Raktárfertőtlenítés betakarítás előtt

A jól megépített hagyományos magtárépülettel szemben alapvető elvárás, hogy jól szellőzött, száraz, szilárd aljzatú legyen a kialakítása. Fontos, hogy mind a padozat, mind pedig a falak mentesek legyenek a résektől, repedésektől. A tartószerkezetek felépítése olyan legyen, hogy ott ne alakuljanak ki nehezen hozzáférhető zugok, beszögellések. Ezek a későbbiekben jó búvóhelyei lehetnek a raktári kártevőknek.

Jogszabályi kötelezettségek

A terményraktározás jogszabály által előírt növényegészségügyi kötelezettségeket is ró a termelőkre. A magyar joganyag e tekintetben eltér az Európai Unió szabályozásától. A többi tagországban a raktári kártevők jelenléte csupán a termék minőségi osztályba sorolását befolyásolja, így a fertőzött áru szabadon tárolható, szállítható, értékesíthető. Ezzel szemben Magyarországon a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet értelmében kötelező a védekezés a raktári kártevők ellen. A rendelet 28 állati kártevő fajt sorol fel, ebben a kategóriában, mely lista felöleli a hazai magtárakban előforduló szinte valamennyi károsítót.
A rendelet ezen túlmenően kötelezi a termelőt a raktár üres állapotban történő megelőző fertőtlenítésére, illetve arra, hogy a teljes tárolási időszakban a terményt, a tároló és feldolgozó helyeket a raktári kártevőktől mentesen tartsa. Fertőzött termény, vetőmag, göngyöleg a magtárból ki sem szállítható, kivéve, ha ez fertőtlenítés céljából történik.
További kötelezettséget jelent a terményraktárak, malmok és takarmánykeverők tulajdonosainak a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I. 17.) FVM rendelet előírása. Ennek értelmében minden év február 28-ig kötelesek a magtár adatait a területileg illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságnál bejelenteni.
A szigorú szabályozás célja egyértelmű, biztosítani kell a termények kártevőmentességét, illetve meggátolni ezen kártevők felszaporodását, terjedését.

Ideális élettér

A raktárépületekben, silókban, konténerekben lévő terményhalmok ugyanis ideális viszonyokat jelentenek az itt élő kártevő szervezeteknek, mert a táplálék elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, a hőmérsékleti és nedvességértékek a szántóföldhöz képest kiugró szélső értékek nélkül, csak szűkebb intervallumok között mozognak és a természetes ellenségek sem nagyon gátolják a fejlődésüket, felszaporodásukat.

Raktári kártevők, rágcsálók, alkalmi látogatók

A magtárakban előforduló fajok három csoportra oszthatók: raktári kártevők (atkák, portetvek, molylepkék lárvái, zsizsikek); rágcsálók (egér, patkány) és az alkalmi élelmiszer látogatók (hangyák, csótányok). Az utóbbi két csoport egyedei általában a garmadák felületén károsítanak és csapdázással jól távol tarthatók. A többnyire a garmadák belsejében élő raktári kártevőket azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni és szükség esetén védekezni kell ellenük.

Tisztítás, fertőtlenítés

1. kép : Az új termény fogadására kész a Bőnyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet magtára
1. kép : Az új termény fogadására kész a Bőnyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet magtára
 
A magtárakban a betakarítás előtti legfontosabb feladat a megelőző tisztítás, fertőtlenítés. Ez a terménytárolók kiürítésével kezdődik meg. Ilyenkor nemcsak a szemesterményeket, hanem az ott ideiglenesen tárolt anyagokat, eszközöket, gépeket is ki kell költöztetni. Ahol indokolt, el kell végezni az épületen a szükséges javításokat, karbantartási munkákat. Lényeges feladat az épület tetőszerkezetének javítása, mellyel elkerülhetők a későbbi beázások, csapadékvíz befolyások. Ez azért fontos, mert a nedves termény jó mikroklímát biztosít a raktári kártevőknek, különösen az atkáknak, lehetőséget ad a penészgombák megtelepedésének. A falak, padozat repedéseit a lehetőségekhez mérten ki kell javítani. Ha ez nem lehetséges, a takarítás során főleg az ilyen területekre kell koncentrálni. A vakolt falak meszelésével a penészgombák életterét csökkenthetjük.
A gondos takarítást, tisztítást mindazon helyeken el kell végezni, ahol a termény megfordul, így a szárítóberendezésben is. A felkészülés további elengedhetetlen része a rakodógépek, szállítószalagok, csigák tisztítása is.
2. kép : A szárító alapos tisztítása fontos feladat betakarítás előtt
2. kép : A szárító alapos tisztítása fontos feladat betakarítás előtt

