Gondolatok a repce kártevőiről 2024-ben

A 2023-as év időjárását a 2022-es aszályos időszak után normális mennyiségű és eloszlású csapadék jellemezte. Ez minden élőlény számára fontos volt. A szántóföldi növények öntözés nélkül is jó termést hoztak. Az őszi káposztarepce tavasszal, a vegetáció beindulásakor és ősszel, a vetéskor is megkapta a megfelelő mennyiségű csapadékot. 2023-ban szerencsére nem kellett porba vetni.

Változásokhoz alkalmazkodva

Évek óta jellemző, hogy a napraforgó mellett a repcének van biztos piaca, mivel a tüzelő- és az alternatív hajtóanyagok iránt töretlen a kereslet. A sikeresen bevezetett új fajtákkal és hibridekkel intenzívvé vált a termesztéstechnológia. A biztos bevételt hozó nagy repcetermés eléréséhez mindenképpen szükséges a változó klíma figyelembevétele. A kártevő rovarok alkalmazkodása a klímaváltozáshoz már elkezdődött, így a hatékony növényvédelemhez az előrejelzés szerepe felértékelődik. Ennélfogva továbbra is nagyon fontos a táblaválasztás, a fajtaválasztás, a vetésforgó és a tápanyag-utánpótlás; ez utóbbi még mindig a sokszorosába kerül, mint egy éve. A tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen az erős és egészséges káposztarepce termesztéséhez. Az egészségesen áttelelt repce sokkal ellenállóbb a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben. Azonban a megnövekedett költségek is gátolhatják a nagy termés elérését. Az uniós tagországok megszavazták a neonikotinoidtartalmú rovarirtó szerek használatának teljes körű tilalmát az EU-ban. Ez megnehezítette a védelmet a csírakori kártevők ellen, ami olyan fontos változás, amelyet a gazdák már figyelembe vesznek a termesztéstechnológiában.

Előrejelzés és védekezés

A következőkben szó lesz az előrejelzés és a védekezés lehetőségeiről, külön kiemelve a klímaváltozást és a zöldítés okozta anomáliákat. 2023 őszén elég nedvesség volt a földekben, így a repce egyenletesen kelt ki. Amennyiben vetéskor száraz időszak jellemző, akkor ez hézagos és fejlődésbeli különbségeket okozhat. A frissen elvetett magokra és a kis gyököcskére nagy veszélyt jelentenek a pajorok és a drótférgek lárvái. A nedves közeget, amilyen ősszel jellemző volt, ezek a kártevők kifejezetten szeretik. Ezek a rovarlárvák könnyen észrevehető, foltszerű kártétellel jelentkeznek. Így fontos a tábla ismerete, mert a tömeges szaporodásuk általában mindig ugyanazon a helyen jelentkezik. A legegyszerűbb előrejelzési módszer a területi quadrát módszer. Ez tökéletesen alkalmas mindkét faj előrejelzésére. Amennyiben quadrátonként 1-2 pajor vagy 2-3 drótféreg jelen van, ez már menynyiségi kárt tud okozni, ezért védekezni kell. A kikelt csíraleveles növényekre már várnak a repcebolhák (1. kép).

Kártételük nagysága esetenként végzetes lehet a növényekre. Száraz időszakban szinte letarolják a táblát. Ha már kinőtt a repcebolhák „foga” alól a kis növény, és megjelennek az első lomblevelek, akkor jelenik meg és rakja le a petéit a repcedarázs (2-3. kép).

Hogy is kerülnek a kártevők ősszel a repcetáblákba? Az elsődleges fertőzési forrás a repceárvakelés (4. kép), innen a kórokozókon kívül kártevők is átkerülhetnek a táblába.

A zöldítésbe vetett keresztesvirágúak (5. kép) esetén, ha egymás mellett van a repce és a zöldítéses tábla, akkor ez is egy veszélyforrás.

Ősszel a gyapottok-bagolylepke és a gamma bagolylepke, ha nincs más, jó lesz a repce is alapon, nagy kárt tud okozni. A hideg ősz végi, tél eleji idők beálltával a pockok, kószapockokis behúzódnak a táblákba, és megrágják a növényeket.

