Siker és leépülés a 24. órában

Nem kell ellenfél annak, aki nem becsüli saját kincsét – állítólag ez a felirat olvasható egy kora-ókori egyiptomi feliraton, amely arra intette a birodalom fiatal királyait, hogy óvják az ország vagyonát, adottságait, értékeit. Hogy az idők nem változnak, arra bizonyság a hazai körteágazat némely mai jelensége. Nyár végén jártunk a magyar körtetermesztés és -forgalmazás egyik legelismertebb szaktekintélyénél, hogy aztán vegyes érzelmekkel távozzunk a riportról. Reményt nyújthat, hogy komoly lehetőségeink vannak-lennének visszakapaszkodni az európai élvonalba, de ehhez az is kellene, hogy a jogszabályok és a termesztői együttműködés is hozzátegye a magáét ahhoz, amit a természet évezredek óta lehetővé tesz. Sipos Gyulával, a nagykanizsai Gyümölcskert Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

A 24. órában vagyunk: már csak a szerveződés segíthet

A magyar körte hazája közismerten Zala megyében van, ahol idén 65 éves múltra tekinthet vissza e gyümölcs termesztése. Volt idő, amikor 1000 hektár körüli területen érett ez az egészséges, kül- és belföldi piacokon egyaránt keresett finomság, s vitték is olyan célországok, amelyek ma már inkább konkurenseink – rosszabb esetben már versenyképesebb előttünk járók – az ágazatban.

– A magyar körtének ma ugyanarra van szüksége, mint ami a meggy terén már megmutatja a kilábalás lehetőségét: a szakma összefogására. Egyrészt kell egy általános felmérés, hogy hol, mit és milyen nagyságrendben termesztenek: hogy legyen rálátásunk országos szinten is. Aztán szükség van tész-szerű összefogásra annak érdekében, hogy az ágazat szereplői képesek legyenek hatékonyan képviselni és érvényesíteni az érdekeiket a kereskedelem szereplőivel szemben. Ez az együttműködés egyben a korszerű és hatékony technológiák általános bevezetését is előmozdíthatná, így az egész ágazat versenyképessége erősödhetne ismét – előlegezi meg a feladatsor nagyságát Sipos Gyula, aki szerint „évek óta a 24. órában vagyunk”, és egyre fogy az esélyünk a versenyképesség megtartására. A szakmában eltöltött csaknem fél évszázad tapasztalataiból merítő szakember szerint az export erősödése mellett egy ilyen szerveződés a hazai piacokon is bizonyítaná hasznát: például lehetővé tenné, hogy a belföldi vásárlók augusztustól március végéig magyar körtéből elégíthessék ki igényeiket.

Évjárat és áruházi alku: hogyan lesz a 100-ból 600…?

A körte ráadásul nehezen termeszthető növény: kitartás és alapos tudás kell hozzá. – Eleve nem lehet gyors és rövid sikeres időszakokra berendezkedni: a körte 3-5 év alatt fordul termőre, döntően évjáratfüggő, vagyis már tartós termesztés után is csak öt-hatéves időszakokban lehet a jövedelmezőségről érdemi megállapításokat tenni. Egy nagyobb ültetvényen könnyedén bejönnek milliós károk egy fagy, egy tűzelhalás-fertőzés következtében, de máskor szép bevételt lehet elérni különösebb ráfordítás nélkül… Szóval, ha például öt évből legalább három nyereséges, akkor már nem lesz veszteséges a mérleg – fejti ki a Gyümölcskert vezetője. Ő csak tudja: náluk az utóbbi 5 évben kétszer is elvitte a fagy a termés jó részét, amikor 10 tonnát sem szüretelhettek egy hektárról. – Minimum húsz tonna fölé kell menni ahhoz, hogy a növényvédelem, a munkaerő és az egyéb költségek után, akár még jó piaccal is, nyereséget tudjon elkönyvelni a gazdaság.

És akkor már valóban „csak” a piaci sikeren: a kereskedelmi leleményességen és tárgyalóképességen múlik a jövedelem. – Nekünk részben szerencsénk van: a megtermelt mennyiséggel 6-7 hónapig el tudjuk látni partnereinket, mivel több fajtával tudunk a piacon jelen lenni. Miután 47 éve vagyok a szakmában, és szinte mindenki ismer, így gyakran eleve ezzel az ismertséggel is jó irányba tudom terelni a termelő-vevő kapcsolatokat. A vásárló számára nehezen elfogadható a 490-600 forintos körte a boltok polcain, pedig a nálunk jelenleg 100-120 forintos költséggel megtermelt körtére további 80-100 forint hűtési, csomagolási és szállítási költség is rakódik – vonja össze a szemöldökét a szakma veteránja, aki ebben a küzdelemben nemcsak a Gyümölcskertet, hanem lényegében az egész hazai ágazatot képviseli.

