Sürgős, mert ha a késői védekezés miatt túlszaporodnak, akkor már aligha védhető meg a termés. Ám ahol elhibázzák a védekezést, ott más emlősök, madarak, de még ember is megsérülhet!
Nincs idő késlekedésre!
Több vármegyében erősen elszaporodtak tél végére a mezei pockok. Különösen az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére a mezei pocok népessége, de a nem művelt területeken (például árokpart, táblaszél, ruderália) is észlelhető tömeges előfordulásuk. Többek között Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékben okoznak nagy területen erős fertőzést a rágcsálók. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint kulcsfontosságú, hogy a gazdálkodók mihamarabb felmérjék a mezei pockok népességét a táblákon és azok környezetében. A túlszaporodás szakaszában a természetes populációszabályozás már nem elégséges a kártevő ellen, a késve megtett védekezés pedig hatástalan a gyarapodó egyedszám ellen, így a kártétel sem lesz kellően mérsékelhető.
Kezelés előtt el kell távolítani a ragadozómadarak T-fáit!
Az időben megtett védekezéssel csökkenthető a kártétel, és ehhez többféle készítmény és felhasználási forma áll a gazdák rendelkezésére. A kémiai beavatkozás 3-5 db lakott járat/100 m2 fertőzés esetén indokolt. Magyarországon mezei pocok elleni védekezésre engedélyezett készítmények megtalálhatók a Nébih (fentebb is idézett) oldalán. Különösen fontos, hogy ahol rágcsálóirtó csalétekkel védekeznek a mezei pocok ellen, ott a ragadozó madarak számára kihelyezett T-alakú ülőfákat a kezelés előtt távolítsák el. A felületkezeléssel érintett területek esetében az illetékes vadásztársaságot is értesítenie kell a gazdálkodónak, még a kezelés előtt.
A kártevőben kialakuló rezisztencia megelőzése, valamint a folyamat lassítása érdekében ‒ az integrált védekezési alapelveknek megfelelően ‒ célszerű az eltérő hatásmódú készítmények, a hatóanyagok váltott kijuttatása.
Komoly veszélyekkel kell számolni!
A Nébih korábban arra is figyelmeztetett, hogy bár a véralvadásgátló készítménnyel végzett teljes felületkezelés nagy területen egyszerűbb kijuttatási mód lehetne, a súlyos humán és környezeti károk kockázatát rejti. A Nébih honlapján ismertetett rágcsálóirtó szerek rendelkeznek szükséghelyzeti engedéllyel a mezei pocok gradáció megállítása és az ebből eredő gazdasági károk csökkentése céljából. A készítmények országszerte, de kizárólag járatkezeléssel kijuttatva alkalmazhatóak a szántóföldi és kertészeti kultúrákban, gyepterületeken és ruderáliákon. Ám klórfacinon (véralvadásgátló) tartalmú készítmény nemcsak a mezei pockok lakott járataiba, hanem külső területekre is kerül, akkor a környezetében számolni kell minden más ‒ kisemlős, sőt a magevő madarak ‒ pusztulásával is. A látványos mérgezési eseteken felül a teljes felületkezelés globális következményeket is vonhat maga után, továbbá az emberi egészségre is veszélyes, ugyanis lenyelve, bőrrel érintkezve és belélegezve egyaránt végzetes hatással járhat. Ezen magas kockázati tényezőkre való tekintettel a véralvadásgátló szerrel végzett teljes felületkezelést a hatóság nem engedélyezi!
