Kukorica betakarítás műszaki háttere

A gabonafélék, így a kukorica betakarítása is nagy feladatot jelent a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások és termelők számára. Az előző évi és idei szélsőségesen száraz, kedvezőtlen időjárás sem a kalászos gabonák terméshozamára, sem a kukorica várható hozamára nem volt jó hatással. Ezért is nagyon fontos, hogy a kukorica betakarításra a mezőgazdasági termelők megfelelő logisztikával, a műszaki eszközök gondos előkészítésével készüljenek fel, ezzel is kisebb lehetőséget adva a további időjárási, és az egyéb betakarítási veszteségek növekedésének. A kukorica betakarítás időszaka a szélessávú, FAO számú fajtaválasztéknak köszönhetően elég hosszú időszakra – szeptembertől novemberig – esik, ugyanakkor a száraz időjárású évjáratokat leszámítva, az időegység alatt betakarítható volument a szárítókapacitás korlátozza. A termőterülethez, a hozamokhoz és a betakarítási időszakhoz rendelkezésre álló bőséges arató-cséplőgép kapacitás mellett azonban az arató-cséplőgépek áteresztőképességét és tömegteljesítményét mindenképp célszerű kihasználni az üzemeltetés gazdaságosságának biztosítására.

A kukorica betakarításban használt arató-cséplőgépek áteresztőképessége, elérhető tömegteljesítménye az arató-cséplőgép konstrukciójától, cséplő, tisztító és leválasztó szerkezetének geometriai méreteitől függ. Természetesen az adott típusú arató-cséplőgépen – a kezelési utasításban előírt – átalakításokat, átszereléseket és beállításokat, beszabályozásokat el kell végezni. Azokat a fontosabb műszaki paramétereket, melyektől az arató-cséplőgépek áteresztőképessége és tömegteljesítménye függ az 1. ábrán rögzítettük.

1. ábra:	A különböző konstrukciójú arató-cséplőgépek nagyságrendjét meghatározó paraméterek

1. ábra

A különböző konstrukciójú arató-cséplőgépek nagyságrendjét meghatározó paraméterek

Az 1. ábra szerinti konstrukciós és nagyságrendű arató-cséplőgépekkel – a kategóriájukhoz rendelt áteresztőképesség alapján – kukorica betakarításban várható szemtömeg-teljesítmény értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A különböző nagyságrendű arató-cséplőgépektől elvárható teljesítmények

kukorica betakarításban

1. táblázat

Megnevezés

Mérték-

egység

Munkaidő

kihasználás / hozam

Arató-cséplőgépek nagyságrendi besorolása

áteresztőképesség alapján

16

20

24

28

32

34

(kg/s)

(kg/s)

(kg/s)

(kg/s)

(kg/s)

(kg/s)

Szemtömeg-teljesítmény

t/h

Alapidő 100 %

28,80

36,00

43,20

50,56

57,60

72,00

Produktív idő 70 %

20,16

25,20

30,24

35,28

40,32

50,40

Összes munkaidő 40 %

11,52

14,40

17,28

20,16

23,04

28,80

Terület-teljesítmény

ha/h

Alapidő 100 %

4 t/ha

7,20

9,00

10,80

12,60

14,40

18,00

6 t/ha

4,80

6,00

7,20

8,40

9,60

12,00

8 t/ha

3,60

4,50

5,40

6,30

7,20

9,00

Produktív idő 70 %

4 t/ha

5,04

6,30

7,56

8,82

10,08

12,60

6 t/ha

3,36

4,20

5,04

5,88

6,72

8,40

8 t/ha

2,52

3,16

3,78

4,42

5,04

6,30

Összes munkaidő 40 %

4 t/ha

2,88

3,60

4,32

5,04

5,76

7,20

6 t/ha

1,92

2,40

2,88

3,36

3,84

4,80

8 t/ha

1,44

1,80

2,16

2,52

2,88

3,60

Az 1. táblázat adatai irányszámokként kezelhetők, ami az esetleges üzemi sajátosságok szerint korrigálhatók. Mindenesetre ezekből a számokból már sok, a kukorica betakarítással kapcsolatos feladat megoldása tervezhető, a tömegteljesítmény és a várható hozamok alapján meghatározható a betakarítandó volumen, ami alapja a szállítókapacitás meghatározásának. A területteljesítmények ismeretében és a kombájnkapacitás, darabszám alapján a betakarítási időszak tervezhető.