Amikor százmilliók gyomosodnak értelmetlenül

Ám azt ő sem tagadja, hogy az összefogást az általános bizonytalanság is akadályozza. A Gyümölcskert például körtefronton hiába nevezhető lényegében stratégiai súlyú gazdasági társaságnak, az utóbbi évek földtulajdon-változásait igencsak megsínylette. – Egyrészt a dolgozóink felétől meg kellett válnunk, amikor elvesztettük a szántóföldi területeinket – említi a cégvezető.

„A kereskedői vénám mindig is megmaradt, talán azért, mert az őseim között is sokan kereskedők voltak”, mondja Sipos Gyula némileg ellenpontozva pályaválasztását, amelynek kezdetén a keszthelyi egyetem agrármérnöki karát végezte el 1970-ben. Dolgozni aztán Vésén, a helyi TSZ-ben kezdett, ahol rögtön jött a következő profilmódosítás, miután „annak ellenére belemerültem a nagy gyümölcságazatba, hogy eredetileg szántóföldi növénytermesztői végzettséggel jöttem ki az egyetemről”. A Nagykanizsai Állami Gazdaságnál „már én intéztem a körteexportot”, és ennek révén „Borsodtól Szatmárig mindenütt ismernek, ráadásul évekig dolgoztam a KGST-piacaira is forgalmazó Hungarofructnál”. A 47 éves „szakmai pályafutásom alatt részt vettem a moszkvai olimpia gyümölcsszállításaiban, a brazil almaexportban és a finn körteexportban, hogy csak a legnagyobbakat említsem. Több tízezer tonna gyümölcs eladásában vettem részt.”

Nagykanizsa térségében ráadásul egy 108 hektáros körtés eladása nem sikerült, jelenleg is gondozatlanul áll. Sokan féltek a több százmilliós értékű, jelentős szakmai és anyagi tőkét igénylő, nehezen művelhető körtetermesztésbe belefogni, különösen ekkora volumenben. Hiába kérték és javasolták Nagykanizsáról az állami döntéshozókat, hogy bontsák meg a hatalmas földbérletet. Ugyanakkor a korábbi művelő, a Gyümölcskert sem kaphatta azt vissza bérletbe, mivel csak egyéves időtartamra kötött volna szerződést az állam. Végül, két év után már közvetlenül fenyegetett, hogy több százmilliós érték megy veszendőbe – ekkor felkínálták a Gyümölcskertnek, hogy évente megújított bérletben kiveheti a korábban általa telepített, nevelt és nemrég harmadában általuk fiatalított körtést. Csakhogy gyümölcsöst csak hosszú távú bérletben lehet rentábilisan művelni, így aztán most a százmilliós profitra képes, önmagában is százmilliós értékű terület azóta is üresen áll, gyomosodik, romlik, és az állam is rosszul jár, hiszen tartósan elesik a bérletidíj-bevételtől…

A kölcsönös függés virágzása és gyümölcsei

– Ezen a vidéken 1952 óta folyik körtetermesztés, fajtanemesítés, termesztéstechnológiai kutatás. Egykor itt volt a legnagyobb egybefüggő tábla, csaknem 30 féle fajtát állítottunk elő. Amikor átalakult a Nagykanizsai Állami Gazdaság, és létrejött a Gyümölcskert Rt., majd zrt., még akkor is csaknem 600 hektáron termesztettünk gyümölcsöt, a szintén 5-600 hektáros szántóföldi területeink mellett. A körte mellett 65 hektáron meggyet állítunk elő – összegez Sipos Gyula. A meggynek egyébként 100, a körtének 30%-a megy exportra, így végső soron nemzetgazdasági érdek is, ami Nagykanizsán, az egykor és ma is legnagyobb körtetermesztő kertészetben történik. Mindenesetre, ha az előbb említett anomáliát nem vesszük, a 90-es évekbeli privatizációval (amikor a dolgozók és szakmai befektetők vásárolták ki az egykori ÁG részvényeit) és a közelmúlt földbérleteivel sem járt rosszul a Gyümölcskert. – Ez a Gyümölcskert volumenének másik előnye: ahogy a kereskedelem, úgy a földeket megszerző új bérlők is függnek a társaságunktól. Elvégre évente 2 ezer tonnát veszünk át tőlük, ami Magyarországon jelentős mennyiségnek számít. Nálunk megvan az a felvásárlási, feldolgozói, tárolási kapacitás, piaci integritás, amire közvetve és közvetetten nekik is szükségük van, és ez a kölcsönös függés eddig megfelelő együttműködést eredményezett.