Tavaszra készülve

Nagyon fontos, hogy a télre jól felkészült, egészséges repce tavasszal erős virágzati tengelyt tud fejleszteni, ami meghatározó a termés mennyisége szempontjából. A klímaváltozás hatására ma már korábban, február elején alkalmas lehet az időjárás a repceszárormányosok rajzására. Akkor pedig, amikor késve érkezik a tavasz, szinte robbanásszerűen jelennek meg a bogarak. A termésbiztonság növelésére érdekében fontos, hogy tavasszal fokozott figyelemmel kísérjük az időjárás alakulását, mert az imágó alakban telelő repceszárormányosok alacsony, 7–8 °C léghőmérséklet esetén is előjönnek a telelőhelyekről. A szárormányosok tömeges megjelenésére csak 15 °C felett kell számítani. Az ormányosbogarak egynemzedékes kártevők, a petéiket a felső levelek nyelébe és a főerébe helyezik el. A levélnyélben kikelő lárvák (lábatlan kukacok) a szárban rágva járatokat alakítanak ki. Az így meggyengült növények az erős szélben megdőlhetnek. A szilárdságukat vesztett és legyengült repcék virágzó hajtásai rosszabbul fejlődnek, ezért kevesebb becőt képeznek. A hőmérséklet függvényében a lárvák 25–54 nap elteltével a talajba fúrnak, és ott bábozódnak. Az imágók már június közepétől jelennek meg, és érési, vad, keresztesvirágú növényeken táplálkozást folytatnak, majd a táblaszegélyekben lévő füves, fás mezővédő erdősávban telelnek. Az imágók előrejelzéséhez segítséget nyújtanak a sárgatálak (6. kép) és a fűhálók (7. kép). A védekezés időben történő elvégzéséhez fontos a folyamatos ellenőrzés.

A repceszárormányos a repce mellett más keresztesvirágúakon, így a káposztán, a karalábén és karfiolon is károsíthat. A másik, súlyos károkat okozó ormányosbogár a nagy repceormányos. Ez is egynemzedékes faj, szintén imágó alakban telel át. Az imágók akkor másznak elő talajból, ha annak hőmérséklete eléri a 6 ^oC-ot. A tömeges felszaporodásának kedvez a meleg és száraz tavasz. Amikor a levegő hőmérséklete 12 ^oC felett lesz, akkor kell tömeges betelepülésre számítani. Ez általában március közepén következik be, de mivel a Kárpát-medence klímája változik, így ez ma már nem kőbe vésett időpont. A sárgatálak ennél a fajnál is segítenek a rajzásdinamika megfigyelésében. Az első bogarak megjelenését követően 10-12 napon belül védekezni kell. A nőstény bogarak a tojásaikat egyesével helyezik el a repce szárába. A peterakás helyén szövetburjánzás kezdődik, ennek hatására a szár csavarodik, elhajlik, és az esetek nagy részében felreped. A szilárdságukat vesztett növények virágzó hajtásai rosszabbul fejlődnek, így kevesebb magot érlelnek. Az ormányosbogarak érési táplálkozást is a keresztesvirágú növényeken végeznek, tojásaikat csak a repcére, káposztára, karórépára és szapora zsomborra rakják. A sárgatálakat legalább háromnaponta ellenőrizni kell. Ha 15 db repceszárormányost és/vagy 10 db nagy repceormányost találtunk bennük, akkor védekezni kell.

A harmadik ormányosbogár, amely a repcét károsítja a repcebecő-ormányos. Mind a bogár, mind a lárva károsítja a repcét, de a fő kártevő mégis a lárva. Ez is egynemzedékes faj, és itt is az imágó telel. A párás, meleg tavasz kedvez a tömeges megjelenésének. A repcetáblára történő betelepedéséhez 10–12 °C feletti hőmérséklet szükséges. A repcebecő-ormányos a növény legjelentősebb minőségi és mennyiségi kártevője. A bogár a repce vegetatív és generatív részeit egyaránt fogyasztja. A megrágott becő korábban érik, és lehullik.

