Réz- és cinkhiány okozta problémák a szántóföldi termesztésben

Annak ellenére, hogy réz és a cink a növényi szervezetben csak csekély mennyiségben fordul elő, alapvető jelentőségűek a növények életfolyamataiban. Az utóbbi évek eredményei megerősítették, hogy a hazai talajok többsége cinkből nem megfelelően ellátott, de rézhiánnyal számolhatunk a magasabb szervesanyag-tartalmú, homok, homokos vályog fizikai féleségű, valamint 7,5-8,0 kémhatás feletti talajokon is.

A cinkhiány jellegzetes tünete a levelek érközi klorózisa, szélsőséges esetben a levéllemez teljes kifehéredése tapasztalható. Mivel a cink az egyik legfontosabb növekedési hormon az auxin szintéziséhez is rend kívül fontos, hiányában torzulás, rozettásodás, törpe szártagúság is kialakul.

Réz hiányában a növények növekedése lelassul, a levelek szürkészöldekké válnak. A kalászosok jellegzetes rézhiánya a fehérkalászúság, ami jelentős termésveszettséget okoz. A hiánytünetek megjelenésekor már igen jelentős termésveszteséggel kell számolni (40-60%), de nem elhanyagolható az a termésveszteség, ami ugyan látható tünetet nem okoz, de bizonyos élettani folyamatok már zavart szenvednek. A szakirodalom ezt a jelenséget „rejtett éhségnek” nevezi, ahol a növényben az adott tápelem koncentrációja már eltér az optimálistól, a növény már éhezik, de hiánytünet még nem látszik. Ilyenkor is „garantált” a termésveszteség, de a legtöbb esetben nem derül ki, hogy miért maradt el a termés a várakozástól.