Az 1. táblázatban szereplő számadatok eléréséig azonban sok apró lépést kell megtenni a kombájnok üzemeltetése során. Ezeknek a lépéseknek a megtételével azonban az üzemeltetési paraméterek javíthatók. A betakarítási időszakban a meglévő kombájnpark már adott, azzal kell gazdálkodni. Mindenekelőtt nagyon fontos, hogy az adott növényféleségnek, nevezetesen a kukorica betakarításhoz szükséges felszereltséget biztosítsuk, ez elsősorban a cséplőszerkezet esetében a kukoricakosár, a tisztítószerkezet vonatkozásában a felső rosta eltávolítását jelenti. Az 1,5 %, vagy a gazdaság által elviselhető szemveszteség melletti tömegteljesítmény eléréséhez, a gazdaság termelési szintjéhez, a várható hozamokhoz, és az arató-cséplőgép nagyságrendjéhez igazodó munkaszélességű (6-8-12 esetleg 16-soros) csőtörő adapter használata szükséges (2-3-4. ábra).

2. ábra:	A hazai fejlesztésű ?OROS? CORNADO összecsukható vázkeretű csőtörő adapter CLAAS LEXION 550 arató-cséplőgépen

 

2. ábra:  A hazai fejlesztésű „OROS” CORNADO összecsukható vázkeretű csőtörő adapter CLAAS LEXION 550 arató-cséplőgépen

3. ábra:	A nagyteljesítményű arató-cséplőgépekhez illeszkedő összecsukható vázkeretű 16-soros ?OROS CORNADO? csőtörő adapter JOHN DEERE S 690i kombájnon

3. ábra:  A nagyteljesítményű arató-cséplőgépekhez illeszkedő összecsukható vázkeretű 16-soros „OROS CORNADO” csőtörő adapter JOHN DEERE S 690i kombájnon

4. ábra:	12-soros ?CONSPEED 1275? adapterrel szerelt CLAAS LEXION 670 arató-cséplőgép munka közben

 4. ábra:  12-soros „CONSPEED 1275” adapterrel szerelt CLAAS LEXION 670 arató-cséplőgép munka közben

  Annak a szemléletnek kellene érvényesülnie, hogy az arató-cséplőgépek kihasználását, vagy leterhelését lehetőleg ne a munkasebesség növelésével, hanem a nagyobb munkaszélességű csőtörő adapterek használatával érjük el. Ez azért fontos, mert a munkasebesség növelésével a fajlagos hajtóanyag-felhasználás nő, a munkaszélesség növelésével viszont csökken ez az érték. Az univerzális traktorokon alkalmazott mechanikus és automatikus párhuzamos, illetve sorkövető berendezések, automatakormányzás, a kukorica vetés csatlakozó sorainak hibáit minimálisra csökkentik. Az arató-cséplőgépeken az automata sorontartó automatikák, GPS RTK vezérlésű automatakormányzás pedig a vetőgép és betakarító adapter sorszámának különbségéből adódó csőelhagyási veszteségeket minimalizálja. Ez a tény is támogatja az adott motor- és tömegteljesítményű arató-cséplőgép kihasználásához, a 6-7 km/h munkasebesség-tartományban dolgozó, minél nagyobb munkaszélességű vágóasztal használatát. Átlagos terméshozamok esetén az 1.040-1.100 mm cséplőrész szélességű, 4 szalmarázóládás gépekhez megfelelnek a 6-soros; az 1.100-1.420 mm cséplőrész szélességű, 5 szalmarázóládás gépekhez a 6-8-soros; míg az 1.580-1.700 mm cséplőrész szélességű, 6 szalmarázóládás gépek a 8-12-soros; az ettől nagyobb teljesítményű forgószalma-leválasztású és axiál-dobos gépekhez pedig a 12-soros, vagy akár a piacon újdonságnak számító (76,2 cm sortávolságú) 16-soros adapter használata javasolható. A 12-16-soros, tehát 9,1-12,2 m munkaszélességű adapterek üzemeltetésekor a GPS vezérlésű automatakormányzás, vagy a sorkövető automatika alkalmazása ergonómiai szempontból is előnyös lehet. A GPS vezérlésű automatakormányzás és a beállítható szemveszteség alapú automata terhelésszabályozás – a tömegteljesítmény tekintetében – 15% teljesítménynövekedést is eredményezhet. A betakarítandó kukorica tulajdonságainak megfelelő, a gyakorlati szempontok szerinti, a kezelési utasításban leírtakkal összhangban történő gépbeállítással, és annak a mindenkori helyzethez történő igazításával is közelíthetjük az üzemeltetés optimumát. Nehéz talajviszonyok mellett a gumihevederes járószerkezet használata javítja az üzembiztosságot (5. ábra).

