Egyszer felfedezik a kukoricamoly csapdáját is?
Egy felfelé ívelő, fiatal tudományterületről, a feromonkutatás (kémiai ökológia) hazai és nemzetközi törekvéseit, várható jövőjét vázolva tartott előadást Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének kandidátusa. A feromonkutatás mintegy fél évszázada alatt sok kártevő lepkefaj szexferomonjának szerkezetét már azonosították a kutatók. Egyszer felfedezik a kukoricamoly közmegelégedésnek örvendő szexferomon csapdáját is?
Bozsik Gábor felvétele
A feromonkutatás új távlatokat nyitott a növényvédelmi előrejelzésben és a szelektív, környezetkímélő védekezésben – mondta Szőcs Gábor a keszthelyi növényvédelmi fórumon, azzal a megjegyzéssel, hogy a felívelés számos új kérdéssel, új irányvonalak mentén, sikerek és kudarcok eredőjeként alakul. A nemzetközi kutatások olyan új területekre helyeződtek át, mint az idegi hálózatok és az evolúciós-genetikai kérdések molekuláris elemzése és elektronikai elemzése. Ugyanakkor napjainkig számos, gazdaságilag fontos rovarfaj kémiai kommunikációját a jelentős erőfeszítések ellenére sem sikerült feltárni, pedig például az invazív kártevők esetében erre markáns társadalmi igény mutatkozik. Szűkíti a kutatás keresztmetszetét a megfelelő minőségű kémiai háttér hiánya, legalább is a világ nagyobbik felén. A műszerek és a vizsgálatok igencsak drágák, a kutatás nagy szakértelmet igényel. Például a tölgyaknázó moly feromonjának meghatározását mintegy 20 évnyi munka előzte meg. A nagy viaszmoly feromonjának összetételét eredetileg 1973-ban közzé tették, azonban rá egy évre ellentmondásos eredmények születtek a csapda alkalmazhatóságáról. Az áttörést most, 40 év elteltével egy svéd csoportnak sikerült elérnie azzal, hogy egy további komponenst azonosítottak. – Lehetséges, hogy egyszer a kukoricamoly is hasonló meglepetéssel fog szolgálni? – feszegette a jövő esetleges új felfedezését Szőcs Gábor.
A tápnövények illatanyagjainak kutatása áttörést hozhatna, de a komponensek jelentős részénél még nem sikerült megoldani a biológiai hatáshoz megfelelő tisztaságú szintézist. A feromonkutatásban a növényvédelmi motiváció továbbra is töretlenül az egyik legfontosabb mozgató rugó. A feromonkutatás is fejlődik, az újabb feromonkivonási és elemzési technikák olyan csoportok vizsgálatát tették lehetővé, amelyek korábban csak ritkán vezettek sikerre. Még látványosabb a fejlődés az érzékelés mechanizmusát, a feromonok bioszintézisét és a neurohormonális szabályozást érintő kutatásokban. Feltérképezik a lepkék szaglólebenyét. Magyar kutatók tisztázták a kukoricamoly feromon törzsei közötti különbséget, valamint a rovar-szélcsatornás kísérleteik világítottak rá a két törzs feromonforrásához történő orientációjának sajátosságaira.
A kukoricamoly feromon-törzseit évtizedek óta ismerjük, ám egy 2011-ben végzett felmérés rávilágított, hogy a feromoncsapdák számos országban nem megfelelőek az úgynevezett Z-törzs rajzásának vizsgálatára. Itt a csapdaforma és a kihelyezés módja hozott előrelépést. Az új koncepción alapuló, elsősorban a nőstény molyok csalogatására kifejlesztett illatanyag-kombináció már szerepel az ATK Növényvédelmi Intézetének 2016-óta használt csapdájában is.
Hazánk régóta bekapcsolódott a nemzetközi feromonkutatásba, a feromonok feltárását a kártevők előrejelzésére szolgáló csapdák kifejlesztése követte. Ez továbbra is reményteli irány, különösen akkor, ha szélesítik a kutatásokat neuroanatómiai, fitokémiai és molekuláris területekre.
Szőcs Gábor kifejtette, újabb kártevő fajok feromonjának felderítésére nagy szükségünk lesz, hiszen a klímaváltozás, vagy behurcolás miatt évről évre egyre több invazív faj érkezik hazánkba. E kihívásokra válaszul már szerepel több feromoncsapda a Növényvédelmi Intézet kínálatában, közte a legújabb fejlesztésű újdonságok sora. Az ATK NÖVI Állattani Osztályának kutatói korábban elérhetetlennek tűnő felfedezésekre jutottak. Felderítették a lepényfa-gubacsszúnyog, a tölgyaknázó sörtésmoly szexferomonját, továbbá felismerték, hogy a borókaszú a nyugati tuja mely illatanyagát érzékeli.
A magyar kutatók munkája iránti figyelmet és elismertségét jól jelzi – hangoztatta Szőcs Gábor –, hogy a 2018-as International Society of Chemikal Ecology (ISCE) konferencia szervezési jogát Tóth Miklós akadémikus és munkatársai nyerték el, így a rangos konferenciának Budapest adhat otthont.
Bálint Tóth János
