Amilyen kicsik, olyan nagy kárt okozhatnak a rágcsálók. Járványügyi jelentőségére jellemző, hogy az egerek és patkányok között több olyan járvány terjed és pusztít, amelyek mind az emberre, mind az állatokra nézve veszélyt jelentenek.
Az egereknek és a patkányoknak jelentős szerepe van a szalmonella, fertőző agyhártyagyulladás, a takonykór, tularémia, sertésorbánc, baromfipestis, száj- és körömfájás stb. terjesztésében. Testükön számtalan kórokozót hurcolnak, amelyek így könnyen az élelmiszerekre kerülhetnek, és jelentős megbetegedéseket okozhatnak. A rágcsálóirtás Magyarországon elsősorban a patkányirtás és egérirtás területére korlátozódik. Egyes esetekben (pl. közintézmények, élelmiszeripar stb.) egészségügyi rendeletek szabályozzák a rágcsálóirtás szakszerű elvégzését, otthonunkban azonban a magunk módján kell felvennünk ellenük a harcot, de egyes munkahelyeken – ilyen a mezőgazdaságon belül pl. a takarmánygyártás és –kiszolgálás is – gyakori problémát jelentenek.
Mikor érdemes rágcsálóirtásra költeni, és mikor ajánlott a „humánusabb” rágcsálóriasztó készülékek alkalmazása?
1. Ultrahangos rágcsálóriasztó készülékek
Valószínűleg a legkedveltebb megoldás, mert elvileg távol tartja a rágcsálókat, így nem az irtásra kell koncentrálnunk. A készülék az ultrahang tartományba eső hangot bocsát ki, ami az emberi fül számára nem hallható (20-45 kHz közti), de az egerek és patkányok számára a hallórendszerüket irritáló, lüktető, a dobhártyájukra és idegrendszerükre zavarólag ható hang elviselhetetlen zajt jelent. Az elriasztandó állatok nem képesek alkalmazkodni a készülékek által kibocsátott, folyamatos ultrahang frekvenciához, ily módon az ingerli a központi idegrendszerüket, megváltoztatva a táplálkozási, kommunikációs és társas viselkedésüket, így kényszerítve azokat a terület elhagyására. Folyamatos használatával a rágcsálók elkerülik vagy elhagyják a készülék működési területét. Teljes hatását a területtől függően, 10-15 nap alatt éri el. Az ultrahang terjedését jelentősen korlátozzák az akadályok (pl. falak), ezért ha egy készülékkel szeretnénk több helyiséget megvédeni, ajánlott a hang terjedésének zavartalan biztosítása (pl. ki kell nyitni az ajtókat). Elvileg tökéletes megoldás, de csak akkor igaz maradéktalanul, ha egy vagy csak néhány légtérből álló területet szeretne levédeni a kellemetlen rágcsálóktól. Nem fog eredményt hozni, ha egy zsúfolt, több zárt légtérből álló lakásból, raktárból, ingatlanból szeretné eltávolítani a rágcsálókat. Ebben az esetben megfontolandó, hogy több készülék alkalmazása vagy más módszer választása a jobb megoldás.
2. Rágcsálóirtás csalétekállomással
Irtószeres csalétekállomások létesítésekor speciális zárt műanyag etetőtálcák kerülnek kihelyezésre úgy, hogy csak a rágcsáló tudjon hozzáférni. (Tehát nem a házi kedvenc ill. a telepi „portás-segéd” fogja türelmetlenül elfogyasztani, mert számukra ehetetlen keserű ízű.). Most jöhet a már régi tapasztalat: Az egerek, és patkányok meglepően okos állatok, és könnyen kitanulnak mindent, ami fennmaradásuk ellen irányul, így ha közülük mérgezésben akár egy is elpusztul, a többi abból már nem fog fogyasztani. Az irtószeres csalétekállomás esetében viszont a fogyasztás után 3-4 nap múlva hullnak el a példányok, a rágcsálók képtelenek leszek a csalétek állomásokat kiismerni.
3. Fojtócsapda alkalmazása
A fojtócsapdák teljesen egyedülálló módszert jelentenek az eddigi kártevőirtó gyakorlati módszerekhez képest egerek és patkányok ellen egyaránt.
Működési elve, hogy egy rendkívűl erős, de rugalmas és vaskos gumigyűrűt juttat a másodperc tört része alatt a rágcsálók nyakára vagy mellkasára. A csapda egyik végében elhelyezett – levehető – átlátszó henger vakon végződő végébe kell elhelyezni a csalétket. Ezután a csapdához tartozó feltöltőkónusz segítségével a gumigyűrűt az átlátszó henger másik végén rögzítjük, majd a hengert beillesztjük a műanyag alagút megfelelő helyére. Az alagút másik vége felől érkező rágcsáló – követve a csalétek illatát – eléri a hengert, s mikor bedugja fejét annak nyílásán, elmozdít egy kioldó ravaszt. Ekkor egy rugós egység aktiválódik, amely egy pillanat alatt a kártevő nyakára löki a gumigyűrűt.
Az esemény azonnal menekülési reflexet vált ki az állatból, amely rögtön elhagyja a csapdát, mivel azonban a gumigyűrű szorítása nagyon erős, a fuldokló áldozat mindössze 1-1,5 méter megtételére képes. A csapdázást követő rövid időn belül az állat elveszíti eszméletét. A teljes és visszafordíthatatlan szívleállás 3-4 perc múlva következik be. A kártevő nem a csapda belsejében pusztul el, így nem szennyezi azt, emiatt nem tudatosul társaiban a veszély. A csapdázott állat nem jut messzire, tehát a tetemek összegyűjtése nem okoz gondot. Gyors, a kártevő nagyon rövid ideig szenved, tehát a módszer humánusnak mondható.
A termék rögzíthető, az időjárásnak ellenáll (rozsdamentes rugó, valamint műanyag alkatrészek). Fenntartása rendkívül olcsó (csak a gumigyűrűk pótlásáról kell gondoskodni).
És persze még mindig maradt a rágcsálók ellen igen hatékony porzószer, amely miután az állat testfelületén és szőrzetén megtapadt, a rágcsáló tisztálkodása során jut a szervezetükbe orális úton, de még ott van a sajttal töltött hagyományos egérfogó, az ipari ragasztós furnérlap és persze a macska…