A vegyszeres kezelés

Mindezek mellett természetesen nem kerülhető ki a vegyszeres prevenció sem, amit főként azokban a tárolóterekben kell különös gondossággal elvégezni, ahol az előző évben fertőzés fordult elő.
Az üres raktárak hatékony fertőtlenítését egészségügyi gázmesterek közreműködésével kijuttatható gázosító szerekkel (Degesch Magtoxin, Degesch Phostoxin, Detia Gas EX-B, Quickphos, Tekphos), vagy az engedélyezett rovarölő szerekkel (Actellic 50 EC, Alligator, Cyren EC, K-Obiol 25 EC, Megatox 22 EC, Pyclorex Neo, Reldan 22 EC) végezhetjük el. Itt kell megjegyezni, hogy az Alligator, Cyren EC és a Pychlorex Neo csak üres, tárolt szemesterményektől mentes raktárakban alkalmazható.
A gázosító szerekkel végzett fertőtlenítés során az egészségügyi gázmester utasításai szerint kell eljárni.
A rovarölő készítmények hatáskifejtéséhez rövidebb behatási idő elegendő, de célszerű ezalatt is maximálisan gondoskodni a magtár megfelelő szigeteléséről, majd a raktárnyitás után a legalább 24 óráig tartó szellőztetésről.
 

Trópusi kártevők itthon otthon

A raktári kártevők közül több faj melegebb tájakról, egyesek egyenesen a trópusokról (babzsizsik – Acanthoscelides obtectus, gabona-álszú – Rhizopertha dominica) származnak. Mára ezek a fajok általánosan elterjedtek, részei lettek a hazai faunának. Ugyanakkor a raktári kártevők döntő többsége, néhány kivételtől eltekintve (borsózsizsik – Bruschus pisorum, mezei gabonamoly – Sitotroga cerealella) kizárólag a tárolóhelyeken képesek fennmaradni, szaporodni. A magtárakba történő behurcolásuk, történjen az szállítóeszközzel, göngyöleggel, terménnyel nagyon nehezen akadályozható meg. Általában a garmada belsejében élnek, így a kontakt hatású rovarölő szerek hatástalanok ellenük.

Kozmopolita kártevők

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a Győr-Moson-Sopron megyei magtárakba betárolt szemesterményekben leggyakrabban a kis lisztbogár (Tribolium confusum), a fogasnyakú gabonabogár (Oryzaephilus surinamensis) és a gabonazsizsik (Sitophilus granarius) fordult elő.
Mindhárom faj kozmopolita, szinte az egész világon előfordulnak, elsősorban azonban a melegebb égövi területeken okoznak óriási károkat. Magyarországon is a leggyakoribb raktári kártevők között tartják számon őket.
A nagyszámú (egyes adatok szerint 1500 db) petét rakó kis lisztbogár a tojásait ragacsos váladékával vonja be, amelyek így jól megtapadnak a szemeken. Rostálással, szeleléssel sem távolíthatóak el. Lárvája aktív, mozgékony, a szemeket szabálytalan rágásával károsítja, ürülékével, levedlett lárvabőrével szennyezi. Az erősen szennyezett termény dohos szagú, takarmányozásra, feldolgozásra alkalmatlan. A kifejlett bogár, ha gyengén is, de képes repülni, így a terjedése berepülés útján is lehetséges.
A hosszúkás lapított testű fogasnyakú gabonabogár bizarr, csipkézett előtoráról kapta elnevezését. Azon kevés raktári kártevők közé tartozik, amely a szabadban, a fák kérge alatt is megtalálható. Lárvája gyakran más raktári kártevők pusztításával ragadozó életmódot is folytat. A hosszú, akár 3 évig is élő bogár kifejlett, imágó állapotban azonban már csak növényevő. A ragadozó életmódból származó esetleges haszna így eltörpül az okozott kár mellett.
A raktári kártevők közül talán a gabonazsizsik a legismertebb. A repülni nem tudó, szívós bogár oxigénigénye csekély, így a garmadák alján is megél. A téli időszakban nem károsít. A raktárak védett zugaiban, résekben, repedésekben telelőre vonul, ahonnan azonban tavasszal 10-12 oC átlaghőmérséklet esetén már előjön. Lárvája a szemek belsejében táplálkozik, sokszor csak a maghéjat hagyja meg. A bogarak a szemeken kívülről szabálytalan lyukakat, mélyedéseket rág.

