölték, hogy ők is tudnak lekvárt főzni.

De a kínálat (csipkebogyó, cseresznye, bodzavirág, bodzagyümölcs, homoktövis, áfonya, szeder, ribizli, fűszeres szilva) láttán és a kóstolását követően elismerően jegyezték meg, hogy azért ilyet nem.

Régi ízek farmjának is nevezik Dányban az Ecseri család birtokát.

Nem ipari méretekben, csak kisebb tételekben, régi receptek és kipróbált, 4 éven át fejlesztett saját technológia alapján készülnek a lekvárok.

A titok mégsem számít csodának: minőségi lekvárt csak kifogástalan minőségű gyümölcsből lehet készíteni (többet én sem árulhatok el Olvasóinknak).

A természetes ízek viszont magukért beszéltek.

Kóstoltak már mikroorganizmusokkal kezelt szőlőt, bort vagy pálinkát?

Akik Osliban jártak, minden bizonnyal megkóstolták legalább az egyiket.

A szőlő finom volt, és természetesen nem éreztem rajta semmi „különöset”.

Az alkoholról sajnos nem tudok nyilatkozni, de míg Debreceni Kálmán és Földes István szaktanácsadóval beszélgettem az Omega3 Food Professzor Kft standján, sokan dicsérték a pálinkát is.

A lényeg mégsem az ízben volt most, hanem az előállításban.

Az effektív mikroorganizmusok alkalmazásának ötlete még 30 évvel ezelőtt indult el Japánból, és az ökológiai szempontok elterjedésével jutott el Európába.

A kutatók úgy válogatták össze a fotoszintetizáló és tejsav baktériumokat, élesztőket, sugár- és moszatgombákat, hogy azok egymás anyagcseréjét segítve, a természetben velük együtt élő növények, állatok és az ember létezését segítsék és kiegészítsék.

A növénytermesztésben alkalmazva az a lényeg, hogy a növények életfolyamatait úgy támogatják ezek a mikroorganizmusok, hogy közben visszaszorítják a betegségeket, a rovarkártételt, és a termelési színvonalat is megtartják.

Nos, Osliban azok a szőlőfürtök így voltak kezelve.

 

A mikroorganizmusok sikerei a kertészetekben egyelőre a talaj termelékenységében bizonyítottak.

Segítik a szerves anyagok átalakítását a növények számára szükséges tápanyagokká.

Ízelítő a talajoltás tapasztalataiból:

  • javuló termésminőség, magasabb antioxidánstartalom, jobb beltartalmi érték,
  • növekvő betegségekkel és kártevőkkel szembeni ellenálló-képesség (hervadásos betegség, lisztharmat kísérletek; 2009, Szarvas, Mezőhegyesi Ménesbirtok)
  • növekszik a termés eltarthatósága
  • aktívabb talajélet
  • javul a talaj vízháztartása
  • csökken az ammóniaképződés

Szántóföldi növénykultúrákban gabonafélék, napraforgó és kukorica esetében virágzáskor és termésérés idején permetezve, valamint zöldség és gyümölcsféléknél szintén permetezve intenzív gyökeresedést, jobb terméshozamot (Biopoint Kft. csemegekukorica kísérletei alapján), és betegség-ellenállóságot, gombafertőzés megállítást eredményez (Úrkúton végzett kísérletek is igazolják).

A mikroorganizmusok hatásai a növénytermesztésen túl komposztálásban, dísz- és szobanövények ápolásában, állattenyésztésben, sőt humán egészségügyben is bizonyítottak (ez utóbbiról az Osliban kapott szaktanácsadás betartása és a javasolt mikroorganizmusok tartós fogyasztása után magam is beszámolhatok).

 

„Az ember ezt, ha egykor ellesi, Vegykonyhájában szintén megteszi.”

Madách Imre ezeket a sorokat még 1861-ben írta, ki gondolta volna, hogy ma ez ennyire aktuális lesz.

