Repcénk téli problémái

Mindannyian tudjuk, hogy a repce jó télállóságához vastag gyökérnyakkal és erős levélzettel kell rendelkeznie a növénynek, magas molibdén, bór és kálium tartalommal. A káliumszint meghatározza a növény fagytűrő képességét. A jól ellátott növények a sejtjeiben 7% káliumot raktároznak. Rossz kálium ellátás esetén az oldható nitrogén vegyületek mennyisége megnő.

Az azonnal felvehető káliumos lombtrágyák segítségével serkenthető a növények légzése, és a tápelemek beépülése.

A káliumhiány 2-4 leveles kortól felismerhető a növények hervadásáról, illetve később az idősebb alsó leveleken a levelek szélén jelentkező sárga foltokról.

Jól ellátott, ősszel lombtrágyázott repce Vasboldogasszony, 2013. január

Kálium, foszfor molibdén és bór vegyes hiánytünetek

A rendelkezésre álló hosszú őszi időszakban a helyes makro és mikroelem visszapótlás lehetősségével nagyon sokan éltek.

Nem beszélve a 2012-es repce felvásárlási árakról, ami a pár liter „varázsszer” kijuttatását még olyan gazdáknak is megfontolandóvá tette, akiknek meggyőződésük volt, hogy „erre nem kell semmi.”

Az eddig eltelt idő a januári repcéken már kitűnően megmutatta az őszi hibákat, és a várható következményeket is szemrevételezhetővé tette.

„A repcék már beszélnek”, de még nincs vége a télnek!

Mikor vastag hótakaró még alig-alig volt, már találkoztam „bepállott” és félig tönkrement repcékkel.

Az őszi időszakra jellemző anticiánosodás ebben az évben elmaradt, eddig, de a kora tavaszi időszakokban a rossz talaj előkészítés és a nem megfelelő mikroelem ellátás miatt sajnos látszani fog.

A mikroelemek hiánya is az őszi lombtrágyázással és a megfelelő jól lazított és habosra kevert visszazárt talajjal (lett volna) kiküszöbölhető.

A foszfor felvehetősége a téli csapadékkal és az időmúlásával megnő, így az őszi hiányos kijuttatások nyomot hagynak a növényeken.

A hideg tél még csak ezután jön, és már színesek a repcék a foszfor, a bór és a molibdén hiányától.

A repcénk ellenállósága az őszi tápanyag visszapótlási és talajművelési munkánkon múlik!

Teljes lombtrágyával kezelt állomány. A kép közepén fúvóka elzárással kontrolláltuk a lombtrágya hatását.

Úgy gondolom, a kép önmagáért beszél.

Köztudott, hogy a foszfor a gyökeresedés legfontosabb eleme.

Oldhatósága a talajban talajoldathoz kötött. A felvehető foszfor mennyisége töredéke a talajaikban ténylegesen jelenlévő foszfornak.

Csapadékhiányos időszakban nekünk kell gondoskodni a felvehető állapotról citromsavas és bórkősavas lombtrágyával 3-5 liter/ha dózisban.

A növények számára felvehető formák átalakulása az oldódás sebességétől függ.

A lombon keresztüli foszfor visszajuttatása is rendkívül fontos ebben az időszakban.

A felvehető foszfor hiánya esetén a gyökerek rosszul fejlődnek, a levelek nyelei vékonyak lesznek, erősebb foszfor hiány esetén láthatók a kékeszöld pirosas elszíneződések.

Kálium hiányakor a friss levelek zöldebbek, mert a növény a kálium felvétele során a fiatal leveleket részesíti előnyben és mobilizálja a tápelemeket csúcsirányba.

A talaj gyenge víztartalma nem képes kicserélhető kálium ionokkal táplálni a növényt, mert az agyagásványokon fixálódnak a kálium ionok.

Ezért is fontos az őszi lombtrágyázás.

Ősszel kezelt repce, hiánytünetek nincsenek. Hegykő, 2013. január

Foszfor és cink hiány talajtömörödöttség, és lombtrágya hiányából adódóan

A cink visszapótlásáról is gondoskodni kell.

A cink a talajokban kétértékű formában van jelen és a talajoldat hidrogénion koncentrációja határozza meg felvehetőségét.

A cink a repce anyagcseréjében fehérje és az auxin képzésben meghatározó.

Az auxinok felelősek a sejtek hosszirányú épüléséért, a szövetek tömörségéért.

A fagyállóság szempontjából a gyökérnyaki szövetek tömörsége rendkívül fontos.

A cink ionok teljes egészében nem cserélhetők ki a talajban, ezért lombon keresztüli visszapótlása rendkívül fontos.

Az állomány lombtrágyával kezelt, a látható színesedés a tömörebb talaj csíkot mutatja, (balról jobbra haladó gépmunka) talajművelési hiba következtében.

Tavaszi indításkor lombtrágyával még javítható.

A molibdén ebben a fenológiai szakaszban a repce gyökérnyak szöveteiért felel.

A talaj molibdén tartalmának nagy része szerves kötésben van, így szerves anyagok bomlása során a molibdén felvehetővé válik.

Ezért fontos a vetésforgó betartása és a szerves anyagok visszahagyása (magas tarló) a kalászosok betakarításakor.

A molibdén jelentősége az anyagcsere folyamatokban nitrát és foszfát anyagcserében, fehérjék alakulásában, olajképzésben van.

A molibdén hiánya a juvenális részeken alakul ki először.

A levelek kékes-zöldek vagy keskenyek, levéllemezek hiányosak lesznek.

A molibdén visszapótlása lombtrágyaként citromsavas bórkősavas lombtrágyával 2-3 l/ha dózisban tökéletesen megoldható a tenyészidőszak több szakaszában is.

A bór felelős a tápelemek felvételéért, a szénhidrátok beépüléséért.

A jó bórellátás optimalizálja a növények légzését, az anyagcsere folyamatokért felelős.

Bórellátásra tökéletesen megfelel a citromsavas- és bórkősavas komplexképző mikro elemtartalmú lombtrágya 2-3 liter/ha dózisban.

A hó elolvadása után, február végén, március elején a folyékony vagy szilárd állapotú nitrogén kijuttatása után a repcéket stabilizálni kell.

Az első rovarölőszeres kezeléssel egy menetben citromsavas bórkősavas lombtrágya, (bór, nitrogén molibdén cink, foszfor, kálium magnézium összetétellel) 3-5 liter/ha mennyiségben.

A tápanyagok szerepéről előző cikkeimben részletesen kitértem.

Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy ha a növény vadveszélyes területen fekszik, a vegetáció beindulásával növényvédő kezelésekkel egymenetben javasolt káliszappan tartalmú vadriasztószert 3-4 liter/ha dózisban kijuttatni (kombináció keverés próba elvégzése mellett).

Most ennyi fért bele. Eredményes termesztést, és jó munkát kívánok mindenkinek!