Egyéb kártevők

A repcebecő-ormányos rágása elősegíti a repcebecő-gubacsszúnyog károsítását, mivel a gubacsszúnyog csak a megsebzett becőkbe tud petét rakni. Az ormányosbogarak által megsebzett becőket jobban szereti, ezekbe több petét rak, mint a mechanikai úton sérültekbe.

A repcebecő-gubacsszúnyog báb alakban, a földben telel, a szúnyogok rajzása április második felében indul. Az imágók kedvelik a csapadékos, esős időjárást, csak ilyenkor repül nagy egyedszámban. Évente akár 5–6 nemzedéke is ki tud fejlődni. Őszi káposztarepcében csak az áttelelő és az első nemzedék ellen kell védekezni. Petét csak sérülésekbe képes rakni, amit repcebolha, a repcebecő-ormányos okoz. A kikelő gubacsszúnyoglárvák a magvakat megsértik, ettől a magok megsárgulnak, a becők felnyílnak, és a magok kihullanak. A kifejlett szúnyoglárvák a becőket elhagyva a talajra hullanak, és bábbölcsőben bábozódnak. A sárgalapos csapdával ez a faj jól előrejelezhető. A védekezés alapja a repcebolha, repcebecő-ormányos elleni védekezés, azok létszámának csökkentése.

A repcefénybogár akkor jelenik meg, amikor a bimbók zöldbimbós állapotban vannak. A rágást a még ki nem nyílt bimbókon kezdi, ilyenkor nemcsak a virág porzó része, hanem a bibe is sérül. Ebben az esetben a virágok roszszul vagy egyáltalán nem termékenyülnek meg. A nőstény bogár a tojásokat a porzókra helyezi el, a lárvák a virágokban fejlődnek, ez általában 4 hét alatt megy végbe. A kifejlett lárvák a talajban bábozódnak, a bábnyugalom általában egy hétig tart, majd kikelnek az imágók, táplálkoznak, és elvonulnak telelni. A repcefénybogár számára kedvező a hosszú hűvös tavasz. Ebben az esetben a növényvédő szeres védekezés elkerülhetetlen. A fénybogár nemcsak az őszi káposztarepcét károsítja, hanem a mustárt és a tarlórépát is. A repcefénybogár ellen csak méhkímélő technológiával lehet védekezni. A bogár az utóbbi időben több, a rovar ellen alkalmazható inszekticidre rezisztens lett, ezért a védekezési lehetőségek csökkennek. A bogarak közül a másik generatív részt károsító faj a bundásbogár.

Ez a faj elsősorban a virágzó gyümölcsösök kártevője, de kedvenc tápnövényei a keresztesvirágúak mellett a fészkesvirágzatúak. Az imágók a kökényvirágzás idején, március közepén-végén jelennek meg. A bundásbogár életmódjában az utóbbi években változás figyelhető meg: már nemcsak a gyümölcsösök virágkártevője, hanem a virágzó őszi káposztarepcéké is. Nagyobb egyedszámban olyan táblaszéleken jelenik meg, ahol virágzó kökénybokrok vannak. Kis kiterjedésű repcetáblánál az egész táblán károsíthat, a kinyílt virágot, főleg a porzót, a bibét és a sziromleveleket rágja, rontva ezzel a megtermékenyülést. A lárvája nem kártevő, a pajor elhalt, korhadó szerves anyagokkal táplálkozik. A repce jövőbeli veszélyeztetőiA továbbiakban olyan rovarkártevőkről lesz szó, amelyek gazdasági jelentősége ma még elhanyagolható, egyelőre nem okoznak a repcében számottevő gazdasági kárt. A Kárpát-medencében tapasztalható klímaváltozás miatt azonban arra az eshetőségre is fel kell készülni, hogy ezek a fajok gazdasági kárt okozhatnak. A tavaszi káposztalégy a gyökérnyaki részen károsít, a levelekben aknázólegyek nyűi élnek, okoznak kárt.