Az elmúlt hónapokban nagy felháborodást kavart hazánkban a génmódosított kukorica termelése, kitárcsázása és a termelők kártalanítása.

A rövid és hosszú távú következményeket dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője foglalta össze a jelenlévőknek.

Az előadás látványos és megdöbbentő volt, a hangulatát sajnos nem fogom tudni visszaadni a cikkben, de az elvek mentén talán elgondolkodtató lesz néhány adat felelevenítése.

„A genetikailag módosított szervezetek (GMO) olyan élőlények, melyek örökítő anyagába a géntechnológia molekuláris módszereivel idegen gént juttattak be, az beépült, működik, és stabilan öröklődik.”

Ez az egyetlen olyan technológia, amit nem lehet jóvá tenni, mivel a módosított géneket nem lehet visszavonni.

Ezzel szemben mára teljesen fejre állt a világ, ahol a világ GDP-je két hét alatt megfordul, és ráadásul csak 13%-a a reálgazdaságban.

Az elmozdult, de leginkább eltorzult értékekre utal az is, hogy az EU élelmiszerjog szerint élelmiszer az, amit a gyomorba szánnak (kivéve a gyógyszereket).

Ha ebben a felfogásban végigolvassuk egy-egy általunk élelmiszernek gondolt pl. üdítőital címkéjét, rá kell jönnünk, hogy nem a fogyasztó igényei hanem a gyártó szándékai alapján tartunk egy-egy vegyi anyagot élelmiszernek.

A fogyasztók megtévesztésére alkalmasak jelenleg a termékmegjelölések is.

Ami alól csak akkor tudnánk kibújni, ha feltüntetnénk egyhangúlag az élelmiszereinken, hogy GMO mentesek (ugyanis a génmódosított tartalom feltüntetésére még nincs kötelezettség).

Az USA-ban egy közvélemény-kutatás alkalmával a megkérdezettek 75%-a állította, hogy még sosem evett génmódosított élelmiszert.

Holott a kukoricájuk és szójájuk kb. 90%-a génkezelt vetőmagból származik.

 

Ahogy a bevezetőben is említettem, Ángyán József államtitkár is részt vett az előadáson.

A szünetben kíváncsian vártuk álláspontját, különös tekintettel az aktuális GM-botrányra.

Hazánk mezőgazdasági termelésének kitörési pontja lehet – és kell, hogy legyen – a GMO-mentesség megőrzése, sőt az GM-mente Alpok-Adria régióhoz csatlakozva ezt tovább erősíthetnénk.

Európában egyedülálló volt, hogy állami fellépés keretében , hivatalosan léptek fel a GM-növények terjesztése, egyáltalán megjelenése ellen.

Itt kell megjegyezni, hogy a hivatalos propagandán még van mit javítani.

A környező országok döntéshozói hamarabb értesültek a megtalált genetikailag módosított kukoricáról az újságokból, mint ahogy a kormány az álláspontját hivatalosan is megerősítette volna, mindezt kifelé propagálva.

Azóta ezt természetesen pótolták, sőt terveik között szerepel, hogy büntető törvénykönyvbe bekerülve jogi következménye is lesz ezentúl, ha GM-növények kerülnek forgalomba, termesztésbe hazánkban

A szója-kérdésben hosszú távú megoldást jelenthet a tervezett fehérje-program, mivel hazánknak vannak elismert szójafajtái, tapasztalt szójatermesztő övezetei, talajai és gazdái.

 

Diótermesztés a Rábaközben

Osliban Klapka György 20 hektáros dióültetvényébe is ellátogathattak a rendezvény résztvevői.

Az összesen 40 hektár dióültetvénnyel rendelkező vállalkozó nem tagadja, hogy nem megélhetésként választotta a diótermesztést, elsősorban családja jövőjének szánta 16 évvel ezelőtt.

Annak ellenére, hogy inkább hobbinak indult, a legmodernebb technikával szerelte fel ültetvényét és feldolgozóját.

