Repcekártevők és tápanyaghiányok: a terméshozamért tavasszal is tenni kell!

Többé-kevésbé kedvezően alakult a repce vetési és őszi fejlődési időszaka, ezért érdemes olyan technológiát választanunk, amellyel még inkább maximalizálni tudjuk a terméshozamot és a nyereséget.

Repcefénybogár

A kártevők károsítási küszöbérték alatt tartása talán a legnehezebb feladat ilyenkor. A betakarítható termés mennyiségét döntően befolyásolja a rovarkártevők elleni védekezés sikere. Egy megcsúszott, kései szárormányos elleni védekezés eredményeként akár 30-40%-kal is csökkenhet a termésátlag. Ezért a rovarkártevők elleni védekezésnél szigorúan be kell tartani a technológiai fegyelmet. A legkisebb hiba 1-2 vagy akár több mázsa termésveszteséget is jelenthet hektáronként.

Fénybogár és bundásbogár

A szárormányos és nagy repceormányos korai és nehezen fel deríthető kártevő. Napos időben már márciusban is petézhetnek, amit feltétlenül meg kell előzni! Nem sokkal követik őket a bimbók kirágásával a fénybogarak, majd a virágzás elejétől nagy számban károsíthat a becőormányos és a repcebecő gubacs szúnyog lárvája.

Kora tavasszal gyakran láthatók tápanyaghiány-tünetek a repcében. Ennek oka, hogy a talajok tápanyagleadási dinamikája nem tudja követni a repce hirtelen megugró tápelemigényét. Igen gyakori ilyenkor a nitrogén- és foszforhiány, amelyet a repcelevelek lilás-vörös elszíneződése jelez. Az induló állományokban a két probléma nagyon hasonló tünetet mutat. Míg azonban a nitrogénhiány esetében az alsó levelek mindig kivilágosodnak, addig foszforhiány esetén az alsó levelek kezdetben sötét színűek maradnak. A tünetek később mindkettő tápelemhiány esetén vörös, lilásvörös, barnásvörös színbe mennek át. Igen gyakori azonban, hogy ezek a tünetek együtt jelentkeznek, biztosan csak levélanalízis elvégzésével tudjuk a pontos diagnózist felállítani. A nitrogén mellett a repce esetében különösen fontos a folyamatos kén ellátás is, hiszen a fehérjeszintézishez mind két tápelemre szükség van. Megdöbbentő adat, de a repce kénigénye a tenyész idő szak alatt meg haladhatja a 60-70 kg/ha értéket is. A hiány tünetek a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. Kisárgult levéllemez, zölden maradt főér a jellemző tünetek. A fiatal levelek merev tartásúak lesznek, a levélszélek bepödrődnek.

Kevesen tudják, hogy bórra nemcsak a kötődéskor van szüksége a növényeknek, hanem az intenzív növekedési időszakban, hiszen a bór a sejtfalképződési és sejtosztódási folyamatokban is intenzíven részt vesz. Bór hiányában a levelek halványzöld színűek lesznek, a levélszéleken vörös foltok jelennek meg. Súlyos hiány esetén a szártövön is megjelennek a tünetek, amelyek következtében a szár megrepedhet és üregessé válhat. Érdemes a bórt más tápelemekkel együtt kiadni (foszfor!), mivel így kedvezőbb élettani hatást tudunk elérni.

Kapcsolódó hírek