A repce leveleit és a virágot, valamint a termést különböző bagolylepkefajok hernyói rághatják meg: a tarka kerti bagolylepke, a gammabagolylepke, a gyapottok-bagolylepke. A nappal repülő lepkefajok közül a káposztalepke, a repcelepke és a káposztamoly hernyói károsítanak. A gerincesek közül a mezei pocok szívesen betelepül a repcetáblába, ezt az segíti elő, ha a repcetábla mellett lucernatábla van. Ilyen esetben súlyos károkat tud okozni. Védekezés előtt mindig bizonyosodjunk meg a fertőzöttség mértékéről a táblánkon. A járatok betaposásával és pár nappal későbbi visszaellenőrzésével győződhetünk meg arról, hogy mennyi lakott pocokjárat van. Amennyiben az egyedszámuk eléri az 1-2 lakott járat/100 m2 értéket, csak ebben az esetben van szükség a védekezésre. A mezei pocok ellen a vegyszeres védekezés szükséghelyzeti engedélyhez kötött.

Hányszor és mivel?

A tavaszi időszakokban általában kettő inszekticides kezeléssel a rovarkártevők visszaszorítása megoldható. Csapadékos, hideg időjárás esetén 3 kezelés sem elég a rovarkártevők gyérítésére. Rozettaképzés és a szárba indulás között már az első növényvédő szeres kezelést el kell végezni az ormányosbogarak ellen, ha kell, akkor a fungiciddel együtt kiadva. A kritikus pont a rügyképződés és az intenzív növekedés időszaka. Ekkor a pollennel táplálkozó fajok károsítanak. Ebben az időszakban fokozott odafigyelésre van szükség. Összegezve a leírtakat, fontos a repcetáblák tavaszi, gyakori bejárása, a fűhálózás, a sárgatál kihelyezése, a napi hőmérséklet mérése, és ha kell, az azonnali beavatkozás. Fontos megemlíteni az inszekticidrezisztencia kialakulásának okait.

Az inszekticidrezisztencia elsősorban az egyoldalú és gyakori piretroid típusú növényvédőszer-használat miatt alakul ki. Hazánkban már vannak a repcefénybogárnak piretroidrezisztens populációi. Ennek elkerülése érdekében szükséges a növényvédőszer-hatóanyagok okszerű, az engedélyokiratban leírtak szerinti használata. Fontos a hatóanyagok egy vegetációs időszakon belüli rotációja is. Tehát például piretroid kijuttatása után más hatóanyagot válasszunk a rezisztencia elkerülése érdekében. Lehetőleg csak akkor védekezzünk, ha arra feltétlenül szükség van, ez a növényvédő szerek okszerű használata. Ezeken felül fontos az engedélyokiratban leírtak feltétel nélküli betartására.

A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor: méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szer kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat. Az őszi káposztarepce termesztésében, a teljesség igénye nélkül, a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédőszer-adatbázis szerint 2024. 01. 14-ei adatok alapján:

Csigaölő szer: vas-pirofoszfát.

Acetamiprid: levéltetvek, repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos ellen.

Méhekre mérsékelten kockázatos: lambda-cihalotrin: bagolylepkék, bagolylepkék lárvái, légyfajok, lepkefajok, lombkártevők, ormányosbogarak, repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos.

Méhekre kifejezetten kockázatos: cipermetrin: levéltetvek, ormányosbogarak, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár. Deltametrin: nagy repceormányos, repcebecő-ormányos, repceszárormányos. Ciántraniliprol: földibolhák, káposztalégy, repcebolha, repcedarázs ellen.

Méhekre kifejezetten veszélyes: etofenprox: nagy repceormányos, repcebecő-ormányos, repcefénybogár, repceszárormányos. Eszfenvalerát: bagolylepkék, káposztalepke, levéltetű, levéltetvek, lombrágó hernyók, repcebecő-ormányos, repcedarázs, repcefénybogár. Gamma-cihalotrin: repcebecő-ormányos, repcebolha, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos ellen.

Méhekre nem jelölésköteles: tau-fluvalinát: levéltetvek, mustárdarázs, repcebecő-ormányos, repcedarázs, repcefénybogár, repceszárormányos ellen.

Csávázószer: flupiradifuron.

Takács Attila
növényvédelmi entomológus