5. ábra:	A gumihevederes járószerkezet nehéz talajviszonyok mellett növeli az üzembiztosságot

 

5. ábra:  A gumihevederes járószerkezet nehéz talajviszonyok mellett növeli az üzembiztosságot

  Ezek a paraméterek a következők lehetnek: cséplőrés beállítása, szelelő fordulat, vagyis a tisztítólevegő mennyisége. Ugyancsak fontos az üzemi körülményeknek megfelelő tarlómagasság beállítása. Az utóbbi időben a kukoricaszár energiacélú felhasználása iránti igények következtében egyre nagyobb mennyiségű kukoricaszár kerül bebálázásra. Ha a kukoricaszárat bálázással takarítjuk be – minden esetben használjuk a kombájnszecskázó, és az adapter szárzúzó berendezését – a tarlómagasság maximum 15-18 cm lehet.

Az arató-cséplőgépek kiszolgálásában a kukorica betakarításban is legnagyobb feladatot a betakarított szem elszállítása jelenti. A szállítási feladat megszervezését az arató-cséplőgépek üzemeltetésének kell alárendelni. Ez azt jelenti, hogy a szállítókapacitást a betakarítási teljesítmény 1,2-1,5-szeresére kell méretezni. Természetesen a szemszállítás szervezésében is a szállítógéppark műszaki paraméterét, az üzemméretet, és a termőterület nagyságát is figyelembe kell venni. Az arató-cséplő gépek teljesítményét korábban az 1. táblázatban foglaltuk össze. A szállítási feladat egy, illetve két lépcsős szállítási körfolyamként a betakarítási és szállítási, a fogadó helyen történő ürítési, valamint a kétfázisú szállítás esetén az átrakodási teljesítmények alapján az alábbi blokk vázlat szerint szervezhető:

02

 

A szállítási folyamat teljesülésének feltétele, hogy:

 WBetak = WPt ≤ WSzáll ≤ WÜrítés

WÁtrakó ≤ WKiközelítés + WÁtrak ≤ WSzáll ≤ WÜrítés

A különböző teljesítményeknél az összes munkaidőre vonatkozó teljesítményt kell figyelembe venni, a szállítás vonatkozásában a fordulóra vonatkozó teljesítményt, amit ugyancsak számos tényező befolyásol, az útviszonyoktól függően elérhető menetsebesség, várakozási idők. Az arató-cséplőgépek és a szállításban résztvevő nehéz univerzális traktorok üzemeltetését segítő informatikai fejlesztések a szállítási körfolyamat optimalizálásában is jelentős könnyítéseket, pontosításokat eredményezhet.

A jelenlegi birtokviszonyok mellett nagyon gyakran kisebb termőterületeket kell learatni. Ez esetben a tábla körbevágása és kinyilalása után vetélő mozgásmódban célszerű üzemeltetni az egy vagy két arató-cséplő gépet. Ebben az esetben a szállítást megoldhatjuk egytengelyes és tändem, illetve tridem futóműves, vagy két- és háromtengelyes billenőszekrényes pótkocsikkal. Az egytengelyes, tändem, tridem futóműves pótkocsik használatának előnye a jó terepjáró képességben, a jó manőverező képességben rejlik. A két- és háromtengelyes pótkocsisszerelvények is kialakíthatók. Mindezek mellett a pótkocsik csere pótkocsiként a tábla végén leállítható, ezekbe a kocsikba a forduló közben is megoldható.

A traktoros pótkocsis szerelvények használata – üzemen belüli szállítási távolságok esetén számos előnyt jelenthet a közúti tehergépkocsis pótkocsis szerelvényekkel szemben. Az univerzális és nehézuniverzális traktorok szállításra is használt változatai rugózott mellsőhíddal 40 km/h végsebességű (egyes változatok 50-60 km/h) sebességváltóval, jármű üzemmódban és annak megfelelő teljesítményszinten dolgozó motorokkal rendelkeznek, tehát e tekintetben versenyképesek a közúti pótkocsis szerelvényekkel. Mindezek mellett alacsony nyomású gumiabroncsokkal felszerelt egy-két három tengelyes (tändem vagy tridem tengelyes) futóművek révén kevésbé tömörítik a talajt.

Nagyobb táblaméretek és több arató-cséplőgép üzemeltetésekor – nagyobb szállítási távolságok esetén – az említett traktoros szállítóeszközök mellett az összkerékhajtású terepváltóval szerelt billenőplatós tehergépkocsikból és pótkocsikból álló szerelvények használhatóak, a tehergépkocsik nagyobb megengedett sebességtartománya következtében nagyobb szállítási teljesítmények érhetők el.

A nagy volumenű betakarítás esetén az arató-cséplőgépek, mind a szállítóeszközök kihasználása szempontjából feltétlen követelmény a menet közbeni ürítés, illetve anyagátadás (6. ábra).