A jövő az öntözésé

Ebben nyilván annak is szerepe van, hogy az integráció révén a partneri gazdálkodók segítséget kapnak az eredményes technológiához való hozzáféréshez. Erre szükség is van, miután a körte – már többször •említett – szakértelmet igénylő termesztése mind a művelésben, mind a növényvédelemben megkívánja a magáét. – Ma már öntözés, csepegtetéses öntözés nélkül nem is nagyon szabad termesztésbe fogni – jelenti ki határozottan a szakember, aki még emlékszik azokra az időkre, amikor a mai 4-500 milliméteres csapadékszinteknek a duplája is lehullott egy-egy szezonban. A Gyümölcskert-területek 80%-a meg is kapja ezt a technikai támogatást a támrendszer és az intenzív művelés más eszközei mellett. Ugyanakkor vadon és félintenzív-öntözött ültetvényekről is szüretel a társaság, amely az ismert Bosc-, Vilmos-, Konferansz- és Packhams-fajtákat is termeszti.

A növényvédelem fő terhét a gyümölcságazatban közismert gyakori permetezés, irányát pedig gomba- és rovarfertőzések elleni küzdelem jelöli ki. Ez utóbbi, a körte-levélbolha elleni védekezés ráadásul igen költséges. A más országoktól átvett fajták és technológiák nem minden esetben sikeresek a hazai éghajlati viszonyokban, ezért óvatosan kell bánni az újonnan bejövő fajtákkal.

A Gyümölcskert Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, ma is megvannak az ország adottságai a hatékony, korszerű és jövedelmező körtetermesztésre és -forgalmazásra, de ehhez az innováción túl összefogásra és a központi szabályzórendszerek új szemléletére is szükség van. Az ágazat egyébként – teszi hozzá – a kereskedelmi bevételeken túl más vonatkozásban is hasznot hajt a nemzetgazdaságnak: ma a főszezonban napi 20 tonnát feldolgozó, 50 főt állandó és 100 főt időszakosan foglalkoztató Gyümölcskert Zrt. és általában a kézimunka-igényes gyümölcságazat a munkahely-teremtési törekvéseknek is célpontja lehetne. A korszerű hűtő kapacitás és válogató-, csomagoló gépek szükségesek a jelen kor piacainak ellátásához.

Kohout Zoltán


Kapcsolódó hírek

    Megjelent és letölthető a Nufarmer Magazin tavaszi száma

    A 26. lapszámban igyekszünk minden segítséget megadni a rendkívüli szárazsággal induló szezon speciális problémáihoz.

    A precizitás mindig kifizetődő

    Nógrádi György legújabb könyvének címe: Érdemes érdekes korban élni. Úgy gondolom, nagyon sokan sok mindent már átéltek, az idősebb korosztály fegyverrel vagy azzal szemben harcolt. Most azonban egy olyan ellenséggel állunk szemben, amelyet nem nagyon ismerünk. Van, aki fél, van, aki tart tőle, és sokakat a bizonytalanság ölel körül. Az biztos, hogy egy csapásra megváltozott […]

    Növényvédelmi előrejelzés módszerei – szőlőben

    A szőlőtermesztők előtt eddig is nyilvánvaló volt, hogy minden évjárat más és más, amely olyan feltételeket teremt, amikor nem végezhetünk növényvédelmet megszokás szerint.

    Támogatottá válhat hazánkban a kivi- és fügetermesztés

    Hazánk az Európai Bizottságnál a termelési támogatás kiterjesztését kezdeményezte kivi- és fügetermesztésre.

    Kihívásokkal a stagnáló piacon

    Az idei évet megítélni szinte lehetetlen vállalkozás, bármelyik ágazat szereplőit kérdeznénk, a különbségek sokszor már irreálisak.