Károsítók észlelése

3. kép : Halom mintavevő és zsizsik szita
3. kép : Halom mintavevő és zsizsik szita
 
A fenti kártevők a garmadák belsejében, védett helyen táplálkoznak, szaporodnak. Ez a körülmény nemcsak a védekezést, de a károsítók észlelését is nagyon megnehezíti. A bogarak csak a teljesen befülledt, károsítástól túlnedvesedett terményhalomból másznak ki és szétszéledve keresnek új táplálékot. Ha csak ekkor kerülnek szem elé, akkor már késő az eredményes védekezés megkezdése. Ezért a kártevőket jóval korábban szükséges észlelni. Ehhez a legmegfelelőbb eszközök a halom mintavevő és a zsizsik szita. A halom mintavevő méretét úgy kell megválasztani, hogy azzal a garmada alsó egyharmad részéből is tudjunk mintát venni. A szitálás eredményéből már egyszerűen, szabad szemmel is tudunk következtetéseket levonni. Ha a szövetes rázólapon levő törmelékben néhány perc várakozás után rovarmozgást látunk, védekezni kell. A nagyítóval, mikroszkóppal elvégzett vizsgálattal természetesen pontosan azonosítható a probléma okozója, a végeredmény azonban ugyanaz: rövid időn belül meg kell szervezni a védekezést.

Leghatékonyabb védekezés

A raktári kártevőkkel fertőzött termény leghatékonyabban a gázosítószerekkel mentesíthető (Degesch Magtoxin, Degesch Phostoxin, Degesch plates, Degesch strip, Detia Gas EX-B, Quickphos, Tekphos). Ezek alkalmazásához egészségügyi gázmester közreműködése szüksége.
Az üres raktárak fertőtlenítésére is jól használható Actellic 50 EC, K-Obiol 25 EC, Megatox 22 EC, Reldan 22 EC szintén bevethetők a terményhalmok mentesítésére is, de számolnunk kell azzal, hogy erősebb fertőzés esetén csak gyengébb hatékonyságot érhetünk el alkalmazásukkal.

Ökológiai gazdálkodásban

Nehezebb helyzetben van, aki az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint kívánja a mentesítést elvégezni, mert ezeket az eljárásokat nem alkalmazhatja. A magtárak, raktározás állati kártevői elleni védekezés a biogazdálkodásban az egyik legnehezebben kezelhető növényvédelmi probléma. Itt nagyobb szerepe van a megelőzésnek, az üres raktárak tisztításának, a műszaki eszközök (szállítószalagok, szellőztető berendezések) mosásának, sűrített levegős portalanításának. Cél az előző évi terménymaradványok minél teljesebb körű eltávolítása, mert leginkább ezek lehetnek a fertőzés forrásai.
 
A fertőzött termény biológiai módszerekkel történő mentesítése ipari méretekben még nem kiforrott. A légszelektorok, különböző méretű rostasorok egymás utáni gyakori alkalmazása mellett leginkább talán a tárolótér széndioxiddal történő feltöltése látszik járható útnak.
 
Havasréti Béla
növényvédelmi zoológus
Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
betakarítás gabona kártevő magtár rágcsáló technika termény