6. ábra:	Menet közbeni ürítés traktoros pótkocsis szerelvényre

 

6. ábra:  Menet közbeni ürítés traktoros pótkocsis szerelvényre

A közúti tehergépkocsis szállítóeszközökkel a tarlóra rámenni nem tanácsos, és közúti sebességváltójuk nem teszi lehetővé a kukorica betakarításra többnyire jellemző talajviszonyok melletti biztonságos mozgást, illetve a menet közbeni ürítés feltételeként szükséges szinkronhaladást, nagy talajtömörítést okozó futóműveknél nem is alkalmazzuk a tarlón való manőverezésre.

A menet közbeni ürítés biztonságos lebonyolítását mindenképp elősegíti a gyűjtő-átrakó pótkocsik használata (7. ábra).

7. ábra:	A 28 m3-es Perard X-Flow 28 kiközelítő kocsi használata kukorica betakarításban is javíthatja a kombájn és szállítóeszköz kihasználást

 

7. ábra:  A 28 m3-es Perard X-Flow 28 kiközelítő kocsi használata kukorica betakarításban is javíthatja a kombájn és szállítóeszköz kihasználást

  A nehéz univerzális traktorokkal üzemeltetett csigás átrakórendszerű pótkocsik rendszerint alacsonynyomású gumiabroncsokkal vannak felszerelve, vagyis kevésbé tömörítik a talajt, mint a közúti gumiabroncsokkal szerelt szállítóeszközök. A gyűjtő-átrakó pótkocsik alkalmazása különösen előnyös tehát, ha kukorica betakarításkor a szemet nagyobb szállítási távolságra levő bértároló helyekre kell szállítani nagyteherbírású közúti szállítóeszközökkel. Ebben az esetben a gyűjtő-átrakó kocsi a táblán átveszi a szemet a kombájntól, kiközelíti a táblaszélén, vagy a közeli földúton várakozó szállítóeszközhöz és a csigás átrakó berendezéssel arra átrakja.

A kukorica betakarításhoz kapcsolódó kétfázisú, kiközelítéses szállítási munkákban jól használhatók a tridem tengelyes, légrugós kormányzott futóművel szerelt, billenőszekrényes, vagy letolólapos „nyerges” pótkocsik is. A kormányzott háromtengelyes futómű és a „Dolly” nyeregszerkezet futóműve is széles, alacsonynyomású gumiabroncsozásúak, ennek közvetlen előnye az alacsony talajterhelésből adódó kis talajtömörítő hatás, de éppen ezért a vontatási teljesítmény-igény is alacsony. A „Dolly” alkalmazásával a gépszerelvénnyel a termőterületen felfogott anyag – kukorica – sáros, felázott terepen is biztonságosan kiközelíthető az épített úton várakozó közúti nyerges vontatóhoz, ami a közúti szállítást nagy távolságokra is elvégezheti.

Mind a traktoros pótkocsikba, mind a gyűjtő-átrakó kocsikba, illetve a „Dolly”-s nyerges pótkocsikba való menet közbeni ürítést nagyban segíti a GPS vezérlésű automatakormányzás használata az arató-cséplőgépen és a vontató traktoron. Ekkor a menet közbeni ürítéshez szükséges szinkronhaladást a traktoros pótkocsis szerelvényen az arató-cséplőgép vezérli.

Mindkét megoldás a bérvállalkozók esetében is biztosítja mind a kombájn, mind a közúti szállítókapacitás összehangolását és optimális kihasználását, esetenként áthidalja a szállítási folyamatokban keletkező fennakadásokat is. A mai korszerű szárító-tároló telepek fogadóhelyei – térfogat és egyéb geometriai méretek tekintetében – alkalmasak a különböző konstrukciójú és teherbírású szállítóeszközökön érkező szemestakarmányok, így a kukorica fogadására is.

A szemes kukorica betakarításához kapcsolódó szállítóeszközök a tárolótelepi fogadóhelyet – az eltérő geometriai méretek ellenére is – jól meg tudják közelíteni. A vízszintes vonórúd-terhelésű pótkocsik többsége egy pótkocsis üzemben három, két pótkocsis üzemben mindkét oldalra egyaránt tudnak üríteni. A függőleges vonórúd-terhelésű pótkocsik általában hátrafelé történő üzemmódban üríthetők. Az utóbbi időben a nagy teherbírású pótkocsikat letoló szerkezettel látták el. Éppen a fogadóhelyek pontos megközelítését segíti elő – ezeken a nagy teherbírású tändem, iker, vagy tridem tengelyű pótkocsikon – a tolató üzemmódban is működő tengelycsonk kormányzású futóművek alkalmazása. A tehergépkocsis-pótkocsis szerelvények két oldalra, míg a nyerges szerelvények hátrafelé billentéssel ürítenek.

  Dr. Kelemen Zsolt

  MGI – Gödöllő

betakarítás kukorica növénytermesztés technika