Mindenki tisztában van azzal, hogy az elmúlt évtizedben generációváltás zajlik az agráriumban. Ezt a folyamatot természetesen a Sumi Agro Hungary Kft. is figyelemmel kíséri, sőt, a maga eszközeivel támogatja. Éppen ezért évente egyszer megrendezik Sumiversitas nevű programjukat, mellyel legfőbb céljuk, hogy minél szorosabb szakmai kapcsolatot alakítsanak ki a gazdálkodásban tevékenykedő új generáció tagjaival. 2019. június 12-13-án immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze a SUMI AGRO iránt elkötelezett fiatal gazdák.
A rendezvény első napján aktuális szakmai problémákat vázoltak fel az előadók, melyeket interaktívan meg is vitattak a résztvevőkkel, másnap pedig szabadföldi kísérleteket néztek meg a gazdálkodók a gyakorlatban, amelyekben különféle technológiai megoldásokat mutatott be a Sumi Agro Hungary Kft. szakértő csapata. Wirth László, a Sumi Agro Hungary Kft. ügyvezetője köszöntőjét Jordán László NÉBIH-igazgató előadása követte, aki a növényvédő szerek drónnal történő kijuttatásának aktuális kérdéseire, illetve jövőbeni lehetőségeire mutatott rá.
A trendi cirok
Az állati takarmányként ismert apró, bézs színű, gluténmentes gabona ma már éttermekben és a háziasszonyok konyhájában is megtalálható; a cirok, mondhatni, fénykorát éli. Az árucirok és a cirokvetőmag üzemi körülmények közötti előállításáról Németh Amanda, a Gemini Kft. növénytermesztő-növényorvosa beszélt. – A cirok az ötödik legfontosabb takarmánynövényünk, 45 millió hektáron termesztik világszerte, ebből az USA, Ázsia és Afrika termelése kiemelkedő. Itthon kb. 10 ezer hektáron van jelen. Az utóbbi években megnőtt a jelentősége, nem véletlenül, hiszen az egyik legszárazságtűrőbb kultúra; gyökérzete nagyon mélyre hatol, ezáltal kiemelkedően hasznosítja a tápanyagokat, levelét viaszréteg borítja, így keveset párologtat, ezzel több vizet tart meg. Bár világszinten a cirok vetésterülete csökkenő tendenciát mutat, hazánkban mégis egyre növekszik. Bár a cirok a talajminőségre nem igazán igényes, ez mégis elsősorban a takarmánycirok esetén mondható el, a vetőmag-előállításban azért érdemes a jobb területekre összpontosítani.
Felvételeink: www.agraragazat.hu/galeriak
Rozsdamentes kalászosok
Dr. Békési Pál nyugalmazott egyetemi tanár a rozsdabetegségekről tartott prezentációt. Az őszi búza rozsdabetegségei közül bemutatta a fekete-, a vörös- és a sárgarozsda jellemzőit, illetve, hogy minek a következménye a járvány kialakulása. A 2014-es sárgarozsda-járványról is részletesen beszámolt. – A vörös- és a feketerozsda sporadikusan fordul elő, tehát ha egy búzatáblát 2-3 helyen megnézünk, és ott nem látni vörös vagy feketerozsdát, akkor nyugodtak lehetünk. Nem így a sárgarozsda esetében – mert, ha egy 80 hektáros táblán akár egy helyen is 1-2 méter átmérőjű fertőzött foltot találunk, akkor azonnal védekezni kell, máskülönben bizony egy hét múlva az az egyetlen góc az egész táblát befertőzi! Ajánlom minden gazdálkodónak, hogy alaposan járjuk be a táblát, mert a sárgarozsda nagyon alattomos! – hívta fel a veszélyre az előadó a gazdálkodók figyelmét.
A dóziscsökkentésre adott gyakorlati válaszlehetőségek
Szabó Roland (Sumi AgroHungary Kft.) gyombiológus szakmai előadásában összefoglalta, hogy milyen gyakorlati lehetőségei vannak, illetve azokkal hová lehet eljutni a dóziscsökkentés kapcsán. – Egyrészt komplementer molekulák keresésével lehet majd próbálkozni, de ott van a sávpermetezés lehetősége is, illetve a vízmennyiség arányos vagy hatékony csökkentése is járható út lehet majd. A negyedik lehetőség pedig: olyan új adjuváns rendszerek kifejlesztése, megtalálása és megfelelő dózisban történő beillesztése, amelyek olyan többletteljesítményt tudnak adni, mint ha a megfelelő eddig megismert mennyiségű hatóanyag lenne bennük. Az első nap programja Bucsok Norbert Dávid fiatal gazdálkodó életpályájának megismerésével zárult, aki a szervező SUMI AGRO-val közös szakmai kapcsolatának köszönhetően minden évben ellátogat a Sumiversitas tanácskozásra, mert, ahogy ő fogalmazott: mindig van új a nap alatt.