Az összesen 8.800 diófával rendelkező vállalkozó a kezdetekről így beszélt:

„Porpáczy Aladár professzorral beszéltem először a dióról, egyre többet tudtam meg a termesztési technológiáról.

Elutaztam a franciaországi Grenoble-ba, ott van a diótermesztés európai központja.

Noha Kalifornia és Chile szebb diót termel, azonban az ízéhez a magyar ember nem szokott hozzá.

Ma már tudom, hogy a magyar dió felveszi a versenyt a franciával: a héja sokkal vékonyabb, mint a francia diónak, azonkívül a francia kúpos, a magyar dió pedig gömbölyű.

Természetesen a tanulópénzt nekem is meg kellett fizetnem.

Először azt gondoltam, hogy egyszerűbb magoncról szaporítom a diót.

De miután elültettem 5 ezer darabot, ebből szemzés után egy év múlva megmaradt öt darab, rájöttem, hogy hallgatni kell a szakemberek szavára, és kész oltványt kell telepíteni.

A diófaültetvény ma már a hobbim is, és jobban szeretem, mint a kereskedőházamat.”

Biogazdálkodást folytatnak az ültetvényben, sosem permeteztek, de csak 2006-ban igényelték a biominősítést, akkor is az export miatt vált csak szükségessé.

16 évvel ezelőtt 7 x 7 méteres távolságba ültették a már gyökeret eresztett és előzőleg vízbe áztatott oltványokat.

A vesszőket visszavágva egy méteresre nem a koronája, hanem először a gyökerét erősítették a leendő diófáknak.

A dió életében kulcsfontosságú a csapadékellátottság, illetve annak hiányában az öntözés, így saját fúrt kutakról minden tőre 30 liter vizet öntöznek kb. kéthetenként.

A diófa kb. 4 éves korában kezd termést hozni, 14-15 éves korában kezdi leadni a maximális termését.

Azonban a sűrű ültetés akadályozhatja a fák fejlődését, ezért olykor ritkítani kell.

Osliban tehát már erejük teljében vannak a fák, sőt a 7 x 7 méteres távolságot is kinövik, így a közeljövőben ritkítást terveznek az ültetvényben.

Valóban szép látvány egy ekkora ültetvény, ami rögtön szembetűnt, az az aljnövényzet.

A füvesített dióültetvénynek van egy nagyon egyszerű, de óriási előnye (a talajkímélés mellett): nem sárba hullik a dió, tisztább és könnyebb ezáltal szüretelni (amit rázógéppel és diófésűvel végeznek).

A diónak nem szabad a földön feküdni 48 óránál tovább.

A szedést követi a szárítás, kalibrálás, roppantás, osztályozás, igény szerint a darálás majd a csomagolás.

A nyolcezer fa szüretelése összesen két-három hétig tart.

Diószüretnél legalább 40 ember munkája szükséges ahhoz, hogy be tudják gyűjteni és feldolgozni a termést.

Egy sikeres évben kb. 80 t dió fordul meg a feldolgozóban, és többségében exportra értékesítésre kerül, mivel hazánkban évente maximum két alkalommal van hagyománya a diós ételek fogyasztásának.

Itt kell megjegyeznem, hogy diópálinkát valószínűleg többen fogyasztottunk már, de olyan zöld dió lekvárt, amit Osliban kóstoltam, biztos kevesen ízleltek még. És ez is magyar termék!

A szakmai programokon túl a szervezők az érdeklődők szórakoztatásáról is igyekeztek gondoskodni, így fellépet a Kapuvári Néptánc Együttes, Mary Zsuzsi, a Kapuvári Salsa tánccsoport, Pintér Péter és Sárika operett és musical előadóművész.

Ifj. Greznár Zoltán és Cigányzenekara, a Club7 Együttes, de a szakma közelében maradva a vállalkozó kedvűek részt vehettek a Traktor Triatlon ügyességi verseny és a Veterán Traktor szépségversenyen is.

 

 

 

 

 

Sándor Ildikó